A NATO csak bírált, kizárással nem fenyegetőzött

Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint a Foreign Affairs című lapban megjelent cikket nem kell túlértékelni, csupán egy bővítés-ellenes véleményről van szó. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint ugyanakkor a figyelmeztetést komolyan kell venni. A NATO-főtitkár szóvivője azt mondja: a cikk szerzője csak a saját véleményét fejthette ki. "Nem vezetünk a NATO-ban bizonyítványt a szövetségesekről" - mondta Yves Brodeur.

Tavaly májusban, a budapesti NATO-csúcson George Robertson NATO-főtitkár hivatalos nyilatkozatában azt mondta, elégedett az ország teljesítményével. Akkor azt mondta, Magyarország katonai integrációja megfelelő ütemben halad.

Robertosn ezt megelőzően is elégedetten beszélt az országról. 1999 novemberében a NATO főtitkára kifejtette, hogy Magyarország a csatlakozás utáni hét hónapban bebizonyította, hogy megbízható szövetségese az atlanti szervezetnek. Emellett elmondta azt is, hogy a koszovói konfliktus is megmutatta, hogy az európai NATO-országoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a szövetségen belül. Szerinte Magyarország jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a NATO a kiszámíthatóság és a stabilitás szigetévé alakul.

2000. decemberében viszont a NATO vezető tisztségviselő kritizálták hazánkat. Az akkori bírálat lényege, hogy túl keveset költünk az ország védelemére, nem teljesítjük kötelezettségvállalásainak. Kifogásolták, hogy a hadsereg az elavult haditechnika cseréjét évekkel elhalasztotta. Néhány hónappal később Wesley Clarck, az észak-atlanti szövetség európai főparancsnoka is bírálta a magyar honvédség 1999-es teljesítményét. A tábornok ugyan elismerően beszélt a haderőreform célkitűzéseiről, de elmondta azt is, hogy a magyar haditechnika elavult, a pilóták túl keveset repülhetnek.

Kapcsándi Dóra, Komáromi Gergely