Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán felszólal a fideszes határozati javaslat parlamenti vitájában és kifejti álláspontját az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében. Az Országgyűlés szerdán tárgyalja azt az Ukrajnával kapcsolatos határozati javaslatot, amit Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője terjesztett be.
Orbán Viktor állásfoglalását Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban befolyásolja az Európai Bizottság szigorúsága Magyarországgal szemben, melyet a testület más tagállamok felé nem tanúsít – vélte Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők következő csúcstalálkozójáról tartott felszólalásában a római képviselőházban kedd este. Giorgia Meloni hangsúlyozta, hogy jól ismeri a magyar miniszterelnök nézeteit, amelyek nem egyeznek az általa képviseltekkel Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, de megjegyezte: szerinte a magyar kormányfő nézeteihez az Európai Bizottság merevsége és szigorúsága vezetett.
Hosszú évek óta magyarellenes politikát folytat a mára teljesen antidemokratikussá vált Ukrajna, ahol borzasztó helyzetben vannak a kárpátaljai magyarok. Nincsenek választások, a Zelenszkijjel szemben kritikus pártokat betiltották, képviselőiket nem engedik külföldre. Mindezek ellenére Brüsszel teljesen megmagyarázhatatlan okból uniós taggá tenné a háborúban álló országot, és Ukrajna érdekében tönkretenné a magyar, a lengyel és a szlovák gazdákat és fuvarozókat. A magyar emberek és a magyar kormány ellenzi a csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben beszél majd az uniós csúcs előtt az ukrán helyzetről.
Orbán Viktor kormányfő a beszéde elején kozölte, üdvözli, hogy érdemi vita folyik Ukrajna uniós tagságáról. Bár egy európai sorskérdésről van szó, de az EU-ban inkább fejjel megyünk a falnak - tette hozzá. Orbán Viktor közölte, hogy Ukrajna tavaly jelezte csatlakozási szándékát, majd négy hónap után tagjelölti státuszt kapott. Az utóbbinak rögzített feltételei vannak. Az 1973-as első bővítés óta a kérelem és a tagjelölti státusz között általában 3-4 év telt el - ismertette a kormányfő.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugat-balkáni országoknak is éveket kellett várniuk a tagjelölti státusz elérésére, és még további éveket a tárgyalások megkezdésére. Ukrajna négy hónapot várt. Mindez egy leplezetlen részrehajlás, és ez lerombolja az uniós intézmények tekintélyét - mondta Orbán Viktor. Egy ilyen helyzetben pedig felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, és arra kell választ találni, hogy Ukrajna gyors uniós tagsága hasznára van-e Európának vagy Magyarországnak. A kormány álláspontja, hogy Ukrajna gyors felvétele beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja Magyarország és az Unió érdekeit.
Orbán Viktor szerint az uniós intézmények azt kérik, hogy Ukrajna gyors csatlakozásával a saját szabályainkat se tartsuk be. Úgy adták meg Ukrajna tagjelölti státuszát, hogy nem teljesítette a megszabott feltéleket - tette hozzá. Ha megnézzük, hogy áll Ukrajna ügye, akkor a részrehajlóan működő bizottság szerint sem teljesült 7 feltételből 3, de ha jobban megnézzük a hét feltételt, akkor egyetlen területen sem történt előrehaladás.
Orbán Viktor rámutatott arra, hogy az ukrán kormány nemzetbiztonsági okokból szinte felszámolta a vélemény- és sajtószabadságot. Egy háborúban álló ország esetében ezt nem lehet kifogásolni, de nem lehet azt mondani, hogy Ukrajnában érvényesül a sajtószabadság - tette hozzá. A most elfogadott kisebbségi törvény esetében sem látunk világosan. 2015-ben vették el a magyaroktól és a többi nemzeti közösségtől azokat a jogokat, amelyek korábban megvoltak. Nem új törvényt kérünk, hanem a 2015 előtti szabályozást.
Olyan messze van Ukrajna az uniós csatlakozástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Ukrajna jelenleg is háborúban áll, és nem volt példa arra, hogy az EU egy olyan országgal kezdene tárgyalásokat, amely háborúban áll - mondta a kormányfő.Nem tudjuk, mekkora Ukrajna területe és népessége. Legalább 6 millió ember hagyta el Ukrajnát, és nem lehet tudni, visszatérnek-e. Brüsszel igent akar mondatni valamire, aminek nem tudjuk a hatásait - ismertette a kormányfő. Már két területen (fuvarozás, mezőgazdaság) látszanak azok a problémák, amik Ukrajna tagságával járnának.
190 milliárd eurós extra kiadást jelentene a hétéves költségvetésnek Ukrajna felvétele - mondta Orbán Viktor egy friss német becslésre hivatkozva. Az agrártámogatások esetében 93 milliárd eurós költség jelentkezne - tette hozzá. Franciaország most 65 milliárd eurót kap. Ukrajna 10-szer annyit kapna az agrártámogatások révén, mint Magyarország.
A kormányfő rámutatott arra is, hogy nagyrészt amerikai haszonként jelentkezne az agrártámogatások ukrajnai megjelenése, mert az ottani földek jelentős része már amerikai tulajdonban van. A számokat figyelembe véve abszurd, nevetséges és komolytalan az ukrán uniós csatlakozás.
Ukrajnát lehet és kell segíteni, de nem lehet ezért tönkretenni Magyarországot - mondta a kormányfő. Az ukrán uniós tagság elvetése össznemzeti ügy, és a baloldalt is arra kérte a kormányfő, hogy támogassák a kormány álláspontját. Ukrajna uniós csatlakozásának az ideje még nem jött el - zárta Orbán Viktor.
Véget ért a kormányfő beszéde, hamarosan összefoglalóval jelentkezünk.
