Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Az Országgyűlés hétfőn egynapos ülést tart, a képviselők ezen tízórás időkeretben tarthatnak általános vitát az Orbán Viktor miniszterelnök által benyújtott hetedik alkotmánymódosításról, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését.
Orbán Viktor, miniszterelnök a vita elején 40 percben ismertetheti javaslatát, amelynek értelmében bekerülhet az alaptörvénybe, hogy
Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Idegen állampolgár - amelybe az Európai Gazdasági Térség polgárai nem tartoznak bele - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet - olvasható az indítványban.
Gulyás Gergely azt reméli, hogy széles körű kompromisszummal születhet meg az alaptörvény módosítása. A Fidesz alelnöke, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke erről a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt hétfőn reggel. Mint mondta, a Jobbik egyetlen érdemi javaslata arról szól, hogy a menekültügyi kérelem benyújtásának részleteit tartalmazó jogszabályt tegyék sarkalatos törvénnyé, a kormánytöbbség pedig támogatni fogja ezt a legfontosabb rendelkezések esetében.
Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerése után jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert "az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben".
A kormány úgy látta illendőnek, hogy a miniszterelnök ismertesse az expozét - mondta Orbán Viktor az alaptörvény vitájában. A kormányfő azt kérte, hogy ne ő reagáljon a frakciók véleményére, mivel Bajorországba utazik.
Azért van szükség az alaptörvény módosítására, mivel egy új egység jött létre október 2-án. Ez az új egység felülírja a pártpolitikai határokat, nem jobb- és baloldali, hanem egyszerűen magyar - mondta Orbán. A népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva az alkotmányos identitásunkról szólt - tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a népszavazás bizonyította, hogy senki nem dönthet a magyarok helyett arról, kikkel akarnak együtt élni. Nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint el kell tüntetni a határokat, és nincsen szükség nemzetekre - tette hozzá. Orbán szerint küzdelem zajlik ma Európában, ami a modern kori népvándorlás miatt vált élessé.
A kérdés, hogy európai birodalmat vagy a nemzetek Európáját akarjuk? Az új egység Magyarországért azt szeretné, hogy minden nemzet maga dönthessen a sorsáról. Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, és felváltanák a nemzeteket egy arctalan direktóriummal. A 20. században a nemzetek állták útját a birodalmi zsarnokságnak - mondta Orbán.
Nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban - mondta Orbán. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, jobboldali, fideszes és jobbikos támogatta ezt a politikát, ezért a miniszterelnök arra kérte a képviselőket, hogy támogassák az alkotmánymódosítást.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint az alaptörvény módosítása a nemzeti identitás védelme miatt szükséges. Ma Európát és Magyarországot olyan kihívások érik, amikre ha elhibázzuk a választ, akkor évtizedekre, vagy akár örökre megváltozhat az ország.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a migráció mindent megváltoztató hatását bárki láthatja. Ma már Brüsszel némely negyede jobban hasonlít Marokkóra vagy Tunéziára. Nem véletlenül írta az osztrák elnökválasztási kampányban az egyik jelölt a müncheni sörfesztiválról, hogy "mivé lett a világ, a határokat nem védi senki, miközben az Oktoberfestet körbekerítették".
Amikor arról döntöttünk, hogy legyünk az unió tagjai, akkor egy sor alapvető jogunkról nem mondtunk le, így többek között a betelepítésről sem - mondta Kósa. A kényszerlakhely-változtatás még az ENSZ alapokmánya szerint is tiltott - tette hozzá. A politikus arról is beszélt, hogy nem gondolta volna, hogy a sztálinizmus évei után ismét népeket akarnak ide-oda telepíteni. Kósa szerint a kényszerbetelepítés több jogszabályba ütközik.
Kósa Lajos szerint az alaptörvény-módosítás alapja, hogy 3,3 millióan mondtak nemet a brüsszeli tervekre. A baloldalra Magyarország védelmében soha nem lehetett számítani - mondta a Fidesz frakcióvezetője. Nincsenek jelen a szocialisták, pedig azt hazudták a kampányban, hogy a kvótaellenes parlamenti szavazáson igent fognak mondani - mondta Kósa. Felidézte, hogy Molnár Gyula többször elutasította a kvótákat, miközben most nincsenek itt, nem lehet rájuk számítani.
A Fidesz frakcióvezetője szerint lehet még vitázni, hogy pontosan milyen legyen a kormány által beterjesztett szöveg, így például a sarkalatossághoz is lehet kötni majd a jogszabályt. Ne kockáztassuk, hogy egy jövendő választási küzdelemben veszélybe kerüljön az ország jövője - mondta Kósa Lajos. Szeretnénk egy jó szöveget létrehozni.
Kósa szerint nem szellemekkel csatáznak, mivel az Európai Parlament bizottságai tárgyalnak a kényszerbetelepítésről. Az unióban egyébként van olyan tagállami szabály, ami kizárja a betelepítés lehetőségét.
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a magyar alaptörvény elfogadása és az uniós intézmények közös viszonya az elmúlt tíz évben egy nagyon érdekes történet. 2004-ben az Országgyűlés a mai felfogás szerint szabályozta az unió és a hazai intézmények viszonyát. Magyarország nem adta át a szuverenitását egy másik országcsoportnak, hanem közösen gyakoroljuk fölötte a hatalmat uniós intézményekkel - tette hozzá.
A fideszes EP-képviselő szerint a hazai alaptörvény-módosítás csak a viszonyok tisztázására törekszik az uniós intézményekkel. Az alkotmányos identitás egy nemzet identitásának az egyik legfontosabb része, mindezt az európai alapszerződés is figyelembe veszi. Szájer szerint a nemzetek igyekeznek védeni a saját identitásukat.
Szájer József arról is beszélt, hogy a jelenlegi európai viszonylatok szerint a magyar alaptörvény-módosítás teljes mértékben megfelel az európai trendeknek. A politikus szerint nemzetállami szinten világosan ki kell jelölni a határokat, hogy meddig akarunk elmenni az integráció mélységében. Sokáig úgy tekintettünk a Nyugatra, hogy az a legjobb minta, de kiderült, hogy az ő zsebükben sincsen ott a bölcsek köve - tette hozzá.
Az utóbbi években a magyar politika abba az irányba indult, hogy nem minden esetben követjük az uniós direktívákat - mondta Szájer. Ilyen a bevándorlás ügye, ahol a saját eszünket követjük, és nem politikai direktívákat. Az EP-ben ma is rendre felállnak olyan politikusok, akik szerint mindenkit be kellene engedni, mert aki nem ezt teszi, az nem keresztény - idézte föl Szájer.
Szájer József úgy látja, bár sokan beszélnek európai állampolgárságról, de ez a gyakorlatban nem létezik. Ezek az ügyek nemzeti hatáskörben vannak, így nincsen az uniónak olyan szerve, ami állampolgárságot adhatna, csak a nemzetállamok dönthetnek erről - mondta a politikus.
A fideszes EP-képviselő szerint olyan törvényt kell alkotni, ami hosszú távra garantálná a menekültjog megadását. Magyarország nem akar kilépni a meglévő szabályozási keretből, csak módosítani szeretné - mondta Szájer. Az uniós csatlakozásról is egy népszavazáson arányaiban többen akarták a csatlakozást, mint most a britek a kilépést a teljes népességet tekintve - mondta a politikus.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azzal kezdte, hogy a multikulturalizmus megbukott Nyugat-Európában. Az Egyesült Államokban teljesen más a multikulturalizmus jelene és jövője. Ami az USA-ban működőképes, az Európában nem biztos, hogy az - tette hozzá. Vona szerint a közép-európai régióban még lehet dönteni arról, hogy multikulturalizmust akarunk, vagy pedig nem.
A Jobbik még tavaly ősszel javasolta, hogy népszavazás legyen a kötelező kvótákról, akkor a társadalmi hangulat adott volt, hogy érvényes és eredményes referendum legyen - mondta Vona. Akkor a Fidesz visszautasította a népszavazás ötletét.
Vona Gábor szerint Orbán Viktor előremenekült a népszavazás februári bejelentésekor, és el akarta terelni a figyelmet a Nemzeti Választási Iroda előtt történtekről. A Jobbik akkor alaptörvény-módosítást javasolt, de a kormánypártok akkor lesöpörték ezt. A népszavazás után Magyarország rosszabb helyzetbe került, mint korábban - mondta Vona Gábor. Nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett - tette hozzá.
A Jobbik elnöke szerint a népszavazás érvénytelensége miatt megrendült Magyarország külpolitikai pozíciója. Brüsszelt nem fogja érdekelni a 3,3 millió nem, hanem csak a népszavazási érvénytelenség. Vona szerint mindezek után a Jobbik megtehetné, hogy nem támogatja az alaptörvény-módosítást, de nem ezt teszik, mivel ez a hazafias kötelessége.
Ha bevezetnénk a kvótát, akkor mindaz zárójelbe kerülne, amire a nemzeti ünnepekkor emlékezünk. A baloldali pártok azt mondják, hogy Orbán Viktor rosszat tett, és mi most ezt tesszük a miniszterelnökkel. Milyen magatartás ezt? - tette föl a kérdést. A mostani vita nemzeti sorskérdésekről szól - tette hozzá.
A Jobbik elnöke szerint ideje lenne túllépni a bal-jobb megosztottságon. Ma azért vagyunk itt, hogy Magyarország leghatékonyabb alaptörvény-módosítását hajtsuk végre, ami meg tudja védeni az országot a kényszerbetelepítéstől - mondta a politikus. Van értelme a magyar alaptörvény-módosításnak, mivel az uniós intézmények másodlagos jogforrásokra hivatkozva lépik túl a kereteket. A szuverenitásminimumot akarjuk meghatározni - tette hozzá.
Vejkey Imre, a KDNP egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy október 2-án a résztvevők 98 százaléka a kényszerbetelepítés ellen szavazott. A magyarok akaratát mindenkinek szem előtt kell tartania - tette hozzá.
Magyarország területére nem telepíthető idegen népesség, csak a hatóságok ellenőrzése után lehet erről szó - mondta Vejkey. A népszavazással Magyarország még demokratikusabbá vált, miközben Európa egyre antidemokratikusabb képet mutat. Európa ma nem életképes, és lázas beteg, mivel az álhumánum irányítja.
Vissza kell térni az uniós alapító atyák téziséhez, miszerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz - mondta Vejkey. Nem egyszerű menekültválság van, hanem a világ átrendeződése zajlik. Kizárólag Líbiából egymillió, míg Törökországból hárommillió ember akar a kontinensre jönni.
Európa nem képes megvédeni a polgárait. Meg kell állítani a legújabb kori népvándorlást, ez nem humanitárius probléma, hanem térfoglalás - mondta Vejkey Imre. Meg kell állítani a korlátlan betelepítést, ha ez nem sikerül, akkor egy nemzetek feletti szuperállam jöhet létre.
XVI. Benedek arra tanított minket, hogy mi, magyarok vigyázzunk Szent István örökségére és a keresztény Magyarországra - mondta Vejkey. A történelem során idegenek ilyen könnyen soha nem jutottak be Európába. Mi, magyarok tudjuk, hogy nemcsak az idegen megszállók, hanem az alkalmatlan vezetők is tönkretehetik az országot.
A brüsszeli vezetők új diktatúrát építenek, mivel nem kérik ki a polgárok véleményét az alapjogokat érintő kérdésekben - mondta a KDNP politikusa. Ne feledjék, itt a jövőnk és a kultúránk a tét - tette hozzá. A EU-nak nincsen joga arra, hogy embereket telepítsen Magyarországra, mivel a csatlakozáskor nem írtunk alá ilyen szerződést.
Vejkey Imre arról is beszélt, hogy migráció és az európai biztonságpolitika között szoros összefüggés van. Soltész Miklós szerint minden ellenpropaganda ellenére 3,3 millió ember nemet mondott a brüsszeli politikára. Európa legtöbb államában ez a népszavazás érvényes lett volna, miközben az uniós tagságra is kevesebben voksoltak - mondta a politikus. A baloldal semmibe veszi a baloldali szavazók akaratát is - tette hozzá.
A szocik sehol sincsenek, magukat a baloldal vezető erejének tartják, de most nincsenek itt - mondta Soltész. A KDNP-s politikus felidézte, hogy milyen bűncselekményeket követtek el a migránsok Európában és Magyarországon. Beszélt arról is, hogy a baloldal korábban tagadta a migrációs válság jelentőségét.
Az új egység felülírta a baloldal nyílt és a Jobbik suttogó propagandáját - mondta Soltész Miklós. A KDNP támogatni fogja az alaptörvény-módosítást.
Hadházy Ákos, az LMP egyik vezérszónoka szerint a kormány az egészségügy problémái helyett a menekültválsággal foglalkozik. Szerinte a mostanra kialakult félelmet nem lehet kezelni az alkotmány-módosítással. A politikus úgy látja, a módosítás szövege nem megfelelő színvonalú.
Hadházy Ákos szerint azon kellene gondolkoznia a magyar kormánynak, hogy legyen szappan és WC-papír minden kórházi mosdóban. A politikus élesen bírálta a kormányt, hogy miért lehettek terroristák Magyarországon. Szerinte a hazai biztonsági helyzetet azzal lehetne kezelni, hogy a hadsereget fejlesztik, és nem az alaptörvény-módosítással.
Ki mondta, hogy hülye vagyok? - kérdezte Hadházy Ákos, aki kérte, hogy ezt vegyék jegyzőkönybe. Mindez azt követően történt, hogy az LMP-s képviselő a kormánypártoknak felhánytorgatta, hogy megszavazták a kanadai-EU szabadkereskedelmi egyezményt. Később kiderült, hogy ezt Balla György fideszes képviselő mondta. Egy politikai önkielégítés a kormány részéről az alaptörvény-módosítás - mondta Hadházy.
Szél Bernadett, az LMP másik vezérszónoka szerint a kormány bebukta a népszavazást, a kormányból kifogyott az ötlet és az erő.
Szél Bernadett szerint az alaptörvény-módosítás nem alkalmas arra, hogy rendezze a mostani problémát. Úgy látja, a nemzeti és az uniós hatásköri vitákban az alkotmánybíróság kezében lehet a döntés. A mostani retorikai hadművelet következménye, hogy a magyar érdekérvényesítés súlya csökken.
Az LMP szerint a politikai manőverezés játéktere a magyar alaptörvény. Szél szerint a magyar alaptörvényből hiányzik az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A pártpolitikának az állampolgári fórumnak az alapjává kell válnia - mondta Szél Bernadett.
Az LMP szerint a mostani népszavazással az volt a legfőbb probléma, hogy a kormány különbséget tett magyar és magyar között. Szél úgy látja, ennek egyik oka, hogy a kormány nem engedte a levélszavazás intézményét minden külföldön élő magyar számára. Miért nincs a magyar embereknek elég bére? - tette föl a kérdést a politikus.
Csavarják lejjebb magukat - mondta a kormánypárti képviselőknek Szél Bernadett.
