Népességrobbanás és ingatlanboom Bukarestben

Az EU-hoz frissen csatlakozott Románia fővárosa roppant vonzó ingatlanpiaci mutatókkal csábítja az érdeklődőket. Az Eston International kitekintője, távolról sem csak nagybefektetőknek.

A következő évekre is várt gyors gazdasági növekedés erős keresletet generál az ingatlanpiacon. Ha a jelenlegi budapesti fejlettséget vesszük alapul, 2012-re a bukaresti A kategóriás irodák iránti igény elérheti a 2 millió négyzetmétert, az ipari ingatlanok iránti összes igény a 2007 végéig átadott állomány kétszeresére rúghat, míg a rakétasebességre kapcsoló lakossági fogyasztás az üzlethelyiségek piacán még dinamikusabb felfutást valószínűsít.

Ha pedig a város lakossága valóban gyarapszik, a lakóingatlanok piacának boomja mellett kereskedelmi ingatlanokból is a fent említettnél jóval többre lesz kereslet. Ezek szerint a már zajló fejlesztéseket is magába foglaló jelenlegi kínálatnak legalább a dupláját szippanthatja fel a város a következő öt esztendőben.

A földárak - nem csak a fővárosban, de az egész országban - kétszeresükre, háromszorosukra emelkedtek az elmúlt két év során. Még biztosan így is megérné megjelenni egy ilyen nagyszerű kilátásokkal kecsegtető városban -, de gyakorlatilag nincsen eladó terület. Magas megtérülést ígérő hasznosításra alkalmas területek, a beépítés lehetőségeitől függően, 300-600 eurós négyzetméteráron bukkannak fel nagy ritkán.

Az alacsony kínálat oka, hogy a fejleszthető terület - a barna és a zöld mező - összesen 1600 hektár, vagyis kevesebb, mint harmada Budapest 5700 hektárra rúgó egykori és még meglevő rozsdaövezetének. Éppen ezért a magassági korlátozás nem szigorú, az új irodaépületek nagy része több mint 15 szintes.

A 2001-es kárpótlási törvény nyomán Bukarest fejleszthető területeinek nagy része magánszemélyek kezébe került, akik, meglehet, még nem döntötték el, mit kezdjenek ingatlanjaikkal, de az is lehet, hogy tudatosan kivárnak az eladással. Tehát a területek várható piacra kerülésének időpontja meglehetősen kiszámíthatatlan.

A kárpótlás még nem zárult le megnyugtatóan, ráadásul a földhivatali nyilvántartás alig pár éve működik, vagyis nem tiszták a tulajdonosi viszonyok. A növekvő város várhatóan a környező falvak felé fog terjeszkedni.

Kérdés, hogy az újonnan bevonandó fejlesztési területeket mikor és milyen körülmények között dobják majd piacra. Kockázati tényező még - bár az ingatlanpiaci szereplőket csak áttételesen érinti -, hogy a túlpörgő belső kereslet hatására jó eséllyel elszálló infláció és a romló külső egyensúly kamatemelést kényszeríthet ki.