A száznapos programról a Városligetben

A kormány első száz napjának eredményeiről számoltak be a miniszterek az érdeklődőknek vasárnap a Városligetben. Az MSZP és az SZDSZ "Kormány a tettek mezején" elnevezésű nagygyűlésén beszédet mondtak a kormánypártok elnökei, és a miniszterelnök is.

A Külügyminisztérium vezetésének személyi ügyekben egyetlen szempontja van: olyan diplomáciai karra van szükség, amelyik szakmailag kifogásolhatatlan, és nem az a kérdés, ki honnan jött, hanem az, mit tud letenni az asztalra - mondta Bársony András a városligeti kormányrendezvényen. A Külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: nem az a fontos, hogy a minisztériumban dolgozóknak milyen az előélete, hanem az, hogy teljesíteni kell a szakmai követelményeket.

A politikus a tárca eddigi munkájáról szólva úgy fogalmazott, hogy egyfajta reformgondolkodás jegyében telt a Külügyminisztérium első száz napja. Hozzáfűzte: cél volt, hogy sikerüljön kilépni abból a "ketrecből, amely Magyarországot az elmúlt négy évben bezárta egy szűk mozgástérbe". Bársony András kiemelte: a magyar diplomáciának messzebbre kell tekintenie a hagyományos hármas külügyi célkitűzésnél, ennek érdekében elengedhetetlen a külgazdasági kapcsolatok sokkal erőteljesebb fejlesztése és az, hogy az ország ne legyen kiszolgáltatva egyetlen relációnak sem.

- Az ősz végére a parlament elé kerülhet a kedvezménytörvényt módosító előterjesztés, amely nem változtat a jogszabály eredeti célkitűzésein, ugyanakkor tekintettel van az érintett országok érdekeire is - közölte Bársony András. Kitért arra a külügyi vezető, hogy az elmúlt hónapokban sikerült előzetesen áttekinteni a szomszédos országok kormányaival a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémákat és körvonalazódik, hogy milyen területeken kell módosítani a jogszabályt.

Az EU-csatlakozás témaköréről szólva a politikai államtitkár hangoztatta: az utolsó pillanatig az a cél, hogy a csatlakozási szerződésben a lehető legkedvezőbb pozíciókat érje el Magyarország.

Kérdésekre válaszolva az államtitkár beszélt az elmúlt időszakban berendelt két nagykövet, Schmitt Pál és Katona Tamás esetéről. Schmitt Pálról annyit mondott: a külügyminiszter nem fogadhatta el, hogy berni nagykövete a tárca pénzén kampányoljon. Emlékeztetett arra, hogy Katona Tamást még az előző külügyi vezetés rendelte haza, miután betöltötte 70. életévét. - Az igaz, hogy a varsói nagykövet megállapodott a külügyminiszterrel, hogy szeptember 30-ig maradhat állomáshelyén, ám akkor még nem voltak világosak Katona Tamás politikai ambíciói - jegyezte meg, hozzátéve: a külügyminiszter azután rendelte végleg haza Katona Tamást, hogy kiderült, indulni kíván az önkormányzati választáson.

Az érdeklődők kérdést tettek fel az államtitkárnak az Irak ellen tervezett amerikai katonai akcióról is. Bársony András leszögezte: Magyarország nem akar részt venni egy szárazföldi katonai akcióban, amelyre ma a legnagyobb esély van. Hozzáfűzte: az Egyesült Államok sem a NATO, sem Magyarország közreműködését nem kérte egy esetleges Irak ellenes akcióhoz.

A dunai vízlépcső ügyéről szólva az államtitkár azt mondta: Magyarország megpróbálja újra pályára állítani a megegyezés lehetőségét Szlovákiával. Úgy vélekedett, hogy az Orbán-kormány az elmúlt négy évben semmilyen érdemi lépést, javaslatot nem tett Szlovákia irányába a megállapodás érdekében.

Kapott kérdést Bársony András Medgyessy Péter nemzetközi megítélését illetően is. - Magyarország miniszterelnökét a nemzetközi színtéren mindenütt maradéktalanul elfogadják. A hazai belpolitikai hullámverésnek nincs közvetlen külföldi kihatása - hangsúlyozta Bársony András.