Orbán: A bicepszünk tovább nő - percről percre
2013. május 30. 09:02
Ez a címe a konferenciának, amelyen a program szerint háromnegyed órás beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. A rendezvény rövid köszöntő beszédekkel kezdődött, majd felszólal José Maria Aznar volt spanyol miniszterelnök is.
Orbán Viktor tavaly is ezen a konferencián értékelte a kormányát. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy Magyarországot már egy válság utáni világra kell felkészíteni, és itt jelentette ki, hogy "a középosztály olyan, mint a pornó: nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, az biztosan tudja, hogy ez az".
Folyamatosan érkeznek a budai rendezvényterembe a meghívottak, köztük sok közéleti személyiség üdvözli és karolja át egymást boldogan. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Makray Katalinnal, Schmitt Pál feleségével beszélgetett. A volt államfőt egyelőre nem láttuk. Tőlünk pár lépésre mosolyog viszont Stumpf István alkotmánybíró.
Most már alig van hely a nagyjából kétszáz fős teremben, de kormánytagoknak semmi nyomuk. Egyedül Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkárt láttuk, ő részt is vesz a délelőtti kerekasztal-beszélgetésen.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária az első sorban kapott helyet, Andy Vajna kormánybiztos viszont a teremben cikázva keresi a helyét.
Egyelőre még mikrofonpróba zajlik, húszperces a késés. Egy hölgy az előbb bemondta a mikrofonba, hogy "aki kényelmesebben szeretné nézni", az menjen ki az előtérbe, ahol kivetítőn követheti a beszédeket. A terem valóban tele van, és akkora a sajtóérdeklődés, hogy a mellettem ülő rádiós kollégának ki akarták húzni a magnója kábeljét.
Megérkezett a miniszterelnök, ezt onnan lehetett észrevenni, hogy rögtön csend lett a teremben.
Lánczi András, a szervező Századvég Alapítvány elnöke nyitja meg a konferenciát,. Arról beszél, hogy Magyarországon és Európában is rengeteg aránytalanság alakult ki a munka, a gazdaság és a politika területén. Mostanában viszont szerinte csökkennek ezek az aránytalanságok. Közben Orbán a tolmácskészülékét babrálja.
Az első beszéd tényleg rövid volt, már következik is Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, az előző Orbán-kormány szóvivője, aki szerint nem jártunk úgy az Orbán által képviselt magyar modellel, mint "a magyar naranccsal" A tanú című filmben. A magyar modell ugyanis szerinte működik, "nagyot kellett álmodni, el kellett szakadni az Európában otthonos sémáktól, sok támadást kapott, de most azt lehet látni, hogy sikeresen működik".
A kormányfő a beszédek közben folyamatosan jegyzetel, időnként odasúg valamit a volt spanyol miniszterelnöknek, José Maria Aznarnak, akit már fel is konferál a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi tagja.
Aznar így köszöntötte Orbán Viktort, aztán nem spanyolul, hanem angolul folytatja. Az európai sikertörténetről beszél, de a hangját a hátsó sorokban elnyomja a zuhogó eső kívülről beszűrődő hangja.
Aznar szerint kevés az igazi vezető, a világos utat kijelölő vezetés, kettő vagy három igazi vezetőt tudna megnevezni a volt spanyol kormányfő. De nem nevez meg végül senkit.
Aznar felsorolja, mire van szüksége Magyarországnak és Spanyolországnak ahhoz, hogy a legjobbak legyenek: a gyökerek, a hagyományok ápolására, a versenyképesség növelésére, rugalmasságra, nyitott társadalomra például.
Aznar szerint az euró létrehozása az Európai Unió megalakítása utáni második legfontosabb döntés volt, és még akkor is fontos volt ezt megtenni, ha a gazdasági válság miatt az euró is válságba került az elmúlt időszakban. Az unió vezetői folyamatosan kezelik a problémát, de Aznar szerint eddig ötvenszázalékos a siker, és ez ahhoz hasonlít, mint ha egy házon nem lenne még ablak vagy tető, azaz nem lehet benne élni.
Aznar önmagát dicséri hosszan. Azt mondja, hogy kormányzása alatt növekedett a spanyol gazdaság, sokkal többen dolgoztak, és ez olyan nyolcéves jóléti időszakot jelentett a spanyoloknak, amilyen még nem volt a történelmükben. Csak elképzelni tudjuk, mit szólna ehhez egy spanyol baloldali politikus, ha itt lenne.
Orbán Viktor gyorsan helyet cserél Aznarral, és már tisztelettel köszönti is Aznart és a közönséget. Aznar "jelenléte súlyosabb dolog és nagyobb jelentőségű nekünk, mint gondolná" - mondja Orbán.
"Attól, hogy egy nemzet szorult helyzetbe kerül, meg kell őrizni a méltóságát" - kezdi Orbán, aki szerint ezt kell ellesnünk a spanyoloktól. Orbán szerint Aznar "nagy harcos", és akkor figyelt fel rá, amikor a Népszabadság 1994-ben megírta, hogy milyen veszélyt jelent Aznar a spanyolokra.
Miután Aznarék legyőzték a spanyol baloldalt, Orbán szerint a Fidesz elleste a módszereiket, hogy legyőzze a magyar baloldalt. Orbán ezután egy történetet idéz fel. A 2000-res évek elején zajlott a vita, hogy az európai alapdokumentumba belekerüljenek-e a keresztény értékek. Orbán szerint a politikusok közül "mindenki sumákolt, és csak egy ember nem sumákolt, Aznar", aki jelezte, hogy nem érti a vitát.
Orbán elmeséli, hogy tegnap este hosszan beszélgetett Aznarral, és megpróbálta leírni a magyarok sajátos észjárását. "Nehéz megérteni a magyarokat, ezzel én is küzdök gyakran" - mondja Orbánt, a közönség nagy nevetéssel díjazza.
"Mindenki azt várja tőlem, hogy a kormány elmúlt három évét értékeljem, teszek majd erre kísérletet" - folytatja Orbán. A Nézőpont Intézet kutatását idézi, amely számszerűsítette a kormány teljesítményét. "Nem tudom, hogy jöttek ki ezek a számok, de miután kedvező, felolvasom" - mondta Orbán, és ezt a mondatát az eddigi legnagyobb nevetés követi.
"Mit jelent a magyar modell?" - teszi fel a kérdést Orbán, majd igyekszik megválaszolni, hogy "politikai szempontból mi az értelme". Lerombolni egy politikai közösséget politikai tett, felépíteni szintén politikai tett - fogalmaz Orbán. Szerinte a kommunizmus legnagyobb politikai tette, hogy lerombolta a közösséget, és kialakította "az irigység kultúráját, a nekünk úgysem sikerül politikáját".
Orbán szerint a kommunizmus által kialakított rendszert "a nemzeti kisszerűség politikájának" nevezhetjük, és ez túlélte a kommunizmust is. Szerinte a kommunista rendszer "az emberben rejlő rossz tulajdonságokra épített politikai konstrukciót", és azért bukott meg, mert elfogyott a pénzügyi fedezete. Orbán szerint az MSZP is éppen ezért bukott meg 2010-ben.
2010-ben az Orbán-kormány arra a politikai tettre vállalkozott, hogy közösséget épít, míg a szocialisták lerombolták azt. "Hogy populista legyek, az ellenfeleink azt mondják, ne vállalkozz, alkalmazkodj, fogd be a szádat; míg mi azt mondjuk: vállalkozz, állj ki, vállald a véleményed, és tiéd a jövő" - mondja Orbán.
"Kimozdítottuk, kihúztuk az országot a bajból, ezt már ellenfeleink sem tagadják" - mondja Orbán, aki szerint a kormány értékelésekor meg kell említenie a vörösiszap-katasztrófát és az első Magyarországon gyártott Mercedest, amely neki, aki a Trabant korszakában nőtt fel, különösen sokat jelent.
"A győztesnek nem igaza van, hanem feladata" - jelenti ki a kormányfő, aki felidézi, hogy 2010-ben nem mondták azt, hogy nem azt találták, amire számítottak, és nem sorolták, hogy mit miért nem lehet megcsinálni, hanem megalkották a Nemzeti Együttműködés rendszerét, amelyben nincsenek láthatatlan törvények és láthatatlan alkotmány.
A kormányprogram öt fontos feladatot jelölt meg, ezeket veszi most végig Orbán. Azt ígérték például, hogy talpra állítják a gazdaságot, és ez szerinte sikerült is, mert ma már nem az IMF pénzén élünk. "Szerintünk szégyen más pénzén élni, az előző kormányok szerint érdem" - jelenti ki Orbán, aki szerint Magyarország jelenleg az "egyik legígéretesebb gazdaság".
Orbán a kormány érdemei között említi, hogy 1,8 millió adózó helyett most már 4 millióan fizetnek adót, illetve komoly érdem a rezsicsökkentés. "A rezsiköltséget befagyasztottuk, és ahogy nőtt a bicepszünk, csökkentettük is a rezsit. Most úgy tűnik, hogy a bicepszünk tovább nő, és további csökkentés várható" - büszkélkedik Orbán.
Orbán szerint jó intézkedés az egykulcsos személyi jövedelemadó, amely egységesen 16 százalék lett. Kijelentette, hogy azt szeretné, ha a személyi jövedelemadó a jövőben egy számjegyű lenne, mert "filozófiailag azzal értek egyet, hogy az emberek ne akkor adózzanak, amikor keresnek, hanem amikor költenek". Orbán tisztában van azzal, hogy messze vagyunk az egy számjegyű szja-tól, de szerinte ezt kellene elérni.
Orbán hosszan dicséri azokat az intézkedéseket, amelyeket a közbiztonság javításáért tett a kormány. Szerinte 2010 előtt az országban "minden volt, csak rend és közbiztonság nem". A kormánynak hála most már "nem lehet katonaruhában masírozni, nem lehet sorozatgyilkosságokat szervezni úgy, hogy a rendőrség nem tud semmit tenni, és a börtönben is többen vannak".
Orbán ezután ismét rátér arra, hogy szerinte mit is jelent a magyar modell. Szerinte a magyar modell egy munkaalapú társadalom kialakítását, igazságos teherelosztást és az érdem szerinti előrejutás biztosítását jelenti.
Orbán szerint nyilván mindenki azt várja tőle, hogy beszéljen arról is, hogy micsoda nagy siker, hogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormányfő azt mondja, erről most nem beszél, de reméli, hogy "valaki egyszer megírja a történetét". Majd egy történetet mesél el arról, hogy Boross Péter odalépett egy nagy tekintélyű közgazdászhoz, és azt mondta, hogy "kedves Gyuri, azt eddig tudtam, hogy a történelem lírai műfaj, de hogy a közgazdaságtan is az, azt nem". Orbán még egyszer hangsúlyozza, hogy meg kell írni azt az akciódús történetet, ahogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
A beszéde végén elköszönt és nagy taps közepette távozott is a teremből Orbán Viktor. Itt olvashat egy összefoglalót az eseményekről.