EU: a követendő mintában sincs egyetértés

Szerdán sor került a Fidesz által kezdeményezett vitanapra az EU-csatlakozással kapcsolatban. A kormány a csatlakozás történelmi jelentőségére és az össznemzeti összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kovács László külügyminiszter ismét amellett érvelt, hogy a népszavazás előzze meg a csatlakozási szerződés aláírását. A Fidesz ugyanakkor öntudatosabb érdekérvényesítést követelt a kormánytól a tárgyalások során. A vitában központi helyet kapott a mezőgazdaság kérdése.

Az MSZP vezérszónokaként Horn Gyula nyugalomra és együttműködésre szólította fel a pártokat. A Fidesz korábbi nyilatkozataira utalva közölte: elfogadhatatlan a csatlakozás támogatását feltételekhez kötni.

Szájer József, a Fidesz vezérszókoka közölte: "a Fidesz megalakulás óta támogatja a csatlakozást". Hozzátette: örül, hogy ma már azok is a csatlakozás hívei, akik korábban a KGST és a Varsói szerződés hívei voltak.

Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese megismételte: szerintük csak egy erős, öntudatos ország képes önérvényesíteni az EU-ban. A kormány feladatairól szólva elmondta: belátható időn belül fel kell zárkózni az EU-átlaghoz. Ehhez például nélkülözhetetlen a területfejlesztés, munkahelyek teremtése, környezetvédelem erősítése, a hatékony intézményrendszer kiépítése. Idézett a négypárti megállapodás szövegéből, hozzátéve: a kormány is aláírta azokat a vállalásokat, amelyeket a Fidesz számonkér.

Szájer elsősorban azt követelte a kormánytól, hogy javítson a csatlakozási feltételeken, elsősorban hogy csökkenjen az átmeneti időszak a mezőgazdasági támogatások terén. Kövelte a kis- és középvállalkozások támogatását, ha már a Széchenyi-tervet "lerombolták".

A sokat bírált védzáradékokról szólva Szájer azt mondta: "a büntetőzáradékok kiváló zsarolási eszközök", amelyek sértik az ország érdekeit. Mint mondta, az nyilvánvaló, hogy a tárgyalások során nem sikerül annullálni a védzáradékokat, ugyanakkor mint fogalmazott, a kormánynak nem az a dolga, hogy védje azokat.

Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónokaként elismerte, hogy minél jobb feltételeket kell elérni a csatlakozási tárgyalások során. Ugyanakkor úgy fogalmazott: nem a pénzről, hanem sokkal fontosabb dolgokról szól a csatlakozás, az egy értékrend választása. "Az EU letéteményese azoknak az értékeknek, amik számunkra is fontosak" - mondta. Az értékek között említette például a stabilitást, a jogbiztonságot, a szabadságot és a szolidaritást.

Kelemen András, az MDF vezérszónoka arról beszélt, hogy Magyarországnak kevesebb pénzből kell megoldani az EU-hoz való felzárkózást, mint annak idején például Spanyolországnak. A problémák között elsősorban ő is a mezőgazdaság helyzetét emelte ki. Mint mondta: fontos a belépés az EU-ban, de még fontosabb, hogy tisztességes feltételekkel tudjunk csatlakozni. Az ellenzék számára elfogadhatatlan - állította Kelemen - a kis- és középvállalkozók támogatásának mértéke a jövő évi költségvetésben.