Két napig vitatkoznak a költségvetésről
2014. november 19. 09:16
Időkeretek felosztásával és a vita szabályainak felsorolásával kezdődött meg a 2015-ös költségvetési törvény vitája. A mai 10 órás vitakeret felosztása: Fidesz: 207 KDNP: 93 MSZP: 115 Jobbik: 103 LMP: 62 függetlenek: 20 perc. A megmaradt időkeretek következő napra nem vihetők át. A nemzetiségi és EP-képviselők is felszólalhatnak, az EP-képviselők a frakciók időkeretének a terhére.
Beértek a struktúrális reformok eredményei - kezdte felszólalását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Gazdasági növekedésünk az egyik legjobb az Európai Unióban, ezért több pénz jut a három legfontosabb célra is: a családokra, a munkahelyekre és a gazdasági növekedésre - mondta.
A 10 százalékos társasági adó is segíti a vállalkozásokat; még ebben a ciklusban cél, hogy az adó egykulcsos legyen.
Az idei 3,2 százalékos növekedés ellenére, 2015-re 2,5 százalékos növekedésre számít a kormány.
A válság előtti szinthez képest 260 000 több ember dolgozik majd, ami 8 százalék alatti munkanélküliséget jelent.
Javul a gazdaság szerkezete. A háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal növekedhet.
A kormány az óvatos, konzervatív számítások mellett döntött. Stabil pénzügyi háttér és kiszámítható jövő megteremtésére törekszik.
A családtámogatások mellett változatlan cél, hogy a családok kikerüljenek az adósságcsapdából. Az év végéig folytatódik a devizahitelek elszámolása. Ezért a banki elszámolás költségvetéséről is beszélhetünk - mondta Varga Mihály.
A jövőben az egygyermekesek is jogosultak lesznek az 500 000- 3,5 millió forintig terjedő támogatásra.
Folytatódik a pedagógus- és az egészségügyi dolgozók béremelése. Elkezdődik a rendészeti életpályamodell.
A Nemzeti Közműszolgáltatási Rendszer megőrzi a rezsicsökkentés eredményeit.
Több 10 000 fővel emelkedik a közmunkások száma. A közmunkát 270 milliárd forinttal támogatja a kormány.
Nem szociális segélyeket, hanem jövedelmet akar biztosítani mindenkinek a kormány.
12 000 milliárdos fejlesztés várható a következő hét évben, ami a második legmagasabb összeg az Unióban. Célzott és egyszerűbb lesz a forrásfelhasználás. A források 16 százalékáról 60 százalékra nő a foglalkoztatásra és gazdaságfejlesztésre szánt összegek részaránya.
A 390 milliárd forint közvetlen agrártámogatás nem szerepel a költésgvetésben, mert nem jár társfinanszírozással.
260 milliárd forintot fizetünk be az uniós költségvetésbe miközben 1720 milliárdot kapunk fejlesztésre.
60 milliárd forint szerepel az Országvédelmi Alapban, és további 100 milliárd forintot különített el a kormány rendkívüli felhasználásra, például árvízvédelemre.
A helyi önkormányzatok finanszírozása az ellátandó feladatokhoz kötődik. Jelentős többletet kapnak a bölcsődéket és óvodát működtető önkormányzatok.
2015-től kötelező lesz az óvodai ellátás.
A gyermekétkeztetésre fordítandó összegek 10, az infrastruktúrafejlesztések összege 20 százalékkal nő.
Az alacsony helyi adóbevétellel rendlekező települések további támogatást kapnak. Az állam 600 milliárd forinttal támogatja az önkormányzatokat.
A szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik, de a Nyugdíjbiztosítási Alapnál kevesebb összeg marad. A különbséget az Egészségbiztosíztási Alaphoz csoportosítják át.
A Költségvetési Tanács a tartalékkeret megemelését javasolta, ezt figyelembe véve növelte a kormány az Országvédelmi Alap összegét.
Az Állami Számvevőszék részéről Domokos László véleményezi a törvénytervezetet. A tervezet elfogadása decemberben zárul, addigra kell véglegesíteni a költségvetést - emlékeztetett az ÁSZ elnöke.
Az államadósság jövőre 75,4 százalékra csökken. A csökkenés akkor is teljesül, ha az összege 260 milliárd forinttal nőne, mert a növekedés ellensúlyozza azt.
A külső környezet azonban kockázatot jelent a hiánycélra és az államadósság csökkenésére nézve is. További kockázatot teremthet az infláció további csökkenése és az uniós források késlekedése - összegzett Domokos László.
Az adóbevételek esetén a legmagasabb a részben megalapozott adók köre, de az ÁSZ-vélemény az adóbevételek elfogadása előtt készült.
Az uniós bevételek kockázatosak, a felfüggesztett kiadások folytatása bizonytalan.
Az új hétéves uniós költségvetési ciklus hét programjának benyújtása és egyeztetése folyamatban van. Az operatív programok elfogadásáig a programok a költségvetést terhelik. Az Európai Bizottságot nem köti határidő - emlékeztetett Domokos László.
A szociális hozzájárulási adó 3,4 százaléka helyett, 14 százaléka kerül az Egészségbiztosítási Alaphoz, ami hozzájárul az Alap egyensúlyához.
A gyakoribb áfabevallási kötelezettség azonban nem feltétlenül jelent nagyobb áfabevételt.
Az uniós transzferek egyenlege jelenti a legnagyobb kockázatot. Ez a tétel akár 100 milliárd forintos különbséget is okozhat a költségvetési tervhez képest.
A Tanács véleményét október 27-én küldte meg a kormánynak - közölte Kovács Árpád, elnök.
Az áfabevételeknél kiesést valószínűsít a testület. Ez azonban nem indokolja a Tanács egyet nem értését.
A makorgazdasági pályát, a konvergenciaprogramot és a kedvező külső környezetet is figyelembe véve reálisnak minősítette a költségvetést Kovács Arpád. A devizahitelek kivezetésével nőhet a belső fogyasztás.
A beruházásokat ugyanakkor visszafogja az uniós forrásfelhasználás 2015-ös csökkenése.
Az Országvédemi Alap megemelését a Költségvetési Tanács is szorgalmazta.
Az önkormányzati eladósodás megfékezése érdekében azt javasolta a kormánynak, hogy csak olyan hitelfelvételt engedélyezzen az önkormányzatoknak, amelyet azok saját erőből vissza tudnak fizetni.
A 15 milliárd forintos hiánycél alacsony a Tanács értékelése szerint.
További adó kivetése helyett az adóbeszedés hatékonyságának javítását szorgalmazza a Költségvetési Tanács.
Az "egyéb értékesítési bevételek" 160 milliárdos összege magas, tartalma bizonytalan - mondta Kovács Árpád.
Kiadási bizonytalanságok jelennek meg a közoktatásnál, ahol a személyi kiadások nagyobb mértékű növekedésére lehet számítani.
A 2,5 százalékos növekedést felvázoló makrogazdasági pálya akkor tartható, ha a külső környezet és a befektetési bizalom nem romlik, az uniós források megfelelő ütemben érkeznek meg - összegzett Kovács Árpád.
Az államadósság csökkentésére a Tanács adósságcsökkentési programot javasolt a kormánynak.
Kovács Árpád kitért az internetadóra is. A Tanács az adóbeszedés hatékonyságának az emelésével és nem további adókivetéssel ért egyet - ismételte el a testület elnöke.
Rogán Antal a Fidesz első vezérszónokaként összefoglalta, hogy mitől maradt és marad több pénz az embereknél. A kormány Európa egyik leggálánsabb családi adókedvezményét vezette be. 2014-től a kiskeresetűek a kedvezményt a járulékokból is igénybe vehetik - mondta.
2015-ben is megvédjük a családi adókedvezményt és a rezsicsökkentést - ígérte meg Rogán Antal.
És végül: több pénz marad a családoknál a devizahitelek kivezetése miatt.
A pedagógus életpályamodell miatt több pénz marad a pedagógusoknál. Amikor visszavonnák a kormány oktatáspolitikai intézkedéseit, akkor nyilatkozzanak arról, hogy visszavonnák-e a pedagógus béremelést - fordult az ellenzékhez Rogán Antal.
A rendészeti és a szociális ágazat dolgozói is életpályaprogram bevezetésére számíthatnak 2015-ben.
A gyermekszegénység elleni küzdelem egyik lépése a 2015-től kötelező óvodai ellátás. A családi pótlék folyósítását a kötelelző óvodai megjelenéshez kötnék.
De több pénz marad a családoknál azért is, mert kiterjesztik az ingyenes tankönyvellátást.
A segély helyett munka nevében, évről évre 25 százalékkal nőne a közfoglalkoztatás és fokozatosan csökkene a foglalkoztatást helyettesítő támogatások összege. Ez összességében többe kerül a költségvetésnek - emlékeztetett Rogán Antal, de az ember megbecsülését is ez szolgálja.
Az egészségügyben a legfontosabb lépés az alapellátás javítása. Az előzetes szűrési rendszer megerősítése is cél.
A kisgyermekes szülők részmunkaideje után is teljes adókedvezmény jár jövőre.
A félsertés után a szarvasmarha áfája is csökken - jelentette be a zúgolódó MSZP frakciónak Rogán Antal. 2006-ban Önök emelték meg jelentősen az élelmiszerek áfáját, most arra szeretném kérni Önöket, hogy támogassák az áfacsökkentést és a közúti áruforgalom áfavisszaéléseinek a visszaszorítását.
Felelős gazdálkodás és növekvő családi jövedelmek jellemzik a jövő évi költésgvetést - összegzett a Fidesz frakcióvezetője.
Rendezett, visszafogott, igényes költségvetést látunk - vette át a szót Szatmáry Kristóf a Fidesz második vezérszónoka.
A kiszámíthatóság és stabilitás javít a vállalkozások helyzetén. A szektorális adók a kisvállalkozásokra nem rak plusz terhet - mondta Szatmáry Kristóf.
Az uniós fejlesztési források 60 százaléka a vállalkozásokhoz jut. A belföldi kereslet és az export növekedése a vállalkozások bővülését segíti.
Nem valós a költségvetés, mert nem reflektál az ország valós helyzetére. Pedig az ország helyzete megkívánná ezt - mondta Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője. Az emberek nincsenek biztonságban, mindent elvehetnek tőlük, a gyerekek veszélyeztetésével a jövő kerül veszélybe.
Az ország harmadának elszegényítésével az egész ország lett szegényebb - véli Tóbiás. Nálunk a legdrámaibb a helyzet az Unióban, az egykulcsos adó és a 27 százalékos áfa fenntartásával folytatódik a társadalom kettészakítása.
Az élelmiszerlánc felügyeleti díj 60-szorosára történő felemelése tovább nehezíti az alacsony jövedelműek helyzetét.
Pénzt vonnak ki az oktatásból és csökkentik a szociális kiadásokat is. A cafeteria terhei 51,3 százalékkal nőttek az elmúlt hat évben - állítja az MSZP.
100 milliárd forintos nagyságrendben folytatódik a stadionépítés. Elindul a paksi bővítés. Az MVM 50 milliárd forintos tőkeemelést kap, indoklás nélkül, de több pénz jut a Miniszterelnökségnek is. Az állam működésének költségei a jóléti, oktatási és szociális kiadások rovására nőnek.
Nem a presztízsberuházások, hanem a szociális és modernizációs, a kutatás-fejlesztésre szánt beruházások teremtenének jövőt. Félő, hogy a szegénység és szociális feszültségek elleni fellépés költségvetésére további három évet kell várni.
Szintén az ország valódi folyamataival igyekszik szembesíteni a kormánypártokat - mondta Burány Sándor. Első lépésben a konvergenciaprogramban szereplő célokat, és az államadósságra, a különadókra vonatkozó ígéreteket vetette össze a 2015-ben megjelenő adatokkal az MSZP második vezérszónoka.
A gazdasági növekedés az uniós forrásokra épül, miközben a kormány az Unióval szabadságharcban áll, az uniós zászlót sem viseli el az ülésteremben.
Nem a hazai tulajdonú vállalkozások jelentik a gazdaság gerincét. A kis és közepes vállalkozások sorsa sanyarú: kettős présben vannak. Bevételi oldalról a gyenge fogyasztás, költség oldalról a bér- és adópolitika szorongatja őket. A drasztikus minimálbéremelésből a dolgozók semmit sem láttak, azt elvitték az adóemelések, a kisvállalkozások terhe viszont tovább emelkedett.
A kormány trükközésre kényszerül, hogy az év utolsó munkanapjára, amikor az Unió ellenőrzi, leszorítsa az államadósságot, ami egyre többe kerül a költségvetésnek.
A jövedelmi piramis tetején elhelyezkedők és a kormány holdudvara bőségesen részesül a fejlesztési forrásokból, a piramis alján elhelyezkedőknek nem sok forrás jut. Egy elszegényedő társadalom költségvetése áll előttünk - összegzett Burány Sándor.
Még egy költésgvetési vitában sem az érdemi, hanem szimbolikus kérdésekre koncentrálnak - reagált az MSZP felszólalásokra a kereszténydemokrata Hargitai János. Önöknek az volt a legfontosabb, hogy újabb két zászlót hozzanak be az ülésterembe.
Nem változik érdemben a cafeteria rendszer - helyesbített Hargitai János.
0.9 százalékos lesz az államadósság-csökkenés, ami szerény, de jelentős. Ezt az Állami Számvevőszék is elismerte. A költségvetésnek alig több mint egy százaléka nem megalapozott - emlékeztetett Hargitai János.
A növekedés belső szerkeszete egészséges. A strukturális átalakításoknak köszönhetően 2013-ban kikerültünk a túlzottdeficit eljárásból. Átalakult az adórendszer, az oktatási, és közigazgatási rendszer. Fenntarthatóvá vált a a nyugdíjrendszer.
A családi adó- és járulékkedvezmények ösztönzik a gyermekvállalást, összességében 240 milliárd forintnyi támogatást jelentenek.
A devizahitelek kivezetésével további 1000-1200 milliárd forint kerül vissza a családokhoz.
A munkahelyvédelmi akciótervek, a részmunkaidő is a gyermekvállalást ösztönzik.
Remélem gyakran csattan el a CSOK - utalt a családi és otthonteremtési kedvezményre a kereszténydemokraták vezérszónoka.
A nagyívű gazdaságfejlesztési célt az egyszerűbb forrásfelhasználás segíti majd. A következő két évben az n+2-es szabály értelmében az előző hétéves uniós ciklus kifutó forrásai még felhasználhatók.
Az önkormányzatok alapvető feladata a közszolgáltatások működtetése lesz. A kormány 690 milliárd forinttal támogatja ezt a célt.
A polgármesterek és képviselők elhibázott bérezése ügyében a képviselők támogatását kérte Hargitai János. El kell gondolkozni azon, hogy a kistelepüléseken szükség van-e alpolgármesterekre, mekkora bérezéssel, és a kistelepülések polgármestereinek a bérezésén is.
A települési adók korlátlan kiterjesztési lehetőségének a kritikájával kezdte felszólalását Volner János, a Jobbik első vezérszónoka. A költségvetési hiány fenntartása önmagában nem cél, hogyha közben éhen hal a lakosság - fogalmazott.
Az egy főre jutó források emelkedése csak azt jelenti, hogy nőtt a szegénység Magyarországon, ugyanis az Unió a legmagasabb fejlesztési forrásokat a legszegényebb régióknak juttatja - állítja a Jobbik.
A GDP-arányos államadósság úgy nem csökkent érdemben, hogy e közben 3000 milliárd magánnyugdíjpénztári pénz nyomtalanul eltűnt. A Jobbik nem ért egyet azzal, hogy az állam működési költségei jelentősen emelkednek a jövő évi költségvetésben.
Az ország már eddig is túl volt adóztatva. A 27 százalékos áfakulcs a korrupció melegágya.
A kormány nem kiművelt emberfőkben gondolkozik, hiszen 2015-ben a GDP egy százalékával kevesebb pénzt szán oktatásra, mint tette a 2010-es költségvetésben. Ezt a jövőt szánja Magyarországnak a kormány.
Az Unió nem Európa szalonjába, hanem a cselédszobába invitált bennünket. Az integráció transzformációs veszteségeit is figyelembe véve negatív az uniós szaldó. A leértékelt humánerőforrások, a profit- és kamatkivitel, az adósságszolgálat pénzszivattyúként működik. Az olcsó magyar munkaerő a gazdag uniós országok versenyelőnyét szolgálja - mondta Balczó Zoltán, a Jobbik második vezérszónoka.
A megélhetési statisztikákra, az átlagos vásárlóerőre vonatkozó adatokat eltitkolják: itt a visegrádi országokhoz képest is nagyon rosszul állunk. A költségvetés a gyarmati helyzet fenntartására irányul - zárta felszólalását Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
Varga Mihály nem mellékelt gazdasági kitekintést - tette szóvá Z. Kárpát Dániel a Jobbik vezérszónokaként. A GDP 10 százalékát az autógyártás adja, bedolgozó ország vagyunk. Ha a győri Audi szabadságra küldené dolgozóit, megállna a gazdasági növekedés.
A 48 stratégiai megállapodás egyikét sem a magyar dolgozókkal, nem is a magyar vállalkozásokkal kötötte a kormány. A kizárólag multinacionális cégeknek juttatott támogatások 4-6-szor haladják meg a magyar kkv-knak juttatott segítséget.
Négy és fél év, kétszer 2/3 nem volt elég a magáncsőd megteremtésére, ami azt mutatja, hogy nincs szándék a bevezetésére - következtetett Z. Kárpát Dániel.
A kormányzat és a bankok közti devizahiteles paktum nem jelent valódi segítséget. a Jobbik szerint bankmentő csomagról van szó.
Nincs megoldás az otthonteremtésre, a családi pótlék évek óta változatlan.
A 29. leggazdagabb országból a 70. helyre csúsztunk vissza. Nincs vagyonregiszter, nem tudjuk megvédték-e a családi ezüstöt.
Nincs rendszerszintű megoldás a népességfogyásra - a Jobbik ezért sem támogatja a költségvetést.
Mást olvas ki a költségvetésből az LMP, mint Varga Mihály. A miniszterelnöknek fontosabb, hogy 5 milliárd forintból a várba költözzön mint a fenntarthatóság biztosítása.
A humánerőforrásokba és a környezetbe kellene befektetni. A kormánynak nincs megoldása a szociális katasztrófa megfékezésére, sőt súlyosbítja azt. A társadalmi mobilitás egyetlen formája a kivándorlás - véli Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka.
A rendszer célja a korrupció; felszámolása helyett a Fidesz a korrupcióból származó pénzeket saját holdudvarának előnyben részesítésére használja.
Az idei költségvetés olyan, mint a négy évvel ezelőtti. A neoliberális gazdaságpolitika és az új feudalizmus keveréke.
Folytatódik a nemzeti mázba csomagolt neoliberális ámokfutás.
A Magyar Művészeti Akadémia egyike a fideszes kifizetőhelyeknek, ahol a kormányhoz való hűséget jutalmazzák pazarlóan.
Tornaterem és tanuszoda fejlesztésre a stadionépítésekre szánt összegek töredéke jut: a 20 milliárdos stadionfejlesztéssel szemben ez az összeg egyharmadára, 900 millió forintra csökkent.
40 milliárd forint jut olimpiai fejlesztésekre, holott tudni lehet, hogy nem rendezünk olimpiát.
Az MVM-nek juttatott 50 milliárd forintról nem nyilatkozik a költségvetés: nem tudni, hogy a rezsicsökkentés ellentételezésére vagy további cégvásárlásokra szánják.
De az Eximbanknak, az MNB-nek juttatott forrásokat sem támogatja az LMP.
Az LMP jelentős összegeket csoportosítana át oktatásra, átképzésre, mert ez jelenti az egyetlen alternatívát az egyre grandiózusabb és alulfizetett közmunkaprogrammal szemben.
Paks 2 helyett a hosszú távú és tartós munkahelyteremtésre alkalmas zöld gazdaság fejlesztésére kellene forrásokat biztosítani. Ez lenne a fenntartható rezsicsökkentés - véli az LMP.
A vidékfejlesztés jelentősége tükrében érthetetlen az önkormányzati önerő alap csökkenése, a minőségi helyi utak megteremtésére- és a tanyaprogramra szánt összeg.
A természetrombolás fáj legjobban az LMP-nek. Sokkal komolyabban kellene venni a nemzetközi egyezmények betartását - összegzett Schmuck Erzsébet.
A gyerekek és a fiatalok az áldozatai a költségvetésnek - kezdte felszólalását a független Szelényi Zsuzsanna.
A kormány megvágja a gimnáziumokat; erről a láthatatlan elemről nem is szól a tervezet. A 80-as évek szakmunkás világa az alattvalók rendszerét építi. A 21. században a gimnáziumok leépítése több mint bűn, mert életre szóló munkanélküliségre kárhoztat. A szegények gyerekeinek nincs esélye kitörni a szegénységből: ez a Fidesz valódi családpolitikája.
Pedig lenne pénz, ha nem presztízsberuházásokra, bohócakadémiára, hanem egy verseny alapú gazdaságra költenének. Ha mindez nem lenne vérlázító, akkor gyerekesnek mondanám.
Nincs biztonság, nincs jövő és nincs család, ezért azt javaslom, hogy tervezzék újra a költségvetést - összegzett a független Szelényi Zsuzsanna.