Március 15: a nemzeti ünnep legfontosabb eseményei
2023. március 15. 12:10
Események
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Március 15: a nemzeti ünnep legfontosabb eseményei
Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában mond ünnepi beszédet ma, a március 15-i nemzeti ünnepen Orbán Viktor miniszterelnök. A programok reggel kilenckor kezdődtek. Kövesse velünk az eseményeket!
Cikkünk folyamatosan frissül20 bejegyzés
Legfontosabb események
Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában mond ünnepi beszédet, a március 15-i nemzeti ünnepen Orbán Viktor miniszterelnök 15 órától. A programok reggel kilenckor kezdődtek. A nemzeti ünnep legfontosabb eseményeiről korábban itt írtunk.
Felvonták a nemzeti lobogót
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, szerda délelőtt az Országház előtt. A lobogót Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth téren. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység. Erről bővebben itt írtunk.
Talpra magyar!
Talpra magyar! A pizza elfogyott, a beszéd elkészült. Találkozunk Kiskőrösön! - írta a miniszterelnök a nemzeti ünnep reggelén.
Ilyen idő volt 1848. március 15-én a fővárosban
1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából közölt visszatekintésében.
Előadások a Magyar Nemzeti Múzeum előtt - képek
11 órától folyamatosan színes programkínálattal várja a látogatókat.
1848 nemzeti identitásunk egyik legjelentősebb alapköve
Hazánk újkori történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye, nemzeti identitásunk egyik legjelentősebb alapköve mindaz, ami itt a Kárpát-medencében, Európa közepén, Magyarországon 1848 tavaszától 1849 nyaráig történt - hangoztatta a területfejlesztésért felelős miniszterelnökségi parlamenti államtitkár szerdán Gyomaendrődön.
Latorcai Csaba az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésén felidézte a történelmi eseményeket:
akkor a szabadság, egyenlőség és a testvériség sajátos, magyar lélekkel ötvözött programjának megvalósítását, az ország szellemi, lelki és gazdasági felemelkedését tűzték ki célul.
A március 15-ei vértelen forradalom sikere, a 12 pont politikai programjának megvalósítása kézzelfogható közelségbe került. A bécsi udvar meghátrált, a magyarság újra önmagára talált és merész tervekkel tekintett a jövőbe - fogalmazott az államtitkár.
Kiemelte: a 2010 óta immáron negyedik alkalommal "elsöprő többséggel" megválasztott nemzeti kormány értékei és célkitűzései sokban megegyeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc célkitűzéseivel.
Ma is, mint egykoron, szükség van a nemzeti és gazdasági érdekek bátor és következetes képviseletére, még ha ez komoly konfliktusokkal is jár
- mondta Latorcai Csaba.
Csak a béke és a szabadság hozhat jólétet és biztonságot
- hangsúlyozta, hozzátéve: egyszerre kell békére törekedni és erősnek leni, mert ez utóbbi szolgálja biztonságunkat, stabilitásunkat, egy olyan háború szomszédságában, amely már egy éve "keseríti a mi életünket is", és csak a béke tudja megállítani az elszabadult élelmiszer- és energiaárakat, illetve az inflációt.
Nicolae Ciuca: a magyarok "többletértéket" jelentenek a romániai társadalom számára
"Aktív közéleti részvételükkel, a kölcsönös tisztelet jegyében együttműködve a román többséggel, gazdag kulturális örökségükkel, hagyományaikkal, valamint a szabadság és demokrácia európai értékeihez való ragaszkodásukkal a romániai magyarok többletértéket jelentenek a társadalom számára" - jelentette ki szerdán Nicolae Ciuca román miniszterelnök a március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából.
A román miniszterelnök magyar nemzetiségű polgártársaihoz intézett, a kormány sajtóirodája által közzétett üzenetében rámutatott: március 15. lehetőséget biztosít számára arra, hogy üdvözletét küldje a romániai magyaroknak, és kiemelje hozzájárulásukat Románia fejlesztéséhez és modernizálásához.
Kövér László: készen állunk szabadságunk védelmére!
Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta, a neves államférfi monoki szülőhelyéről és szobra mellől ma azt jelenthetjük Kossuthnak, hogy az Istenben, hazában és családban hívő mai magyarok
21. századi regimentje felsereglett és nincsen híján lélekszámnak és a lélek erejének sem.
Jogunk is van, erőnk is van, hogy öncél legyünk, ne idegen céloknak eszköze
- idézte Kossuth Lajos szavait Kövér László, megjegyezve, Magyarország kormányzójának és első pénzügyminiszterének demokráciaeszménye nemcsak a magyar, hanem a nyugati szabadságnak ihletője és éltetője is egyben.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, Kossuth Lajos alakja az egész világon ismertté tette azt, hogy mit jelent a szabadság és a demokrácia.
Szijjártó Péter: a magyar nép ma is a szabadság népe
A magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa, és ha kell, szabadságharcos nép vagyunk - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a győri városházán, miután átvette a megyeszékhely díszpolgári címét.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az elmúlt 13 évben az ország minden válságból úgy lábalt ki, hogy erősebb volt utána, mint előtte.
Minden megpróbáltatásra "magyar választ" adtunk. "Soha nem az elvárásoknak feleltünk meg, soha nem az iránymutatásokat kerestük, hanem kizárólag a magyar nemzeti érdeket néztünk" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt nem tudtuk volna megtenni, ha nem őriztük volna meg a szabadságot.
Tizenhárom éve a globális pénzügyi válság hatásaként Magyarország gazdasági szempontból rendkívül mélyen volt, de nemzeti összefogással "kimásztunk a gödörből", és mára az európai térség egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságát építettük fel - mutatott rá Szijjártó Péter.
Gulyás Gergely: Magyarország függetlensége és szabadsága a legfontosabb
Gulyás Gergely azt mondta: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a legkiválóbb karddal és vérrel megharcolt példája annak, hogy a haza és a szabadság szeretete tudja a legnagyszerűbb cselekedetekre késztetni a magyarságot.
Nemzeti egység nem teremthető a haza és a szabadság szeretete nélkül, és addig létezhet a nemzeti közösség, amíg szabadságunkért és függetlenségünkért áldozatokra is készek vagyunk - foglalta össze 1848. március 15-e üzenetét a ma élő magyarságnak a tárcavezető.
Gulyás Gergely beszédében emlékeztetett arra, hogy
175 évvel ezelőtt Európán forradalmak söpörtek végig, és a polgári jogok kínálta szabadság ügye ekkor közös európai ügy volt.
A népek tavasza "gyökereiben rázta meg" az abszolutizmus által kormányzott Európát - jelentette ki. A mozgalom egyenlő jogokat követelt a nemzetnek és polgárainak, függetlenséget, alkotmányos intézményeket, felelős kormányt, szabad sajtót, jobbágyfelszabadítást és törvény előtti egyenlőséget, rabság helyett szabadságot.
Miközben Európában gyorsan kihunyt a láng, és eltaposták a szabadság tüzeit, Magyarország felvette a küzdelmet a birodalmi túlerővel szemben. A forradalomból szabadságharc lett, dicső küzdelmekkel, szép győzelmekkel, és bár leverése, majd az azt követő megtorlás elfojtotta a szabadságküzdelmet, megerősítette a nemzet szabadságvágyát - vélekedett.
Hozzátette: március 15-e a magyar történelem azon napja, amely "mint csillag ragyog minden nemzedékre", amíg magyar él a földön, és amely a nemzet folyamatos újjászületésének esélyét hirdeti tavaszról tavaszra.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ma, amikor szomszédságunkban háború dúl, a minket körülvevő európai környezet sokszor bántóan ellenséges, mert az Isten, haza, család élő és társadalomszervező alapértékeit akkor is meg akarjuk őrizni, ha "politikai elvárás" valós jelentőségükben megtagadni azokat.
Az eltiport, de végül mégis szabadságot hozó forradalom üzenete megerősíti az intelmet: soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni - zárta szavait a tárcavezető.
Csák János: ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk, békét akarunk
"Ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk: békét akarunk" - fogalmazott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából, szerdán a budapesti Múzeumkertben elmondott beszédében a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Csák János elmondta:
március 15-én hős elődeinkre emlékezve hirdetjük, hogy a magyarok immár 1100 éve, 33 nemzedék óta mindmáig a szabadság népe.
Mint hozzátette, a magyarok soha nem hódoltak be senkinek, nem lettek senkinek a gyarmata, szellemüket és lelküket senki nem tudja elfoglalni.
"Életerőnk forrása a magyar kultúra" - hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy a kultúra nemcsak művészi alkotásokat vagy épületeket jelent, hanem a világlátást, az életmódot, az észjárást is.
Csák János elmondta, hogy a kultúra nélkül széthullik a közösség. "Kultúra révén válunk egyes egyének halmazából önazonossággal bíró nemzetté" - fogalmazott.
Elmondása szerint a magyarok nem a történelem áldozatai, hanem a túlélői, sőt győztesei, mert minden nehézség ellenére állják a sarat, alkotnak és gyarapodnak.
A béke fontosságát ma, a szomszédunkban dúló háború árnyékában nem lehet eléggé hangsúlyozni
- közölte a miniszter, kiemelve: "ha ez a háború elszabadul, mindent elpusztíthat, Európát is".
Csák János szerint: a magyar érdek mindig az volt, hogy Európában szabad nemzetek békében, együtt éljenek.
Hozzáfűzte, a szabadság, a béke és a rend az Isten, család, haza egységén alapul.
A küzdelemnek akkor van értelme, ha van család, gyerekek és unokák, akik majd öröklik a magyar kultúrát - fejtette ki a miniszter, hangsúlyozva: családok nélkül nincs haza.
Nekünk, mai magyaroknak nem lehet más a programunk, mint hogy a magyar szabadság szellemi jelenségét és lelki örökségét átadjuk a következő nemzedékeknek
- mondta ünnepi beszédében Csák János.
Átadták a nemzetközi műfordítói pályázat nyerteseinek járó díjakat Kiskunfélegyházán
Átadták a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett nemzetközi műfordító-pályázat nyerteseinek járó díjakat Kiskunfélegyházán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából tartott városi ünnepségen.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy együttműködésében kiírt pályázat meghívásos megmérettetés volt, Petőfi-versek fordításaival Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból, Türkmenisztánból és Üzbegisztánból várták a jelentkezőket.
A felhívásra - amellett, hogy ráirányították a figyelmet az érintett országokban Petőfi Sándorra és költészetére - száz költő tollából mintegy ötszáz műfordítás érkezett - tette hozzá.
Menczer Tamás: a valóság egyértelmű, a béke jó, a háború rossz
A kormány az azonnali béke pártján áll, amit elkezdtek címkézni, hogy az "nem lenne igazságos, nem lenne tisztességes", pedig a valóság egészen egyértelmű: a béke jó, a háború rossz - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a Pest vármegyei Zsámbékon.
Menczer Tamás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójára emlékező ünnepségen arról beszélt, hogy mostanság, amikor azt látjuk, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges feltételek egyre nehezebben elérhetőek, az energia egyre drágább, akkor
úgy érzi az ember, korlátozva van a szabadsága, korlátozzák azt, hogy úgy éljünk, mint annak előtte.
A helyzet nehéz, de hasonlóan az 56-osokhoz és a rendszerváltókhoz, mi is erőt kell, hogy merítsünk az 1848-as hősök példájából.
A recept pedig általuk adott: hazaszerető szívvel és a magyar érdekekre fókuszáló fejjel cselekedni
- fogalmazott az államtitkár.
Menczer Tamás szerint, ha egy politikus, akármilyen okból, a magyar érdeket hátrébb sorolja és más nemzet érdekeit teszi az első helyre, akár vélt jó szándékkal, akkor eltéveszti a célt és szakadékba vezeti azt a közösséget, amely a bizalmával megtisztelte.
A magyar kormány első helyen és elsőként mindig a magyar érdekeket tartja szem előtt, a kormány döntéseit kizárólag a magyar érdek befolyásolja
- mondta el az államtitkár.
Gólyákat engedtek szabadon a Hortobágyi Madárparkban
Sérüléséből meggyógyult, könnyen leváló nemzeti színű szalaggal megjelölt gólyákat engedett szabadon Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója és Déri János igazgató-állatorvos a Hortobágyi Madárparkban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján.
Hagyományőrző honvédek bemutatója
Hagyományőrző honvédek bemutatója volt a Várkapitányság programján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján a Budai várban 2023. március 15-én.
Nyílt nap a Parlamentben
Nyílt napot tartanak a Parlamentben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, 2023. március 15-én.
Potápi Árpád János: ma a békét kell megnyernünk
"Nekünk ma nem fegyverrel kell harcolnunk, hanem a békét kell megnyernünk" - fogalmazott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a székelyföldi Kézdivásárhelyen elmondott beszédében a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára.
A székelyföldi város a hagyománynak megfelelően magyar nemzeti színekben pompázik március 15-én, a villanyoszlopokat kokárdák díszítik, a Kézdi feliratot és a díszemelvényt is piros-fehér-zöld színekkel ékesítették.
Az ünnepi program a helyi iskolák felvonulásával kezdődött, a diákokat a lovashuszárok és hagyományőrző csapatok, valamint a környező falvak képviselőinek a felvonulása követte. A díszbe öltözött, magyar és székely zászlókat lobogtató, lovas huszárok által kísért díszmenetet a járdákon összegyűlt helyiek tömege tapsolta, üdvözölte.
Az ünnepi műsort a hagyományhoz híven a város főterén, a Gábor Áron-szobornál tartották.
Potápi Árpád János a 200 éve született Petőfi Sándor A székelyek című versének első soraival köszöntötte az egybegyűlteket:
Nem mondom én: előre, székelyek! / Előre mentek úgyis, hős fiúk; / Ottan kíván harcolni mindegyik, / Hol a csata legrémesebben zúg.
Potápi Árpád János elmondta: bukovinai székelyként külön öröm számára, hogy a kézdivásárhelyiekkel, háromszékiekkel, erdélyi magyarokkal ünnepelhet.
Hozzátette, hogy március 15-én a Kárpát-medencében,
a diaszpórában mindenütt büszkén emlékeznek a márciusi ifjakra, akiknek tettei "a mai napig is meghatározzák a sorsunkat,
de a számtalan névtelen hősről sem szabad megfeledkezni, akik a haza megmaradásáért harcoltak"- mondta.
Kiemelte, a haza nemcsak a tájakat jelenti, hanem az embereket is.
"A haza mi is vagyunk itt, Kézdivásárhely ünneplő magyar közösségében. Őrizzük meg ezt a szívünkben élő magyar hazát saját életünkben, mert ha azt elveszítjük, mi magunk és a gyermekeink is kevesebbek lesznek!" - mondta el Potápi Árpád János.
Március 15-e "igazodási pont, mérföldkő", a bátor kiállást jelenti a nemzeti értékek, a szabadság, a függetlenség mellett, de a nemzeti összetartozás mellett is, szolidaritást a nehéz helyzetbe került nemzetrészekkel - hangsúlyozta.
Innen is üzenjük a világ hatalmasságainak Zrínyi soraival: Ne bántsd a magyart! Ne bántsanak senkit a magyarságáért, ne bántsák a nyelvükhöz, az iskoláikhoz, a hagyományaikhoz ragaszkodó kárpátaljai magyarokat sem
- jelentette ki békét kívánva, hiszen - mint fogalmazott - "számunkra, magyarok számára nincs más alternatíva, csak a béke!"
"Nekünk ma nem fegyverrel kell harcolnunk, hanem a békét kell megnyernünk" - hangsúlyozta Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy ez sokszor nehezebb. Felszólította a helyeiket:
mutassák meg, mire képesek a székelyek, nemzeti szimbólumaik, intézményeik, önrendelkezésük, nyelvük és kultúrájuk melletti eltökélt kiállásra biztatta őket.
Hozzátette, Magyarország kormánya is "a székely virtust szem előtt tartva" cselekszik, olyan általános európai értékek mentén dolgozik, melyek a nemzeti újraegyesítést is szolgálják a határok megváltoztatása nélkül.
"Célunk ugyanaz ma is, mint volt a márciusi ifjaké: béke, szabadság és egyetértés" - jelentette ki.
A nemzetek Európájának gondolatához Magyarország közép-európai szomszédjait is meg szeretné nyerni, hiszen csak akkor lehet erős, ha szomszédjai is erősek - mondta.
Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter beszédében rámutatott: "Csak az lehet szabad, aki biztonságban érzi magát. És csak az érezheti magát biztonságban, aki szabad". Úgy vélte, ma az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is, "az RMDSZ kormányzati eredményeinek köszönhetően kevésbé nehéz ez az időszak".
"Kormányon lenni biztonságot is jelent a magyar közösségnek" - mondta a politikus, aki szerint ennek eredményeként az elmúlt két évben megvédték az embereket és a gazdaságot, és számos olyan beruházáshoz biztosítottak finanszírozást, amely a magyar családokat segíti.
A márciusi ifjak, nemzetiségre, nyelvre, vallásra, foglalkozásra, vagyoni helyzetre tekintet nélkül egyet akartak, együtt cselekedtek - mondta.
Ma sincs más lehetőségünk: csak akkor van esélyünk jövőnket saját kezünkbe venni, ha összefogunk, ha egy nyelvet beszélünk. Ha okulunk 48 példájából
- üzente az RMDSZ-es miniszter.
Az emlékezőket Bokor Tibor polgármester is köszöntötte, kiemelve, hogy Gyöngyös, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Szentendre és Paks testvérvárosok küldöttsége is Kézdivásárhelyen ünnepel.
Beszédében rámutatott: az Úzvölgye közelében élőkként a helyiek tudják, hogy "a magyar hazáért életüket adók lelki nyugalmáért is meg kell küzdeni", ahogy a zászlóik szabad lobogásáért, az emlékezést jogáért,
az anyanyelv érvényesítéséért is.
"Mivel nekünk ezer éve itt van a hazánk, itt van szükség a szabadságra is" - fogalmazott Bokor Tibor.
A fiatalság üzenetét Kertész Blanka tolmácsolta, majd Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke mondott áldást az ünneplőkre.
Hagyományőrző programok a skanzenben
Hagyományőrző programokat rendeztek ma a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján 2023. március 15-én.
Kövér László: készen állunk szabadságunk védelmére!
Készen állunk a modern magyar nemzetet és a polgári Magyarországot megteremtő és éltető szabadság védelmére, melyet Kossuth Lajos vezetésével vívtak ki az 1848-49-es forradalmárok - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Monokon.
Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta, a neves államférfi monoki szülőhelyéről és szobra mellől ma azt jelenthetjük Kossuthnak, hogy az Istenben, hazában és családban hívő mai magyarok "21. századi regimentje felsereglett és nincsen híján lélekszámnak és a lélek erejének sem".
Jogunk is van, erőnk is van, hogy öncél legyünk, ne idegen céloknak eszköze
- idézte Kossuth Lajos szavait Kövér László, megjegyezve, Magyarország egykori kormányzójának és első pénzügyminiszterének demokráciaeszménye nemcsak a magyar, hanem a nyugati szabadságnak ihletője és éltetője is egyben.
Emlékeztetett, a
Szent István-i keresztény magyar állam önerőből jött létre, öncél és önérdek vezérelte, nem idegen keleti vagy nyugati birodalmak érdeke vagy eszköze volt.
Ez az állam ötszáz éven keresztül önerejéből őrizte függetlenségét és rendjét, a keresztény Európa határait és érdekeit mindaddig, míg a mohácsi csatamezőn megroppant a támadó keleti birodalom katonai túlsúlya alatt - hangoztatta.
"A csatavesztés után "megoldódott a kéve" - folytatta Kövér László - , azaz a történelmi magyar állam fokozatosan elveszítette függetlenségét, területi egységét és képességét arra, hogy védje és oltalmazza nemzetét. A következő háromszáz évben ezért a szabadság a magyar állami függetlenség helyreállítását, a nemzeti önrendelkezés biztosítását és a társadalmi igazságosság megteremtésére való törekvést jelentette a magyarok számára" - tette hozzá.
Bocskai és Rákóczi függetlenségi harcai után a magyar forradalom nemzedéke Kossuth Lajos vezetésével kötötte újra össze az egykor Mohácsnál szétoldott kévét és beteljesítette a három évszázados magyar szabadságvágyat - jelentette ki beszédében az Országgyűlés elnöke.
Megjegyezte, a forradalom vívmányaival, például az 1848-as jobbágyfelszabadítással több mint 2,2 millió család szabadult meg az ingyenrobot és a dézsmaszolgáltatás kötelezettségétől, illetve közel 600 ezer családfő kapott választójogot.
A népből olyan nemzet született, amelynek minden tagja megtapasztalhatta a közjót, így gyarapítva a közérdek erejét, biztosítva a márciusi tizenkét pontban foglalt követelések teljesülésén alapuló felelős közhatalom, azaz a független magyar kormány létrejöttét
- értékelt Kövér László.
Kitért arra is, 1848 nagy kérdése az volt, lesz-e erő az új alkotmányos rend mögött és az újjászületett magyar állam meg tudja-e védeni a magyar szabadság ügyét a bécsi abszolutizmus reakciójával szemben.
Szavai szerint felbecsülhetetlen Kossuth Lajos személyes teljesítménye abban, hogy megszületett az erő, amely "megtámaszthatta" a magyar nemzet szabadságjogait.
Kossuth megteremtette a magyar közpénzt, szinte a semmiből szervezett ütőképes hadiipart, hatalmas energiája, teremtő ereje a politikában és a kormányzásban pénzügyi és katonai értelemben felfegyverezte Magyarországot és alkalmassá tette arra, hogy megküzdjön önmagáért - méltatta az államférfit Kövér László.
Elmondta, a szabadságharc leverése után a Habsburgok által száműzött Kossuthot tisztelettel fogadták szerte a világban, Amerikából pedig a "szava messzire hallatszott".
A házelnök beszédében hangsúlyozta, Kossuth követői mai korunkban Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban "a józan ész regimentjeiben" gyűjtik össze az erejüket.
A józan ész 21. századi magyar regimentjei, ha együtt maradnak, értékrendi és társadalmi többségüket a parlamentáris demokrácia keretei között politikai többségként is fenn tudják tartani, ezáltal, mint 2010 óta mindig, politikailag megtörhetetlen és legyőzhetetlen erővé válnak
- fogalmazott Kövér László.
A kormány által 2010 óta elért és megvédett eredményeket kiemelve megjegyezte, ha így lesz, akkor
lesz elég erőnk megvédeni Magyarországot és a nemzeti érdekeinket az előttünk tornyosuló veszélyektől.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt,
Kossuth Lajos alakja az egész világon ismertté tette azt, hogy mit jelent a szabadság és a demokrácia.
"A márciusi ifjaktól Széchenyin át Kossuthig mindenki tudta, hogy a szuverenitás és a nemzeti önrendelkezés mind olyan hívószavak, amelyet mi, magyarok szeretnénk elérni, és hogy ha kell, akkor az életünket fogjuk ezért adni" - mondta az államtitkár.
Lengyelországban megemlékeztek a magyar nemzeti ünnepről
Lengyelországban díjátadóval, pódiumbeszélgetéssel és tanulmányi versennyel emlékeztek meg a magyar nemzeti ünnepről szerdán.
A lengyel főváros Bemowo negyedében szerda délután az óbudai önkormányzat képviselői részvételével rendeztek ünnepséget, amelyen a
Józef Bem tábornokról elnevezett díjat adták át Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövetnek a lengyel-magyar partnerség terén szerzett érdemekért.
Az 1848-as magyar forradalomról megemlékeztek a kelet-lengyelországi Zamosc városában működő, több éve a magyar Pető-módszert alkalmazó Krok za Krokiem (Lépésről Lépésre) rehabilitációs központban is, mégpedig
Petőfi Sándor verseiből összeállított programmal,
amelyen jelen volt Kovács Orsolya Zsuzsanna nagykövet is.
Az ünnep alkalmából megtartották szerdán 315 lengyelországi középiskolában, mintegy 2200 diák részvételével a Przemyslaw Czarnek lengyel oktatásügyi miniszter által meghirdetett,
Lengyelország-Magyarország - egy barátság története című, a két ország kapcsolatainak történetéről szóló országos tanulmányi verseny első fordulóját.
A magyar nagykövet tiszteletbeli védnökségével is rendezett háromfordulós versenyt a lengyel Keleti Tanulmányok Intézete és a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezi idén második alkalommal.
Szombaton a magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulójához is fűződően tartja működésének ünnepélyes, zongorakoncertet és fotókiállítást is magában foglaló megnyitóját a krakkói Balassi Bálint Lengyel-Magyar Szövetség.
A magyar kultúra, történelem, a tudományos és gazdasági élet területén elért eredmények lengyelországi népszerűsítését, valamint a magyar-lengyel civil szervezeti kapcsolatokkal foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködés segítését célzó szervezet a krakkói magyar főkonzulátus védnökségével jött létre decemberben.
origo.hu
Itt nézheti élőben a Békemenetet
origo.hu
Újabb súlyos csapásokat mértek az oroszok Ukrajnára, Amerika döntése fordulatot hozhat
borsonline.hu
Nem utalt semmi a tragédiára: Tompos Kátya három nap alatt adta fel a harcot
mandiner.hu
Kövesse nálunk élőben Orbán Viktor beszédét a Békemeneten! (VIDEÓ)
ripost.hu
Kőkemény helyesírási teszt: ha ezt helyesen megoldod, az emberek felső 2 százalékába tartozol
hirtv.hu
Veszélyjelzést adott ki a HungaroMet meteorológiai szolgáltató
origo.hu
Megrázó részletek derültek ki Tompos Kátya utolsó napjairól
origo.hu
Ezt a szívdöglesztően szexi nőt volt képes elhagyni a Real Madrid egykori játékosa - galéria
origo.hu
Ez volt Tompos Kátya egyik utolsó üzenete
origo.hu
Új remény Michael Schumacher családjának: visszatér a legenda!
origo.hu
Indul a Békemenet - kövesse élőben az Origón!
origo.hu
