A bejglik árnyékában szavazták meg a költségvetést - a szavazás percről percre
2010. december 23. 11:05
Idei utolsó ülését kezdi meg csütörtökön délelőtt az országgyűlés. Összesen 13 törvényjavaslatról kell dönteniük, utolsóként a 2011-es költségvetésről. Interpellációk és kérdések csütörtökön nem hangzanak el, de az ülés így is elhúzódhat estig, hiszen több javaslatról záróvitát tartanak, illetve benyújthatnak még úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokat.
Várhatóan elfogadják azt a Navracsics Tibor igazságügyi miniszter által beterjesztett törvénycsomagot is, amellyel kormány a bírósági eljárásokat szeretné felgyorsítani. Ennek értelmében a jövőben például a bírók akár a vádlottak távollétében is ítéletet hozhatnának (a törvényjavaslatról részletesen itt olvashat). Döntenek Kósa Lajos debreceni és Kovács Zoltán pápai polgármester több, a közszolgálatban állókat érintő törvényjavaslatáról is. Az egyik javaslat úgy módosítaná a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, hogy - hasonlóan a kormánytisztviselőkhöz - indokolás nélkül, felmentéssel meg lehessen szüntetheti a közszolgálati jogviszonyukat.
Módosítja a parlament a sztrájktörvényt is. A javaslat szerint a közszolgáltató cégeknél (például a MÁV-nál vagy a BKV-nál) a jövőben csak akkor lehetne sztrájkolni, ha a szakszervezetek megegyeznek a munkáltatóval a még elégséges szolgáltatásokról. Korábban ilyen megállapodás szinte soha nem jött létre. A még elégséges szolgáltatási szintet a javaslat szerint bíróság is megállapíthatná. Bővebb előzetest ide kattintva olvashat.
"Tudom, hogy itt a karácsony" - kezdte felszólalását a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki nagy háttérzajban beszélt az elmúlt nyolc év visszaéléseiről. Gaudi-Nagy elsősorban rendőri visszaélésekről beszélt, főleg a 2006-os zavargásokról. A felszólalás után az ülést vezető Lezsák Sándor is csendre intette a képviselőket.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, hogy jelenleg is vizsgálják az előző nyolc év visszaéléseit. Azt mondta, a visszaéléseket vizsgáló kormánybiztos, Balsai István részjelentést készített el a rendőri túlkapásokról, amely jelenleg a miniszterelnök asztalán fekszik. A hangzavar továbbra is nagy, Lezsák Sándor amiatt szakította félbe az államtitkárt, mert a patkó szélein ülő képviselők panaszkodtak arra, hogy nem hallanak semmit. "Úgy, látszik, már mindenki karácsonyi lázban él" - mondta erre Rétvári.
A parlamenti munka hatékonytalanságáról és a reményről szónokolt a kabátban felszólaló Ertsey Katalin LMP-s képviselő. Kritizálta a parlamentben cigánybűnözést említő jobbikos képviselőket, és reményének adott hangot, hogy a házelnök a következő évben keményebben fog fellépni a fegyelmezetlenségek, bekiabálások ellen. Zsibvásárnak nevezte a parlamenti légkört.
A kormány nevében Soltész Miklós szociális államtitkár szólalt fel, aki a csángó magyarok neveltetési szokásairól szóló könyvet ajándékozott Ertsey Katalinnak, mert szerinte van olyan színvonalú a csángók nevelési módszere, mint a liberálisoké. Soltész a könyv mellé két rúd bejglit ajándékozott Ertseynek karácsonyra.
A következő felszólaló, Varga Zoltán szocialista képviselő a közmunkások problémáiról beszélt, és az Út a munkához program átalakítását kritizálta. A kormány nevében Tállai András államtitkár reagált, és az MSZP korábbi döntéseivel igyekezett visszavágni. Szerinte a szocialisták nyolcéves kormányzása során az önkormányzatok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, de ez szerinte 2011-től másképp lesz. "2011 a rendrakás és a megújulás éve lesz" - mondta Tállai.
Az MSZP nem szavazza meg a jövő évi költségvetést, mert az nem bővíti a foglalkoztatást, nem indítja be a gazdasági növekedést, nem csökkenti a társadalmi különbségeket, nem felelősen próbál egyensúlyt teremteni, és nem olvasható ki belőle semmilyen modernizációs lépés - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. Mesterházy szerint a jövő évi büdzsé felelőtlen és igazságtalan, feléli a jövőt, néhány év múlva nagyon komoly válságkezelő intézkedésekre lesz szükség a mostani költségvetés miatt. A szocialista pártelnök azt kérte az államfőtől, hogy ne írja alá a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, hanem küldje el előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz.
(MTI)
Minden képviselőtársának megköszönte éves munkáját Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Azt mondta, ilyen mennyiségű és minőségű törvényhozási munkát még egyik kormányra lépő párt sem végzett beiktatása évében a rendszerváltás óta. Az ellenzéki pártoktól együttműködést kért a jövőbeni döntésekhez. Akik eddig a nyertesei voltak az elmúlt 20 évnek, azok most menjenek oda a kasszához, és fizessenek a vesztesek helyett - jelentette ki Lázár. Azt mondta, nem volt hibátlan az elmúlt nyolc hónap, és a hibák kijavítására az ellenzék segítségét kérte. Lázár felszólalásával véget értek a napirend előtti felszólalások, napirend utáni felszólalásra pedig senki nem jelentkezett.
Az LMP levélben fordult Schmitt Pál államfőhöz, amelyben azt kérik, hogy ne írja alá a médiatörvényt - mondta csütörtöki parlamenti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. Az LMP azt kéri, hogy Schmitt a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény ügyében kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
(MTI)
Az ülést vezető Lezsák Sándor szerint bővült a napirend, miután a házbizottság döntése értelmében a bizottsági tisztviselőkről is szavazni fognak, így a költségvetésről szóló szavazás után is lesz még döntés. A napirendet elfogadta a parlamenti többség.
A Bethlen Gábor Alapról fog elsőként dönteni csütörtökön a parlament, a zárószavazás előtt vitában Szabó Vilmos MSZP-s képviselő szólalt fel. Szabó az egyeztetés hiányát emelte ki, azt mondta, ebben a formában nem tudják támogatni az elképzelést. Más nem kívánt megszólalni a vitában. A Bethlen Gábor Alapba kerül a jövőben minden, a határon túli magyaroknak szánt támogatás.
"Centralizáltuk a döntéshozatalt" - magyarázta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a napirendi pont előadója, hogy miért csak fideszes delegáltak kerülnek be a szervezet kuratóriumába. A zárószavazáson 257 igen, 64 nem és 43 tartózkodás mellett megszavazta a parlament a törvényjavaslatot, akárcsak a közalkalmazottakról szóló törvényjavaslatot is. A kormánypártok és három független képviselő támogatta, az MSZP és az LMP ellenezte a javaslatot, a Jobbik tartózkodott.
A Bethlen Gábor Alapba kerül a jövőben minden, a határon túli magyaroknak szánt támogatás. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a Bethlen Gábor Alapba bárki adományt fizessen, állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül.
Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalókat. A jövő év január 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. Egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazzák az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott módosító javaslatok. A felmentési idő 2 hónap lesz.
A fideszes Kósa Lajos és Kovács Zoltán által előterjesztett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt 256 igen, 116 nem mellett fogadta el az Országgyűlés. A Fidesz és a KDNP képviselői és a független Pősze Lajos voksolt igennel, nemmel szavazott a három ellenzéki frakció, a fideszes Kövér László és két független képviselő: Ivády Gábor, Szili Katalin.
(MTI)
A Navracsics Tibor által benyújtott, az igazságszolgáltatás felgyorsítását célzó törvényjavaslat a következő vita tárgya. Bárándy Gergely MSZP-s képviselő szerint az eredeti javaslatnál konszenzus alakult ki, valamennyi párt támogatta, de a módosításokat bírálta Bárándy. A kormány részéről nem kívántak reagálni az MSZP-s képviselő felszólalására. A zárószavazáson 258 igen, 16 ellenében, 97 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslatot.
A javaslat értelmében a jövőben a bírák akár a vádlottak távollétében is ítéletet hozhatnának. A javaslat alapján a bíróságok központi igazgatását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban helyet kapna a költségvetésért felelős (jelenleg a nemzetgazdasági) miniszter is, miközben a választott bírók száma nyolcra csökkenne a testületben.
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta a parlament, módosító javaslat sem érkezett a törvényjavaslathoz.
Lamperth Mónika szocialista felszólalásával kezdődött az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló vita. Lamperth szerint a törvényjavaslatot, ha megszavazzák, akkor az minden bizonnyal alkotmánysértő lesz. Répássy Róbert válaszában azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság friss határozatát figyelembe vették, amikor beterjesztették a javaslatot. A javaslatot 302 igen, 56 nem szavazattal elfogadta az országgyűlés.
Dúró Dóra, a Jobbik képviselője méltatlannak és házszabályellenesnek nevezte az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a záróvitában. A parlament elfogadta a javaslatot.
A szociális tárgyú salátatörvényről több pontja érinti a gyermeknevelést. Kettő helyett újra három évig jár a gyermekgondozási segély. A törvény megszüntetné a gáz- és távhőtámogatást, ehelyett lakhatási támogatást vezet be, de a jogszabály átalakítaná a családi pótlék rendszerét is. A javaslat szerint a pótlékot ezentúl az elvált szülők felezhetnék.
Helyi kiskirályok, helyi Döbrögik tudnak határozatokat hozni, ha elfogadják a javaslatot - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a társasházakról szóló törvény javaslatáról. A kormány nem kívánt reagálni Schiffer felszólalására. A javaslatot 255 igen, 70 nem és 43 tartózkodás mellett elfogadták.
Felháborítónak nevezte Szilágyi György jobbikos képviselő a sporttörvény módosításához benyújtott javaslatok módját. Bánki Erik, a javaslat egyik benyújtója felszólalásában azt mondta, a csőd szélére került sport jövőre elkezdhet virágozni, és nem értette, hogy Szilágyi miért kritizálta. Szilágyi ezt követően azt mondta, hogy egyetért a javaslat tartalmával, csak a módosító benyújtásának módját kritizálja, mert az szerinte a bizottságot megkerülve került megszavazásra.
A parlment 315 igen, 59 nem és 3 tartózkodással elfogadta Bánki Erik, Borkai Zsolt és Szalay Ferenc javaslatát. Ezt követően Lezsák Sándor átadta az ülés vezetését Balczó Zoltán jobbikos házalelnöknek.
Kovács Tibor szocialista képviselő szólalt fel elsőként az energetikai témájú törvényjavaslat vitájában. Szerinte a javaslat a távhőt igénybe vevőkön egyáltalán nem segít. A fideszes Schmidt Csaba válaszában azt mondta, az a céljuk, hogy ne növekedjenek a lakossági gázárak. A zárószavazáson 253 igen, 102 nem szavazattal az országgyűlés elfogadta a javaslatot.
A parlament a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló határozatot is elfogadta.
A sztrájktörvény módosításáról szóló javaslatot 258 igen, 112 nem mellett fogadta el a parlament, vita nem előzte meg a döntést.
A sztrájktörvény módosítása értelmében a közszolgáltató cégeknél (például a MÁV-nál vagy a BKV-nál) a jövőben csak akkor lehetne sztrájkolni, ha a szakszervezetek megegyeznek a munkáltatóval a még elégséges szolgáltatásokról. Korábban ilyen megállapodás szinte soha nem jött létre. A még elégséges szolgáltatási szintet a javaslat szerint bíróság is megállapíthatná.
A napirend szerinti utolsó előtti javaslatról, a jövő évre szóló költségvetésről szavaz hamarosan a parlament. Szekeres Imre MSZP-s képviselő felszólalásával kezdődött a vita, aki azt hiányolja, hogy nem vették figyelembe módosítási indítványaikat. Szerinte a költségvetési terv nem löki fenntartható pályára az országot, és kritizálta a fideszes politikusok felelőtlen megszólalásait, amiért szerinte jelentősen nőtt az államadósság és a devizahitelesek terhei.
Szekeres igazságtalannak nevezte a Fidesz adóváltoztatásait, a médiatörvényt is kritizálta, és a képviselőtársait kérte, hogy a Fidesztől kapott csomagokat visszaküldhessék.
A forradalmi változások elmaradását hiányolta felszólalásában Volner János, a Jobbik képviselője. Szerinte az idei költségvetés sarokszámai gyakorlatilag ugyanazok maradtak, mint a tavalyiak. "A Bajnai-kormány által meghozott megszorítások ugyanúgy megmaradtak" - jelentette ki. Több dologban is azzal vádolta a Fideszt, hogy azt csinálják, amit a szocialisták kormányzása idején még elleneztek, ilyen szerinte például a Déli áramlat gázvezeték jelenlegi támogatása.
"Meglepett, hogy Rogán is csatlakozik az elmúlt nyolc évet szajkózok közé" - kezdte felszólalását az LMP-s Scheiring Gábor. Szerinte nem az elmúlt 8 évet, hanem az elmúlt 20 évet lenne érdemes nézni. Volnerhez hasonlóan azt mondta, semmi forradalmit nem lát a Fidesz kormányzásában, a költségvetésben sem lát változást az elmúlt évekhez képest.
Kövér László vette át az ülés vezetését. Előbb Novák Előd jobbikos, majd Burány Sándor szocialista képviselőtől vette el a szót, mert szerinte nem a módosító indítványokhoz szóltak hozzá, viszont Szekeres Imre MSZP-s képviselőt már végighallgatta.
Újra három évig jár majd a gyes, új támogatás lesz a gáz- és távhőtámogatás helyett, az eddigieknél szabadabban dönthetnek majd saját sorsukról a fiatal alkohol- vagy droghasználók. Számos szociális törvényt módosított idei utolsó, csütörtöki ülésén a parlament, a részleteket ide kattintva olvashatja.
A 2011-es költségvetést elfogadták, a zárószavazáson 257-en igennel, 119-en nemmel szavaztak.
A parlament utolsó idei döntése értelmében létrehozták a nemzeti összetartozás bizottságát, amelynek a fideszes Potápi Árpád lesz az elnöke. A bizottság két alelnöke a fideszes Kovács Ferenc és a független Szili Katalin lesz. A bizottságot a határon túliak magyar állampolgársághoz jutásának lehetőségével indokolták. A döntés értelmében a külügyi és határon túli magyarok bizottságának változik a funkciója.
Kövér László házelnök egy rövid beszéddel zárta le a parlament utolsó idei ülését. Kövér azt mondta, nehéz éven van túl az ország, és valamennyi képviselő munkáját megköszönte, majd mindenkinek boldog karácsonyt kívánt. Percről percre tudósításunk is véget ér.