Az ellenzék szerint túl sokat engedünk szuverenitásunkból

Bárándy Péter igazságügyi miniszter az alkotmánymódosításról szóló általános vitán expozéjában közölte: a kormány ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy a csatlakozási szerződés aláírására a népszavazás után kerüljön sor. A miniszter a pártok támogatását kérte a 2/3-os törvénymódosítás elfogadásához. Az ellenzék szerint viszont a szöveg túl sok gumijogszabályt tartalmaz, és a minimálisnál több hatáskört enged át az EU-nak.

A frakciók képviselői is megerősítették a korábban - és a délelőtti vitában - elhangzottakat. Vastagh Pál (MSZP) közölte: senki nem akar fölöslegesen hatásköröket átadni az EU-nak. Felhívta ugyanakkor arra a figyelmet, hogy az unió különböző intézményekből áll, és van, ahol nem valósul meg a közös joggyakorlás. "Szembe kell nézni az átadás terminológiával" - állította, amire Bárándy bólogatással válaszolt. Hozzátette: a "szükséges mértékig" kifejezés pont azért van beiktatva, hogy csak a minimális hatáskört engedjék át.

A kormány és az Országgyűlés viszonyát érintő részt is rendben valónak tartja az MSZP, mivel az rögzíti Vastagh szerint a szükséges konzultációs, tájékoztató jogokat-kötelességeket.

A népszavazással kapcsolatban pedig egyetértett azzal a szocialista politikus, hogy a szükséges információ birtokában döntsenek a választók. Szerinte azonban erre március-április környékén már sor kerülhet.

Szájer József (Fidesz) közölte: támogatnák, ha a NATO-val kapcsolatos felhatalmazások is az alkotmány részét képeznék. A vitás kérdésekkel kapcsolatban továbbra is kitart a Fidesz amellett, hogy az EU-nak való hatáskör-átengedést hagyják ki a módosításból.

A parlament és a kormány viszonyáról szólva szerinte nemcsak a kétharmados törvények esetében kell az alkotmányban rögzíteni az Országgyűlés ellenőrző jogkörét, mivel az EU-t érintő kérdéseket többnyire nem kétharmados törvények rögzítik.

Szájer közölte: nem érti, miért változott meg a kormány véleménye a népszavazással kapcsolatban. Szerinte Ausztria kivételével minden EU-tagországban a szerződés aláírása után és a ratifikáció előtt tartották meg a népszavazást.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) támogatta a kormány elképzelését. Közölte: az SZDSZ-nek minden megoldás jó, ami azt segíti elő, hogy Magyarország csatlakozhasson az EU-hoz. Utalt arra, hogy a korábbi ciklusokban is megkezdődött az alkotmánymódosítás előkészítése, konszenzus volt, mégsem történt semmi az ügyben.

Dávid Ibolya (MDF) szerint az előterjesztés előkészítésére a kapkodás volt jellemző. Hiányolta az érdemi négypárti és a szakmai egyeztetést. Közölte: a későbbiekben kétharmados törvényeket is módosítani kell a csatlakozáshoz, és félő, hogy azokat is az alkotmánymódosításhoz hasonlóan fogja áterőltetni a kormány. Eörsi szavaira reagálva közölte: korábban szakmai egyeztetés volt az alkotmánymódosítás ügyében.

A konkrét vitapontokkal kapcsolatban Dávid Ibolya közölte: a jelenlegi szöveg értelmében nem világos, hogy ki állapítja meg, mi a "szükséges mérték". Szerinte a javslattal értelmezési lehetőséget kap az Alkotmánybíróság a közösségi jogok érvényesülésével kapcsolatban, ami nyilvánvalóan nem fog az EU-nak tetszeni.

Az MDF elnöke szerint konkrétan bele kell foglalni a szövegbe, hogy a közösségi jog szabályai a magyar jog részét képezik.

A népszavazással kapcsolatban Dávid Ibolya azt javasolta: azt is tartalmazza az alkotmány, hogy az EU-ból való esetleges kilépést is előzze meg ügydöntő népszavazás.

A frakciók vezérszónokait követően a kétperces képviselői hozzászólásokra került sor. Az álláspontok azonban nem közeledtek: mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők lényegében csak megismételték a korábbi bizottsági, illetve vezérszónoki véleményeket. Az ellenzéki képviselők többször is megismételték, hogy számos módosító indítványt nyújtanak be a kormány javaslatához.