EU-csatlakozás: csökken a parlament szerepe

Magyarország EU-s csatlakozása esetén sok olyan kérdésben is az országon kívül, Brüsszelben hozzák majd meg a minket is érintő döntéseket, amelyekről korábban Budapesten határoztak. Csökken majd a parlament jelentősége, csakúgy mint sok minisztériumnak, vagy éppen a Magyar Nemzeti Banknak és más nemzeti intézményeknek.

Magyarország EU-tagsága esetén a magyar állampolgárok automatikusan uniós állampolgárok is lesznek, ez azonban nem jelent kettős állampolgárságot. A magyaroknak majd ugyanolyan személyi igazolványuk vagy személyi azonosítójuk lesz, mint akár a spanyoloknak vagy a svédeknek, mivel az uniós állampolgároknak egységes igazolványt terveznek bevezetni, amellyel szabadon utazgathatnak az unión kívül.

Az Unió területe egyben belső piacot jelent, amelyen belül, ha Magyarország is tagállam lesz, a magyar áruk, tőke, munkavállalók és állampolgárok szabadon mozoghatnak. De csak akkor, ha letelik az EU-által szabott átmeneti idő (ennek mértékéről egyelőre nincs végleges döntés), amely legalább néhány év a csatlakozástól számítva. Egyes tagállamok eltekinthetnek ettől, így néhány országban nem kell várni erre évekig (például Hollandia és Svédország). Amennyiben letelik az átmenet idő és van rá kereslet és igény, akkor a magyar munkavállaló bármelyik tagállamban keresheti kenyerét.

Az EU-ban a betegek is szabadon kezeltethetik magukat bármelyik tagországban, így ha EU-tagok leszünk és letelik az átmeneti idő, akkor bármelyik tagállamban kezeltethetjük magunkat, mert a magyarországi társadalombiztosítás fizeti a számlát.

Az EU-s diákok bármely tagállam oktatási intézményében tanulhatnak, ehhez csak jelentkezniük és az esetleges felvételin kell részt venniük. A más tagállamból érkező tanulókat nem érheti megkülönböztetés sem a felvételi eljárás, sem a kollégiumi elhelyezés, sem bármilyen tandíjmentesség megpályázása során. Azt sem lehet előírni, hogy a külföldi hallgatók többet fizessenek, egyedül az ösztöndíjaknál nem áll fenn az egyenlőség.