Szelényi: Jogsértő marad az egyházügyi törvény
2015. november 17. 10:50
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Szelényi: Jogsértő marad az egyházügyi törvény
Szinte az egész Fidesz-KDNP jegyzi azt az előterjesztést, amely átfogóan módosítja a kétharmados egyházügyi törvényt. A módosítás célja az Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága által jogsértőnek talált rendelkezések megszüntetése. Az ellenzék szerint az egyházak közti diszkrimináció megmarad. Követtük a vitát.
Cikkünk folyamatosan frissül22 bejegyzés
Gulyás Gergely az előterjesztő
A T/7409 számú törvény pontos címe egy kicsit bonyolultabb: A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
Számos bírálat miatt módosítják
Az AB három határozatban foglalkozott a törvénnyel, az Országgyűlés mulasztásban van. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta a kormányt.
Túl szigorúra sikerült
Az alaptörvény kimondja az egyház és az állam elválasztását, az állam világnézeti semlegességét, ami azonban nem jelent közömbösséget. A vallásgyakorlás jogát és a vallás szabad gyakorlását az államnak biztosítania kell. Az első egyházi törvény módosítása a visszaélések miatt indokolt volt, de túl szigorúra sikerült - mondta Gulyás Gergely.
Könnyebben lehet bejegyzett egyház
Az ellenzékkel is egyeztették az újdonságokat. Valamennyi vallási tevékenységet végző közösség jogi személyiség nélkül is jogosult a védelemre. Már az is vallási közösség, ha két vagy három ember együtt imádkozik. Három évig visszamenőleg, 400 személyi jövedelemadó esetén már egyház, 4000 személyi jövedelemadó esetén már bejegyzett egyház. A kormány a bírósági nyilvántartásba vétellel ismeri el a jogi személyiséget.
Évek óta folyó vitákat zár le
A történelmi egyházakkal a kormány átfogó együttműködési megállapodásokat köthet. A közösségi feladatok megoldására azonban a törvény az anyagi támogatások tárgyilagos és ésszerű hozzáférését teszi lehetővé. Gulyás Gergely bízik a kétharmados támogatásban, mivel, mint mondta, az ellenzék számos korábbi bírálatát ismerheti fel a módosításban.
Völner Pál államtitkár
Az Alkotmánybíróság a létszámhoz kötődő és az egyházi személyiség elismeréséhez szükséges időbeli feltételeket tartotta túl szigorúnak. Völner Pál részletesen idézi az alaptörvényt. A jövőben legalább 10 fő felett bármely közösség egyházi jogi személlyé válhat. Bejegyzett egyházak esetén legalább 20 éves múlt vagy 15 éves magyarországi múlt, vagy 100 éves szervezett, nemzetközi működés szükséges. Utóbbiakkal sarkalatos törvényben stratégiai megállapodást köthet a kormány. A diszkriminációmentesség a tárgyilagosság, az észszerűség és a tisztességes eljárás, valamint a jogorvoslati lehetőség biztosítása révén érvényesül.
Kárpótolják az el nem ismert egyházakat
A kormány kárpótolja a bíróságokhoz fordult és pert nyert, a korábbi törvény szerint el nem ismert egyházakat. Módosul az egyház-finanszírozási törvény és számos, a közfeladat ellátására irányuló ágazati törvény.
A célok nem változtak
Demeter Zoltán református lelkész a Fidesz vezérszónoka. Szerinte a célok nem változtak, csak az eszközt módosítják. Az egyházakkal történő együttműködés továbbra is cél, ennek feltétele, hogy az adott egyház állami feladatokat vállal. A diszkriminációt tiltó jogi szabályozás és gyakorlat nem jelent azonos együttműködést: tárgyilagos és észszerű kereteken belül az egyházak közti különbségtételek indokoltak.
Bizniszegyházak
Az alkotmánybíróság elismerte, hogy léteznek bizniszegyházak, kiszűrésükre a nyilvántartásbeli eljárás, a törvényes működés szabályai és az ügyészségi ellenőrzések alkalmasak. Az alkotmánybíróság rámutatott, hogy az államnak nemcsak joga, de kötelessége fellépni a bizniszegyházakkal szemben.
Az elismerés többé nem az Országgyűlés kegye
Mindannyian tudjuk az előzményeket - kezdte felszólalását Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka. Az előző ciklusban a KDNP még úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés kegyén múlik, hogy ki lehet egyház. Ahogy Gulyás Gergely elismerte, az ellenzék jogosan érezheti úgy, hogy "ugye mi megmondtuk!". Az MSZP konstruktív kritikát kíván megfogalmazni. Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezésére volt ötpárti egyeztetés, de ez a konstruktív megközelítés végül nem köszön vissza a mostani javaslatban, az MSZP ezért nem ment el a második egyeztetésre.
Pozitívan módosul, de
A kisebb és közepes egyházak, amelyek egyértelműen nem tekinthetők bizniszegyházaknak, nem elégedettek a módosítással. Az Országgyűlés egy éve van mulasztásban. Számos kisegyház elismerése egy éve késik. Az alkotmánybíróság október 15-i hatállyal kérte a módosítást.
Gyakorlatilag új törvény
A törvény 90 százalékban módosul, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy új törvényt írtak. Bárándy Gergely szerint kár volt a régi törvényhez ragaszkodni, mert ez több kodifikációs és szerkezeti hibát okozott. Egyetlen indoka, hogy a kormány nem akarja elismerni a presztízsveszteséget. A bevett egyházak megszűnnek, törlésükhöz azonban alaptörvényt kellene módosítani, amit a kormány el akar kerülni.
A támogatás szubjektív maradt
A közfeladatokhoz kötött támogatás feltételei szubjektívek maradtak. A szocialisták szerint az objektivitás akkor teljesül, ha valamennyi egyházat támogatja a kormány, mivel valamennyien közfeladatokat vállalnak át az államtól. Az egyházzá váláshoz szükséges nemzetbiztonsági szempont érvényesülését túlzottnak tartja Bárándy Gergely.
KDNP: Az AB döntése túlterjeszkedő
Korábban a nyilvántartásba vétel és az intézményi keretek döntötték el az egyházi jogállást, a 2011-es törvény csak az intézményi kereteket változtatta meg. A KDNP szerint az alkotmánybíróság túllépett hatáskörén, amikor a támogatási feltételeket is vizsgálta. Az alkotmánybíróságnál azonban hiába hivatkoztak a más európai országokban működő gyakorlatokra. A jövőben az egyházakat nem az Országgyűlés ismeri el, hanem bírósági eljárás keretében kerülnek nyilvántartásba - mondta Vejkey Imre.
Jobbik: Ne gyakoroljanak kegyet!
Mirkóczki Ádám ötödszörre szólal fel vezérszónokként a törvénnyel kapcsolatban, minden alkalommal az előterjesztők betonbiztos törvényről beszéltek. "Ezek után ne gyakoroljanak kegyet!" - kérte a kormánypártokat. "Szerencsére ezúttal nem azzal indítottak, hogy milyen nagyszerű, hogy adventi időszakban tárgyalhatjuk, de a Fidesz-KDNP természetesen most sem ismerte el a hibát. A törvény nem a bírósági feljelentések miatt bukott meg, hanem azért, mert eleve recsegett-ropogott." Sajnos vannak vele problémák most is, olyanok, amelyek az ötpárti egyeztetésen föl sem merültek. Az egyik probléma, hogy továbbra sem tudunk megszabadulni a mennyiségi alapelvektől. Bár egyszerűsödött, de az elv ugyanaz. "Tényleg az dönti el, hogy van-e 400 személyi jövedelemadó-felajánlása egy közösségnek, vagy sem? És ha csak 399 felajánlása van, akkor már nem egyház? Mirkóczki Ádám szerint a mennyiségi kritériumok nem pótolják a minőségieket.
A három kategória valójában hat
A három kategória valójában hat. Továbbra is lesznek állam az államban egyházak. A kétharmados részek nem szerencsések, mert önök az elmúlt öt évben ezzel nem éltek, hanem kizárólag visszaéltek "sunyi célokat szolgálva". Mirkóczki György Rubovszky György kereszténydemokrata képviselőt idézte, aki korábban elmondta: különböző országok nagykövetségei hívták fel azzal, hogy mely egyházakat ismerje el az Országgyűlés.
Bele akarnak nézni minden perselybe?
A titoktartás most is gond, mert listázáshoz vezethet. "Bele akarnak nézni minden perselybe?" - kérdezte Mirkóczki Ádám. Lényegében csak a gyónási titoktartást hagynák meg, és minden másba betekintést kérhetnek a negyedik paragrafus alapján, ami kimondja, hogy az egyházak titoktartása csak a hitéletre vonatkozhat. Hogy mit jelent a hitélet, azt nem definiálják, ezért ez a paragrafus ezúttal sem fog megállni - véli Mirkóczki Ádám, aki taxatív felsorolásokat javasolt a pontosításhoz.
Iszlám
A nemzetbiztonsági részt a Jobbik javasolta - válaszolt Bárándy Gergely felvetésére Mirkóczki Ádám. Szándékuk szerint az iszlám vallás szélsőséges ágait, például a vahabita ágat ezzel a kitétellel ki lehetne zárni.
LMP: Csak látszategyeztetés
Az LMP a fenntarthatóság, az igazságosság és a részvétel szempontjait érvényesítené a törvényben - mondta Ikotity István vezérszónok. Hová tűnt az igazságügyi miniszter? Miért történt ekkora változás a szövegben? Az ötpárti egyeztetésre is nagyon rövid időt szántak, a kisegyházak javaslatait ugyanakkor nem fogadták meg.
Nem jelent lényegi előrelépést
Az LMP szerint négy éve tart a botrányosan elfogadott törvény miatt keletkezett ex lex állapot. A törvény nemcsak a lelkiismereti, de a gyülekezési jogot is sértette. A kormány az alkotmánybíróság kifogásait alkotmánymódosítással kerülte ki.
Továbbra is gondot okozhat a bírósági elismerés. A bíróság milyen alapon ítéli meg, hogy egy közösség vallási tevékenységet folytat-e? - kérdezte Ikotity István. A normatív támogatás helyett kikötött úgynevezett objektív kritériumok továbbra is politikai döntésekre adnak lehetőséget. A közcélú tevékenység mellett az állam a hitéleti tevékenységet is támogatja, ami függőségi viszonyt eredményez az állam és az egyház között. A szabályozás túlságosan sok jogi kategóriát teremt, és túl bonyolult. A 4000 szja-felajánlás túlzott: A jelenlegi bevett egyházakhoz képest szigorúbb feltétel, a kritériumnak a jelenlegi bevett egyházak egyharmada nem felel meg. Az LMP igazságosabb törvényt szeretne.
Szelényi Zsuzsanna: Lehangoló vita
Lehangoló ez a vita, mert kiderült, hogy az egyházi törvény nem felelt meg sem az alaptörvénynek, sem az emberi jogoknak - kezdte felszólalását a független Szelényi Zsuzsanna. A mostani törvény sem felel meg a lelkiismereti szabadság elvének, az állam és egyház elválasztása elvének, a semleges állam elvének, az egyesülési jognak és a jogegyenlőség elvének sem. A pluralizmus felszámolását szolgálja, ha az állam döntőbíróként lép fel a különböző egyházak között. A törvény államvallás megteremtésére törekszik. Az egyházi jog megszerzésének kizárólag adminisztratív eljárásnak kellene lennie -fogalmazott.
Továbbra is jogsértő
A törvényjavaslattal több, különböző egyházi státusz jön létre, az állami finanszírozás egyéni megállapodások alapján történik. A különalkuk átláthatatlan állami elvárásokat takarhatnak, ami továbbra is sérti az egyházak önállóságát és jogegyenlőségét. A kormány keleti típusú kormányzást és önkényes hatalomgyakorlást folytat. Elfogadása esetén a törvény most sem fog megállni az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, ezért újabb módosítására lesz szükség - zárta felszólalását Szelényi Zsuzsanna. A vita később folytatódik. Köszönjük a figyelmet!
origo.hu
Brutális támadássorozat érte Ukrajnát, kétségbeestek az ukránok
origo.hu
Fotókon a Szlovák miniszterelnök ellen elkövetett merénylet
borsonline.hu
Szinte senki nem tud helyesen válaszolni erre a 10 kérdésre! Teszteld a földrajz tudásod!
mandiner.hu
Németországban rettegnek: bajba kerülhetnek Magyarország miatt
metropol.hu
Bejelentették: űrlényekről tart sajtótájékoztatót a Vatikán
hirtv.hu
Orbán olyat tett, amitől Soros Györgyöt kiverte a víz
origo.hu
Már mutogatják a britek, hogy fog kinézni a világháború
nemzetisport.hu
A Fradi is bejelentette Sztankovics távozását, már a derbin sem ő irányít
origo.hu
Itt vannak a legújabb drámai részletek, még sincs túl az életveszélyen Robert Fico
origo.hu
Merénylet Robert Fico ellen - a legfrissebb hírek a szlovák miniszterelnökről percről percre
origo.hu
Friss információk érkeztek Fico műtétjéről
origo.hu
