Schmitt Pál: Bebizonyítom a függetlenségemet

Én nagyon jó alternatíva lehetek - mondja Schmitt Pál polgári főpolgármester-jelölt, aki kitart amellett, hogy független jelölt, és elsősorban erkölcsi támogatást vár a pártoktól. A most búcsúzó diplomata szerint Demszkyt érdemei mellett már zavarja az üzemi vakság, ezért a mór megtette kötelességét alapon távozhat. Programjában föld alatti alagutak tűnnek fel, a türelmi zónát pedig végleg elfelejthetnék a pestiek. Sajnálja, hogy kampánytéma volt az olimpia, de őt is támogatják olyan élsportolók, mint Kokó, Egerszegi és Darnyi.

Ha a közbiztonságot tarthatatlannak tartja, biztosan van elképzelése a változtatásra. Mivel lehetne javítani a jelenlegi állapotokon?

Szorosabb együttműködés a rendőrséggel és a Belügyminisztériummal. Ha szükséges, anyagi áldozatot is vállalni kell, hogy rendőröket lehessen látni egyre több helyen. Ahol van rendőr, ott kevesebb az erőszak. Budapest közbiztonságát egy ember nem tudja megváltoztatni. De kerületi összefogással, fokozott anyagi ráfordítással, újszerű technikák alkalmazásával lehet tenni.

Évek óta húzódik a türelmi zónák felállítása. Ön hol létesítene ilyen zónát?

Azt nem lehet megcsinálni, hogy lopni tilos, de elkerítünk egy részt, ahol lopni szabad. Ez nem old meg semmit. Számomra a prevenció a legfontosabb: ne jusson oda egy nő, egy asszony, egy gyerek, hogy ez legyen a végső megoldás a pénzszerzésre. A nőszervezetek szerint jó eredményeket értek el a reintegráció terén is. Hiszem, hogy vissza lehet terelni a sokszor önhibájukon kívül rossz útra térített nőket. Ahány várost látok, annyiféleképpen próbálják megoldani ezt az ügyet. Ellene vagyok a türelmi zónáknak, mert nem látok előrelépést sehol a fővárosban. Világszerte megoldatlan a kérdés. Nem szeretnék egy olyan város főpolgármestere lenni, amelyik a szexturizmusáról híres. Maga a prostitúció is a bűnözés egyik melegágya, körülötte megjelenik a zsarolás, az erőszak, az emberkereskedelem, a drog, az AIDS. Stockholmban például a vevőt büntetik. Amszterdamban, Londonban megint másképp kezelik. Nincsen kialakult megoldóképlet. Erre a kérdésre nagyon körültekintően kell megtalálni a válaszokat.

Budapesten a legfőbb probléma mégis a közlekedés. Miként lehetne enyhíteni a dugókon Ön szerint?

Ami a közlekedés terén történt, az csak felületi kezelés. Ami javíthatna a közlekedés struktúráján, ott nem történt változás. Nem készült út a Duna alatt, nem fejeződött be a körgyűrű, egyetlen centi metró nem épült, járdák szűntek meg a szabálytalanul parkoló autók miatt, a buszsáv a fegyelmezetlenül közlekedők és az ellenőrizetlenség miatt nem működik. Közel 300 ezer ember elköltözött a városból, de visszajárnak dolgozni. 300 ezer egykori budapesti kiköltözött, mert nem találta lakhatónak a várost. A főpolgármester maga is a városon kívül lakik.
Vannak adaptálható példák. Budapest sugárirányú fejlesztése megtörtént, de a harántirányú összeköttetés nem. Ezért aztán a belvárosig kóvályognak a teherautók. A város körüli körgyűrű sincs kiépítve. Megoldatlan a rendezett parkolás a felszínen és a föld alatt, nincs út a Duna alatt, befejezetlen a metrórendszer. Ha én tizenkét évet kapok főpolgármesterként, akkor megduplázom a metróvonalakat hosszát.

Hogyan lehetne a föld alatt utat építeni? Erre eddig Magyarországon még javaslat sem született.

A világon mindenhol a föld alatt mennek a nagy utak a város alatt. El tudom képzelni a rakpart befedését. De a Duna alatt is átjöhet út, nemcsak metró. Például a Flórián téren le lehetne menni, és valahol a Kálvin tér körül fel lehetne jönni. Nagyvárosok útjai kerültek a föld alá, 60 kilométeres országút köti össze Franciaországot Angliával. Dániában 18 kilométeres út megy a tenger alatt. Ezeket régen kitalálták már, csak el kell lesni és alkalmazni kell őket Budapestre. Svájból jövök, az alagutak országából, ahol hosszú évtizedek alatt komoly tapasztalat halmozódott fel. Biztosan megtalálom a megoldást.

Térjünk vissza arra, miből lehetne mindezt megvalósítani.

Az EU-csatlakozással egy fontos régió központja leszünk. Állami költségvetési segítségre számítok és a magántőkére. Nálam nem lesz korrupció, mindig a legjobb és a legolcsóbb ajánlat nyer.

A környezet védelme is hangsúlyos szerepet kap a kampánya során?

Budapesten az egy főre jutó zöldterület nagyon alacsony. Ami van, az is folyamatosan pusztul. Ezt a megbomlott egyensúlyt el kell kezdeni helyreállítani. Erre is vannak külföldi példák. Nemcsak fát kell ültetni, hanem a meglévő faállományt gondozni kell, s ha szükséges, akkor közterületi favágási moratóriumot kell elrendelni. Virágültető programot lehet indítani.

Ma már Európa számos pontján a szelektív szemétgyűjtés alapfogalom. Mindenki szívesen gondol egy olyan városra, ahol senki sem szemetel, ahol egy kutyatartó sem hagyja ott a piszkot. Ha ezt egyre többen akarjuk, akkor Budapest amellett, hogy szép, tiszta város is lesz. Újfajta környezetvédelmi szemléletet szeretnék. A nagytakarítás nemcsak lakáskategória. Egyszer-kétszer egy évben a városra is ráfér egy nagytakarítás. Részerőfeszítések vannak: egyszer-egyszer lemosnak egy hidat, lomtalanítanak. Tizenkét éve nem volt nagytakarítás, melynek feladata volna a graffitik eltüntetése, a világítótestek letisztítása.

Sok vád éri Önt, hogy nem ismeri jól Budapestet, csak a világvárosokat. Most is folyamatosan külföldi példákat említett. Valóban megvalósíthatók ebben a városban ezek a tervek?

Attól a 7 évtől eltekintve, amit most Madridban és Bernben töltöttem, 53 évet itt éltem, ebből 12 évet lakótelepen. Laktam Budán és Pesten, jól ismerem a várost. Amikor nem voltam itt, akkor is sűrűn jártam haza. Volt lehetőségem egy hozzánk nagyságrendjében hasonló várost, Madridot, és egy kisebb, de példamutatóan szervezett várost, Bernt tanulmányozni. Ha Budapestet majd magukénak érzik az itt lakók, és a városvezetés döntései róluk és nem a pártokról szólnak, akkor minden megvalósítható, amit sokan akarnak. Én csapatember voltam, és ma is az vagyok, hiszek a közös akaratban. Biztos vagyok benne, hogy velem Budapest jó csapat lesz, sikeres csapat, melyben mindenkinek helye van.

Kapcsándi Dóra