Unióból könnyebb magyar ingatlant venni

Mára sokat szelídült a külföldiek ingatlanszerzésének jogi szabályozása, bár a főszabály még mindig az, hogy nem elég szerződést kötni, ezen felül engedélyt kell kérni a közigazgatási hivataltól is. Az uniós polgárok helyzete könnyebb. Sok esetben nincs szükségük engedélyre, jogosultak az állami lakástámogatásokra, mezőgazdasági vállalkozás céljára pedig termőföldet is szerezhetnek.

A csatlakozási szerződés öt éves átmeneti időszakot biztosított arra, hogy megszüntessük a tagállami állampolgárok termőföldnek nem minősülő ingatlanszerzésének korlátozását. Ugyanez vonatkozik az unióban bejegyzett cégekre is. Az átmeneti időszak alatt az uniós polgárok a belföldi személyekkel azonos feltételekkel szerezhetik meg a tulajdonjogát annak a lakásnak, lakás céljára szolgáló épületnek, vagy építési teleknek, ahol életvitelszerűen kívánnak tartózkodni (elsődleges lakóhely). Ez azt jelenti, hogy ehhez nem kell engedélyt kérni, de az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell arról, hogy elsődleges lakóhelyként használják majd az ingatlant.

Van kereslet a Balatonnál

A Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint 2005. januárjától 2006. májusáig 264 kérelem érkezett a Hivatalhoz, amelyek közül egyet sem utasítottak el. Az uniós csatlakozást követően kisebb csökkenés tapasztaltak, tekintettel arra, hogy az uniós polgárok elsődleges lakóhelyként is bejegyeztethetik az ingatlant, ehhez nem kell a közigazgatási hivatal vezetőjének engedélye.
A benyújtott kérelmek jellemzően lakóház, lakás megszerzésére irányulnak, és még mindig többségében német és osztrák állampolgárok vásárolnak, bár van brit, holland és román érdeklődés is. Veszprém megyében a külföldi vásárlók elsősorban még mindig a Balaton parti ingatlanokat preferálják, de jelentős a kisebb, elsősorban német nemzetiségű falvakban lévő ingatlanok iránti kereslet is.

A másodlagos lakóhelynek minősülő ingatlan megszerzéséhez sem kell engedélyhez folyamodni, ha az uniós polgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik. Ezt a területi idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, amit az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelemhez kell csatolni.Tekintettel arra, hogy az elsődleges lakóhely csak természetes személyeknél értelmezhető, az uniós székhelyű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli szervezetk csak másodlagos lakóhelyet szerezhetnek.

Amennyiben az uniós állampolgár olyan üzlet, garázs, ipari terület, iroda, út tulajdonjogát kívánja megszerezni, amely külön helyrajzi számon található, nem kell a közigazgatási hivatal engedélye. Ezeknél az ingatlanoknál ugyanis sem az elsődleges, sem a másodlagos lakóhely fogalma nem értelmezhető.

Az európai uniós polgárok is igénybe vehetik a magyar lakástámogatásokat, ha Magyarországon vállalnak munkát és érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A támogatás mindaddig jár, amíg az érintettek foglalkoztatási jogviszonya fennáll Magyarországon. Ha ez megszűnik, akkor a kedvezményes kölcsön fél év türelmi idő után piaci kamatozású hitellé változik át.

Termőföld

Főszabályként külföldi természetes és jogi személy termőföld tulajdonjogát továbbra sem szerezheti meg Magyarországon. Uniós csatlakozásunk annyi változást hozott, hogy a teljes korlátozást csak hét évig tarthatjuk fenn. A korlátozás ellenére is termőföldtulajdonhoz juthat azonban az az uniós állampolgár, aki önálló mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, legalább három éve folyamatosan jogszerűen tartózkodik hazánkban és mezőgazdasággal foglalkozik. A feltételek meglétét hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni és bizonyítania kell azt is, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. Ehhez a földművelésügyi hivatalt kell felkeresni, és igazolást kérni.

Az uniós polgárnak a jövőre nézve kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik Magyarországon, továbbá köteleznie kell magát arra, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja, kivéve a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó és gazdasági épület létesítését. A kötelezettségvállalásról teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban kell nyilatkozni.

A földhivataloknak tájékoztatniuk kell a földművelésügyi hivatalokat a tulajdonszerzésről, a tulajdonjog bejegyzéséről, a földművelésügyi hivatal pedig jogosult ellenőrizni a tulajdonszerzési feltételek fennállását és bírságot is kiszabhat.