Minőség és egyediség kell a lakásvásárlóknak

Lecsengeni látszik az elmúlt fél évtizedet jellemző tömegpiaci lendület a fővárosi lakáspiacon. Ezzel párhuzamosan látványosan növekszik az igény a minőségi életet biztosító új fejlesztésekre.

Lássunk néhány olyan tervezési-építészeti tényezőt az említett területen megvalósuló projektek alapján, amely feltétele lehet egy klasszikus lakópark piaci sikerének ebben a változó környezetben.

A magas zöldterületi arány jogos vásárlói igény. A lehetőségekhez képest a legnagyobb arányú beépítés - bár jellemző fejlesztői magatartás - a vonzó termék kialakítása ellen hat. Ezzel összhangban fontos a környezeti adottságok maximális kihasználása és az azkohoz való igazodás. (Például a lejtős terepen a teraszos építkezés.)

Felértékelődnek a sportolást és az egészséges életmód gyakorlását biztosító közös használatú szolgáltatások, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezek ne növeljék jelentősen a közös költséget. A napi ellátást biztosító üzletek és szolgáltatóegységek - nyitvatartási időben igazodva a lakók életritmusához - több szabadidőt engednek az ott lakóknak.

A biztonság és a nyugalom fontos preferenciákká léptek elő a lakásválasztáskor, ezétr a zárt, kerítéssel körülhatárolt lakóterület, illetve az átmenő forgalom korlátozása egyre gyakoribb igény. Ugyanakkor a játszóterek nem feltétlenül a házak között kapnak helyet, hanem inkább a telek szélén. Fontos a szomszédos épületek minél nagyobb szabad kilátást biztosító elrendezése és az ideális tájolása.

Egyedi, sokszínű, változatos formavilág és lakáskínálat teremti meg a vásárlók számára az egyediség, testre szabottság érzését. Az első ütemében 214 lakást tartalmazó Sasad Liget 3-4 szintes épületei között nem lesz két egyforma, s 170-féle lakástípust alakítanak ki. Még az egymás felett lévő lakások alaprajza is lehet eltérő.

A lakások egyedisége, a vevői igények figyelembevétele tovább fokozható, ha azok többféle kialakítási és felszereltségi színvonallal kérhetők, ami természetesen az árban is megjelenik. A konyha és a nappali egybeépítése - amely ma a "méretgazdaságos" projektek esetében szinte kizárólagos - a kisebb lakásoknál lehet csak indokolt.

Terasz építése a lehető legtöbb lakáshoz ma már alapkövetelmény. Építészeti előírások miatt azonban ezek szélessége jellemzően legfeljebb másfél méter, hiszen így nem számít be a maximálisan beépíthető alapterületbe. Funkcionálisan hasznos, jól kihasználható erkélyekhez ennél nagyobb méret szükséges.

Emellett, ha a teraszok nem csupán kifelé, hanem befelé is terjeszkednek, lehetővé válik, hogy a lakásnak ne kizárólag egyetlen fala lehessen üvegből, hanem akár a két oldalsó is. A homlokzatok tagolásával pedig nő a több oldalra néző lakások aránya.

Végezetül nem elhanyagolható, hogy a tömegpiacon jellemző belmagasságnál nagyobb (3-3,3 méter) kialakítása növeli a térérzetet. Hasonlóan a természetes megvilágítás és szellőzés a konyhákban, és lehetőség szerint a fürdőkben is.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a fenti szempontok közül még csak néhány épült be a minőségi kínálat irányelvei közé. Ám a hosszabb távon tervező, nem feltétlenül csak a profit rövid távú maximalizálását szem előtt tartó attitűd szerencsére már megjelent a fejlesztők körében, az igényes vásárlókat megcélzó verseny vélhetően pozitív hatással lesz a piacra.