Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor részvételével tartja meg idén is a hagyományos gazdasági évnyitó rendezvényét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
A gazdasági fórumon a miniszterelnök mellett előadást tart Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a kamara elnöke.
Az elmúlt években hagyománnyá vált, hogy a miniszterelnök és a kormány gazdasági ügyekben illetékes miniszterei tiszteletüket teszik az eseményen. Tavaly sem volt ez másképp, ugyanis Orbán Viktor a gazdasági évindító rendezvényen felszólalóként összegezte a korábbi év tapasztalatait, és megadta azokat a távlatos célokat, amelyeket a gazdaság területén szeretne elérni.
Kezdődik a gazdasági évadnyitó.
Parragh László, az MKIK elnöke arról beszélt, hogy már hagyomány a gazdasági évadnyitó rendezvénye. Úgy látja, hogy jelentős hatása van az MKIK-nek a gazdasági forrásokra, a felsőoktatásra, a szakképzésre, a kis- és középvállalkozási stratégiára. Számos nehézséggel szembesülnek a vállalkozások napjainkban is - tette hozzá. Pár évvel ezelőtt a COVID betörése, míg korábban a 2008-as gazdasági válság, míg most az orosz-ukrán háború és a nyomában járó energia- és gazdasági válság. A kihívások korszaka nem ért véget - mondta Parragh.
Az infláció a legfőbb kihívás a gazdaságban - mondta Parragh. A koronavírus-járvány megbontotta a kereslet-kínálati viszonyokat, majd pedig az orosz-ukrán háború ezt megfejelte, és mindez jelentős inflációt okozott - tette hozzá. Gyilkos a gazdaság számára, hogy a forint árfolyama meglehetősen volatilis - mondta Parragh. Az MKIK elnöke szerint egy Magyarország folytathat unortodox gazdaságpolitikát, de egy unortodox monetáris politikát nem lehet folytatni. A jegybank korábban tagadta az inflációs veszélyt, de az élet nem így hozta - mondta Parragh. Lehet kanyarban előzni, de a gázt és a féket is ugyanannak kell nyomnia.
A gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik - állapította meg Parragh László. A gazdasági szereplők készek arra, hogy megkeressék a közös utat az infláció csökkentésére. A keleti tőkebefektetés nagyon fontos számunkra, és ez egy helyes irány. A magyar munkaerőpiac továbbra is feszített, míg a vállalatok számára ez egy kihívás is - mondta Parragh. Permanensen változtatni kel a munkaerő-kínálaton, és ennek a felnőttképzés területén kell történnie - mondta az MKIK elnöke.
Aggódva nézzük az EU-források ügyét, mert a megállapodások nem működnek - mondta az MKIK elnöke. Láthatóan politikai zsarolás céljából nem adják ide a forrásokat, majd újabb és újabb kérésekkel állnak elő. Ez akadályozza a beruházásokat - tette hozzá. Az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a háború megroppantotta azt a gazdasági növekedési ívet, amit a korábbi években vártak a gazdasági szereplők. A gazdaság elemi érdeke a béke.
Parragh László arról is beszélt, hogy szükséges a magyar gazdaság reorganizálása, és ennek részeként az energiaigényes ágazatok működtetését fenn kell tartani. Jó lépésnek nevezte a kata rendszerének átalakítását. A Széchenyi Kártya Programról azt mondta, hogy annak révén tavaly 1800 milliárd forintot sikerült kihelyezni. Magyarország az elmúlt évek nehézségeit azért tudta jól kezelni, mert az üzleti élet együttműködött - zárta.
Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy át fog alakulni a gazdaság finanszírozása. Nem érdemes letenni arról, hogy a magyar gazdaság eléri az uniós fejlettség 90 százalékát 2030-ra. A reális, hogy a 15. legfejlettebb gazdaság legyen a magyar 2030-ra az Unióban. Magyarországon a beruházási ráta elérte a 27-28 százalékot, és el lehet érni a 30 százalékot, és azt meg is kell tartani - mondta Nagy Márton. A beruházások hajtotta növekedés mindennek az alapja, és mindezek mellett egy minőségi ugrás is kell - tette hozzá.
A magyar gazdaság nagyon nyitott, de a külföldi befektetések terén még van hová javulnunk - mondta Nagy Márton. A jövőben az FDI még erősebb szerepet fog játszani.
A hazai irányítású vállalkozásokról azt mondta, hogy a kiskereskedelmet és a logisztikát leszámítva emelkedett a cégek árbevétele. Nagy Márton szerint a magyar tulajdonú vállalatok exporttevékenysége továbbra is alacsony. Rámutatott arra is, hogy beszállítói szinten a magyar cégek továbbra is le vannak maradva. Összességében az FDI egyre nagyobb szerepet kap majd a hazai beruházásokban, és erre a magyar állam 4000 milliárd forintot tud költeni. Nagy Márton szerint a banki hitelezés terén nagyon le van maradva Magyarország az uniós átlaghoz képest, és az a normális, ha piaci hitelezés valósul meg.
Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy 2020 óta 3 százalékos gazdasági visszaesés volt a világgazdaságban, jelentősen megemelkedtek az energiaárak és két számjegyűre nőtt az infláció. A jövőben is csökkenni fog az államháztartási hiány és az államadósság. 2020-ban 7,5 százalékos államháztartási hiány volt, míg 2023-ban 3,9 százalékos hiánnyal számol a kormány - mondta a miniszter. Varga rámutatott arra, hogy a gazdasági kilátások fokozatosan javulnak. 2024 nyarára 3 százalék körüli inflációt vár.
Varga Mihály közölte, hogy 2021 óta ismételten csökkenő pályán van az államadósság, és 2026-ra 60 százalék alatt lesz a GDP-arányos államadósság aránya. A pénzügyminiszter rámutatott arra is, hogy a magas inflációban fontos szerepet játszik az energiaárak elszállása, de bízik benne, hogy az energiaárak csökkenése hozzájárul az infláció csökkenéséhez is. Szólt arról is, hogy már most futnak, de a jövőben újabb energiahatékonysági lépések jönnek.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy az online kasszák kiépítésével jelentősen csökkent a feketegazdaság aránya, és hasonló segítséget jelentett az EKR-rendszer kiépítése is. 2023-ban is érvényben maradnak a családi adókedvezmények - mondta a miniszter.
Varga Mihály elmondta, hogy a célok között szerepel, hogy a vállalkozóknak egy helyre kelljen eljuttatniuk az adatokat. A miniszter arról is beszélt, hogy a beruházások révén jelentős területi fejlettségi változások történtek az országban, és egyfajta észak-dél megosztottság alakult ki. Egyensúly melletti növekedés a cél a következő másfél évben - mondta Varga.
Orbán Viktor kormányfő a beszéde elején azt mondta, hogy gratulál azért, hogy a választást túlélték a vállalkozások. 2022-ben, amikor mindenhol Európában a választások idején a költségvetési hiányok nőni szoktak, addig nálunk a költségvetési hiány és az államadósság is csökkent. Ha a választási szempontok alá rendeli a kormány a tavalyi évet, akkor nőtt volna a hiány és az államadósság is - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy ez volt 2014-ben és 2018-ban is. A 2022-26 között működő kormány fókusza a gazdaságon lesz. Ennek alapján épül fel a kormány is - tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány már 2022-ben is tudta, hogy a következő évek súlypontja a gazdaság lesz. Rámutatott arra, hogy nagyon rövid idő után hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez 2022-ben, mert a brüsszeli szankciók jelentősen megemelték az energia árát, és szükséges lett egy energiaügyi minisztérium kialakítása - mondta a kormányfő. Úgy látja, az eddigi lépések mutatják, hogy jó döntés volt a szerkezetátalakítás.
A kormányfő elmondta, hogy a kormány nem lett kommunista és szocialista, és nem próbálja a gazdaságot nem piaci alapon irányítani. A magántulajdoni és piaci rendszeren nem kíván változtatni a kormány - tette hozzá. Orbán közölte, hogy a makrogazdasági célokat csak piaci finanszírozás mellett lehet elérni. Csak addig avatkozunk be, amíg a piaci finanszírozás nem áll helyre. Ez egy válságkezelés.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa hatalmi és gazdasági gépezetének az újraszerkesztésével is jár a mostani háború. A kormányfő szerint leválasztották Európát az orosz gazdaságról, az egyik függést egy másik irányú függés váltotta fel. Abszurditásnak tűnt, hogy Ukrajna EU-tag és NATO-tag lehet.
Mindez azt jelenti, hogy egy korábban nem látható közép-európai központ emelkedik fel, és lesz egy lengyel-ukrán központ.
Orbán arról is beszélt, hogy egy új biztonságpolitikai zóna formálódik Közép-Európában, mert ide érkezik az amerikai csapaterősítés jelentős része. A kormányfő szerint a magyar külpolitikának és a gazdaságpolitikának alapvető érdeke, hogy minél többet mentsünk át az orosz-magyar kapcsolatokból, de kérdés, mennyi marad ebből.
Orbán Viktor elmondta, ebben az évben az Európai Unió 18 milliárd eurót adott Ukrajnának. Ez nem a katonai kiadásokra, az ukrán hadseregre megy, hanem ebből működtetik Ukrajnát. Ennyit adtak nagyjából az amerikaiak és az IMF is, a nyugati világ minden évben az ukrán állam fenntartása érdekében 50-55 milliárd eurót fog betenni. A kohéziós támogatások egy része is Ukrajnában landolhat, ha nem vagyunk észnél - húzta alá a miniszterelnök.
Magyarországnak 500 ezer új munkaerőre lesz szüksége a következő években. Nagyon világossá kell tenni, hogy a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt - mondta a miniszterelnök. Ezek nem a közmunkában vannak. Ott olyan típusú tudás nincs, amit a gazdaság használni tudna. Ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek. Van földrajzi tartalékunk, a nagy beruházások Kelet-Magyarországra összpontosítanak. Békés megyében még vannak tartalékok - mondta Orbán Viktor.
A Magyarországon dolgozó vendégmunkások közül sokan Romániából és Szerbiából érkeznek, vagyis regionális szinten is vannak tartalékaik. Magyarországon viszont fontos, hogy elsősorban a magyarok kapjanak munkát, csak ezt követően jöhet minden más. A miniszterelnök hozzátette, hogy nem szabad kényelmi szempontból vendégmunkásokat behozni, hiszen akkor a Nyugat sorsára jutunk.
Fontos, hogy az adószint alacsonyan maradjon. Nem új adókat kell kivetni, hanem a kivetetteket kell beszedni - mondta a miniszterelnök Csányi Sándort idézve. Mindez azt jelenti, hogy az adóbeszedés hatékonyságéra kell összpontosítani. Globális minimumadó ügyben a kormány döntetlent tudott elérni, meg tudjuk védeni a cégeket. Ennek a többletterhe a külföldiek nyakán lesz, nem a magyarokén - húzta alá a miniszterelnök.
Az Európai Unió a magyar egyetemektől veszi el a versenyelőnyt, nem pedig a kormányoktól, mondta Orbán Viktor az oktatással kapcsolatban, hozzátéve, hogy ezt nem szabad feladni, egy más mechanizmussal, de meg kell tartani a versenyelőnyt. Erasmus program lesz, maximum a magyar költségvetésből fogjuk finanszírozni - jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a legfontosabb az a kérdés, hogy tudjuk-e finanszírozni a Nagy Márton által felvázolt gazdasági stratégiát. Kiemelte, hogy Magyarországnak ipari képességei vannak, ezt kell fejleszteni. Kiváló munkaerőnk van, kiváló mérnökeink és vállalatvezetőink vannak, mi ehhez értünk.
A magyar gazdaság kulturálisan emberi képességekből áll, azt tudjuk csinálni, amihez értünk - mondta a miniszterelnök. Ehhez viszont energia kell, azt pedig elő kell állítani. A következő két év legfontosabb politikája az energiakapacitások létrehozása lesz. Magyarország gázerőműveket fog építeni, a döntések már megszülettek - jelentette ki Orbán Viktor. Azt, hogy az állam építi majd ezeket, vagy magántőkéből történik, még nem bizonyos, de két-három ilyen erőmű fog épülni.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikai viták kérdésében az emberek az elmúlt 5-7 évben nem vesznek részt, hiszen a kormány által létrehozott programok működtek. Ez jól mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika stabil volt. Most van gazdaságpolitikai vita a jegybank és a kormány között is, de ez nem abnormális.
Az elmúlt négy évben nem normális gazdasági környezetben vagyunk, ilyenkor mindig előjönnek a viták. Ettől nem szabad megijedni - mondta Orbán Viktor. A mostani helyzetet a jegybank máshogy akarja kezelni, mint a kormány, ebben az ügyben előbb-utóbb dűlőre kell jutni - húzta alá. A mostani infláció a nemzetközi energiaárak és a szankciós politika következménye, de zajlik a monetáris és a fiskális politika összehangolása, ez egy kötelezettség - jelentette ki Orbán Viktor.
Ez meg fog történni, mert ha az inflációval szembeni kormányzati politika sikeres lesz, ennek első jelei már a februári számokon látszanak, és a következő hónapokban csökkenni fog az infláció, akkor egy csökkenő infláció mellett könnyebb lesz összhangba hozni a jegybanki és a kormányzati eszközöket.
Az akkumulátorügy stratégiai kérdés, minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élhessen. Ez egy legitim elvárás az emberek részéről, Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, még a német előírásoknál is szigorúbbak a magyar előírások.
Magyarországon 300 ezer család kenyerét keresik meg járműipari üzemekben, gyárakban. Ezen a területen technológiai váltás történik, mivel az EU döntése alapján 2035-től nem lehet gyártani fosszilis meghajtású gépjárműveket. Ha nem tudjuk előállítani az elektromos meghajtáshoz szükséges elemeket, akkor azokat máshol fogják legyártani, a hagyományos autógyáraink így szép lassan bezárnak - mondta Orbán Viktor.
Nekünk mindenképpen meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, akkor is, ha átáll fosszilisről elektromosra - húzta alá.
Jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása ma egyszerre zajlik Magyarországon, ez egy fantasztikus dolog. Ezek valódi, nyugati gyárak, amelyek itt jönnek létre Magyarországon. Ezek néhány éven belül meg fogják hozni az eredményüket Magyarország keleti nagyvárosaiban.
Orbán Viktor elmondta, hogy tavaly a magyar autóipar 12 ezer milliárd forintos termelési értéket ért el, ami új rekord. Az élelmiszeripar a tavalyi évben jutott először a 6 ezer milliárd értéknél magasabb termelési érték fölé, ez a szám a fémipar esetében 4 ezer milliárd.
Ez azt jelenti, hogy a fundamentumok erősek, a magyar vállalkozási kedv magas. A beruházási rekordok kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy a legkisebb támogatási intenzitással szerezzük meg a beruházásokat. A beruházásokat nem utánunk dobálják, hanem azért versenyezni kell - mondta a miniszterelnök. Egy forint beruházási támogatással 22 forint többletbevételt értünk el - emelte ki a miniszterelnök.
A következő években a helyzet nehezebb lesz, mivel visszaszállnak a versenybe a nyugati országok is, akik az elmúlt években nem vettek részt ebben a versenyben.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a háborúból ki fogunk maradni.
"Nagy nyomás lesz, préselni fognak bennünket, de elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból. A szankciókat, amelyek sértik Magyarország érdekeit, továbbra is sikeresen meg fogjuk vétózni. Az orosz energiaellátást fönn fogjuk tartani, a rezsicsökkentett árakat képesek leszünk finanszírozni, a 4,7 milliónyi munkahelyet képesek leszünk megvédeni, sőt, növelni fogjuk. A kis- és középvállalkozásokat tudjuk támogatni speciális programokkal akkor is, hogy ha a jegybanki alapkamat magasan marad. A beruházások ösztönzését, mint látták, el fogjuk végezni. Az ahhoz szükséges energiakapacitásokat ki fogjuk építeni és az exportorientált növekedést, mint stratégiát, fent fogjuk tartani, és közben le fogjuk törni az inflációt" - összegezte Orbán Viktor.
