Kifelé mozdul az irodapiac a Belvárosból

A dél-pesti és dél-budai Duna-part óriási lehetőségek előtt áll. A következő négy-öt évben a közlekedés és a kommunális hálózat bővülésével a zsúfolt belváros helyett egyebek mellett ide települhetnek az új irodaházak.

Az irodapiac trendjei egy nemrég rendezett konferencián is szóba kerültek: építészek és ingatlanszakemberek vitatták meg, van-e a létjogosultsága az Üllői út környezetében egy, vagy több magasháznak.

Varga Judit szerint egy toronyház nem rína ki Budapest látképéből, mert a látványt jelenleg is hullámzó tornyok, tetők, kupolák határozzák meg. Ha nem is felhőkarcolókkal, de az építmények magasságával érdemes lenne játszani, akár a Szigony utcában is - természetesen a térséghez alkalmazkodva.

Arra az ellenvetésre, hogy egy, a Belvároshoz közel fekvő toronyházban majd ezrek fognak dolgozni, akik reggelente és a munka végeztével jelentős zsúfoltságot okoznak majd, kifejtette, hogy a Corvin-sétány helyszíne ebből a szempontból ideálisnak nevezhető, mivel metróval, villamossal és trolival is elérhető.

Egy magasház építésének része a parkolóház, amelyet kiegészíthet P+R-parkoló, illetve a tömegközlekedés érdemi fejlesztése - mutatott rá Varga Judit. "A toronyházak okozta közlekedési gondokat Londonban úgy oldották meg, hogy szomszédságukban bérparkolóházakat építettek, illetve fizetőssé tették az autók belvárosi közlekedését" - tette hozzá.

Horváth Franciska, a DTZ ingatlan-forgalmazási vezetője szerint Magyarországon (egyelőre) nem adottak azok a jogi és építési-hatósági szabályozások, amelyek lehetővé tennék felhőkarcolók építését. Megjegyezte, ha épülhetnének ilyenek, a Csepel-szigetet tartaná megfelelő helyszínnek.

"Korainak tartom azonban az ötlet megvitatását, hiszen a környék tömegközlekedése és a kommunális hálózat kiépítése előfeltétele annak, hogy konkrét projekt-elképzelések születhessenek. A terület végleges funkciójának meghatározásával várni kellene pár évet, akkorra kiderül, a főváros más pontjainak fejlesztései beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket" - vélte Horváth Franciska.

A DTZ szakértője szerint az újépítésű irodák mindig vonzóbbak, mint a régiek. Az esetleges átköltözések miatt vélhetően csökken a kilencvenes évek elején épített irodák kihasználtsága, illetve várhatóan nehezebbé válik a fővárosban szétszórtan fekvő B- és a C-kategóriás irodák értékesítése.

Elvileg ugyan a kínálati oldalt bővíti majd a kormányzati negyed tervezett kiépülésével az üresen hagyott belvárosi épületállomány, a jelenleg használt ingatlanok nagy része azonban nem irodának készült, tehát nem szükségszerű, hogy bériroda maradjon. Akár eredeti funkciójának megfelelően, például szállodává alakítható át.

Visszakanyarodva a felvetésre, hogy Budapesten épüljenek-e, és milyen magasságig toronyházak, Kalaus Valter megemlítette: az üveg- és acélépületek sokakat elkápráztatnak, de jó néhány amerikai nagyváros lett világhíres toronyház nélkül, miközben óriási az irodapiaca.

"Budapest történelme, hagyományai ellentmondanak a toronyházépítésnek. Egy tízemeletes irodaház is lehet gazdaságos, ha egyébként minőségi színvonalat nyújt az oda települőknek" - állítja Kalaus Valter.

www.irodahaz.info