Unióból könnyebb magyar ingatlant venni

Mára sokat szelídült a külföldiek ingatlanszerzésének jogi szabályozása, bár a főszabály még mindig az, hogy nem elég szerződést kötni, ezen felül engedélyt kell kérni a közigazgatási hivataltól is. Az uniós polgárok helyzete könnyebb. Sok esetben nincs szükségük engedélyre, jogosultak az állami lakástámogatásokra, mezőgazdasági vállalkozás céljára pedig termőföldet is szerezhetnek.

A külföldi magánszemélyek és cégek a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével szerezhetik meg. Engedély kell a lakás, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzlet, garázs, ipari terület), illetve a beépítetlen-, vagy lakóházzal, hétvégi házzal beépített telek és a tanya vásárlásához is. Amennyiben azonban az üzlet- garázs, ipari terület, iroda, vagy út külön helyrajzi számon található és uniós állampolgár kívánja azt megszerezni, nem kell a közigazgatási hivatal engedélye. A csere, az ajándékozás, valamint a tartási és az életjáradéki szerződés is engedélyköteles.

Amennyiben olyan ingatlant kívánnak megvásárolni, amely műemlék vagy műemlék jellegű, illetve védett régészeti és történeti jelentőségű ingatlan, vagy védett természeti területen fekvő épület, a közigazgatási hivatal szakhatósági véleményt is kér az engedély kiadásához.

A jogszabályok ugyan nem támasztanak formai és tartalmi követelményeket a kérelemre vonatkozóan, azonban ahhoz, hogy az elbírálható legyen, tartalmaznia kell a külföldi nevét elnevezését), lakcímét (székhelyét), magyarországi tartozódási helyét, a megszerezni kívánt ingatlan nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, pontos cím). Emellett a vevőnek nyilatkozni kell arról, hogy az ingatlant milyen célra kívánja megszerezni, ha pedig lakást vásárol, akkor arról is, hogy évente mennyi időt szándékozik az ingatlanban tartózkodni. A külföldinek be kell jelentenie, hogy van-e meghatalmazottja Magyarországon, és arról is be kell számolnia, miként fog a helyi adó fizetési kötelezettségének eleget tenni, továbbá, hogy rendelkezik-e már magyarországi ingatlannal és azt milyen célra használja. Hozzájárulást kell adni ahhoz, hogy a Közigazgatási Hivatal ellenőrizhesse, hogy a külföldi nincs kitiltva az országból és nem áll beutazási illetve tartózkodási tilalom hatálya alatt sem. Ez utóbbi hozzájárulás nem szükséges akkor, ha a külföldi állampolgár ajándékba kapja az ingatlant vagy tartózkodási engedélye, vagy diplomata igazolványa van - ezek másolatát azonban csatolni kell a kérelemhez.

A kérelemhez mellékelni kell:

• a meghatalmazást (általában az adásvételi szerződést készítő ügyvéd kezdeményezi az engedélyezési eljárást is)
• az 50 000 forint eljárási illeték megfizetéséről szóló igazolást
• a külföldi honosságát igazoló iratot (útlevél vagy személyi igazolvány másolat, amit magyar közjegyző vagy külföldi magyar konzulátus hitelesített)
• az ingatlanszerzésre irányuló szerződést (ez nem csak szerződés, hanem egyéb okirat is lehet, például végelszámolás során a vagyonfelosztásról szóló taggyűlési határozat, vagy árverési jegyzőkönyv)

A hivatal vezetője a kérelem elbírálása során - az ingatlan fekvése szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének nyilatkozata alapján - megvizsgálja, hogy ingatlanszerzés az önkormányzati érdekekek sérelmét jelentheti-e vagy sem. A polgármester arról is nyilatkozik, hogy nyilvántartásuk szerint az ingatlan műemlék vagy műemlék jellegű, valamint védett régészeti és történeti jelentőségű vagy a védett természeti területen fekvő épület, ilyenkor ugyanis szakhatósági véleményt is be kell szerezni. Önkormányzati érdeksérelem fennállása esetén a hivatal vezetője megtagadhatja az engedély megadását. Ez azt jelenti, hogy amennyiben polgármester úgy nyilatkozik, hogy nem javasolja az engedély megadását, a hivatal vezetője még dönthet úgy, hogy mégis engedélyezi a tulajdonszerzést. A kilencvenes években, amikor egy-egy falut szinte megleptek a külföldi ingatlanvásárlók, nemegyszer utasították el amiatt a kérelmet, mert a polgármester önkormányzati érdeksérelmet látott abban, hogy felvásárolják az egész települést. Mára már nem jellemző, hogy ilyen indokkal utasítanának el szerződéseket. Az engedély azonban akkor is megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetve a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást.

Amennyiben a kérelem nem sért önkormányzati érdeket, az engedélyt mindenképpen meg kell adni, feltéve hogy a tulajdonjogot kisajátítással szerezték meg, vagy ha a külföldi már meglévő magyarországi lakását másikra cseréli, illetve ha a közös tulajdon megszüntetése a cél, vagy a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.

Meg kell tagadni az engedélyezést, ha az ingatlan termőföldnek minősül, az ingatlanszerzés a közérdekbe vagy az önkormányzat érdekébe ütközik, illetve a kérelmező (képviselője) nem tett eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak.

Fontos szabály, hogy a fenti indokok sem elegendőek a megtagadásra, ha önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi magánszemély szerez olyan ingatlant, ami közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amelyre letelepedett. Amennyiben azonban később megszünteti vállalkozói tevékenységét, egy éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni, vagy tulajdonjogának fenntartását kérelmezni a hivatal vezetőjénél.

Nem kell engedély

Azok a külföldi állampolgárok, akiket menekültként vagy bevándoroltként ismertek el, engedély nélkül szerezhetnek ingatlant. Szintén nem kell engedélyt kérni örökléskor, ezért nemegyszer bújtak ki úgy az eljárás alól, hogy a külföldi haszonélvezeti jogot szerez, míg papíron más lesz a tulajdonos. A szerződéshez azonban rögtön öröklési szerződést is készítenek, amelyben a haszonélvező lesz a leendő örökös. Elkerülhető az engedélyezési procedúra akkor is, ha a külföldi állampolgár gazdasági társaságot alapít, amely így Magyarországon bejegyzett, magyarországi székhelyű cég lesz és belföldinek minősül. Kizárólag az ingatlanszerzés miatt azonban nemigen érdemes céget alapítani.