Drágulnak a lakások a megszorítások nyomán

Az újlakás-árak emelkedését, a lakossági kereslet visszaesését várják a Gyurcsány-kormány kiigazító lépései kapcsán a Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek, akik a kieső adóbevételekre is felhívták a figyelmet. Az ingatlanadó még a jövő zenéje, de a szakma szerint "nem ördögtől való" ez a teher.

Megtervezhetetlen az ingatlanfejlesztők jövője - kommentálta a "Gyurcsány-csomag" várható hatásait Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke, a Quadrat Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az építő cégek növekvő terhei egy az egyben megjelennek majd az új lakások árában. Az árak emelkedése mellett a keresletet csökkentik a lakosság növekvő terhei is, bár a piac várható alakulásával kapcsolatban a szombati bejelentés óta még nem végeztek számításokat a Malosz szakemberei.

"Ez szörnyű lesz" - így összegezte véleményét Pfandler Katalin, az Inter-Estate Rt. vezérigazgatója, a Malosz elnökségi tagja, aki szintén úgy véli, hogy a kormányzati intézkedések jelentős visszaesést hoznak majd az újlakás-piacon, ahol várható az árak emelkedése. A szakember kiemelte azon, a közeljövőben elbocsátandó közalkalmazottak problémáját, akik éltek a lehetőséggel és állami kezességvállalás mellett önerő nélküli hitelt vettek fel.

Pfandler hozzátette: egy új lakás árának mintegy 40 százaléka tiszta bevétel az állam számára, így az ingatlanszakma számára érthetetlen, hogy a kormány miért nem foglalkozik kellő odafigyeléssel ezzel az üzletággal. A Malosz számításai szerint ugyanis évi 40 ezer lakás felépítése 288 milliárd forint bevételt hoz az államnak, feleannyié feleakkorát, miközben a korábbi években felvett hitelek után évi 200 milliárd forint körüli a kifizetett kamattámogatás.

Erre rímelnek a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetőjének szavai is. Varga Dénes szerint a következő években a tavalyi 40 ezerhez képest évi mintegy 10 ezerrel csökkenhet a felépített lakások száma. "Az állam valószínűleg nem kalkulál a kieső adóbevételekkel, és ez baj" - jelentette ki Varga, aki szerint a számla nélküli megoldások miatt a családi házaknál az állam bevétele a bruttó ár 25-30 százaléka lehet.

A szakember elsősorban a lakáskoncepciót hiányolja, illetve azt, hogy nincs is jele, hogy ez a jövőben elkészülne. Így nincs iránytű az építőanyag-gyártók, a kivitelezők és a befektetők számára, hogy középtávon mi várható. Ami a keresleti oldalt illeti, a családok valószínűleg kivárnak, vagyis addig nem vállalnak terheket, amíg ki nem derül, pontosan mi és hogyan változik. A reáljövedelem csökkenése a lakáspolitikában várható megszorításokkal együtt pedig egyértelműen csökkenésbe fordítja a jelenleg stagnáló piacot - vélte a közgazdász. Hozzátette: a korábbi lakáspiaci fellendülés mintegy 40 százaléka írható az olcsó hitelek, 60 százaléka pedig az életszínvonal, azaz a bérek emelkedésének számlájára.

Az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban - a konkrét részletek ismerete nélkül - mindenképpen kedvezetőtlen hatásokat valószínűsít a Duna House elemzője az egyébként sem túlzottan erős hazai ingatlanpiacon. Murányi Ákos szerint ugyanakkor árnyalhatja a képet, ha kiderül, hogy pontosan milyen típusú, illetve értékhatár feletti ingatlanokra vetik ki ezt az adót és milyen esetleges kedvezmények, mentességek kapcsolódnak majd az intézkedéshez.

Addig nehéz bármit is mondani a tervezett ingatlanadóról, amíg a kormányzati rendszer nincs felkészülve a kivetésre - jelentette ki a Biggeorge's-NV Rt. vezérigazgatója. Hajnal István szerint hiányzik az a módszertan, amelynek segítségével - a mindenkori piaci ingatlanérték megállapításával - kivethető volna az adó, illetve önbevallás esetén lehetőség volna az ellenőrzésre. Egy ilyen automatikus rendszer megkerülhetetlen, ugyanis minden egyes ingatlanhoz értékelő szakembert kirendelni hihetetlen költséggel járna - tette hozzá. A szakember hangsúlyozta: komoly erőforrások mozgosításával, gondos előkészítéssel 2008-ra bevezethető ez az adónem. Az ingatlanszakma szerint egyébként ez a közteher nem az "ördögtől való", ha jól elő van készítve, akkor a vagyongyarapodás jó mérője, az igazságos közteherviselés eszköze lehet.

A lakáshitel adókedvezményének eltörlésével kapcsolatban Murányi Ákos nem vár jelentősebb változást: a hazai vásárlók többsége a jövőben is nagyrészt hitelből fogja megoldalni a lakásvásárlást, és elsődleges szempontként a havi vállalt törlesztőrészlet nagysága lesz majd a mérvadó. Az elemző ennek fényében nem tartja valószínűnek, hogy azért vesz (vett) valaki hitelre lakást, hogy adókedvezményt tudjon érvényesíteni - inkább valószínű, hogy nem volt más forrása a finanszírozásra. Az intézkedésnek inkább az adóbevallás készítésénél lesz kellemetlenebb hatása - véli Murányi.

Miután az ingatlanbefektetési jegyek továbbra sem lesznek kamatadóval és forrásadóval terhelve, jó invesztálási formát jelenthetnek ezek az alapok - véli Hajnal, aki ezen a téren élénkülésre számít.