Úszó park nyújt végső menedéket a városban élő állatoknak

Vágólapra másolva!
Emberek számára tilos a belépés a vízen lebegő többemeletes építménybe, amely madarak, rovarok, denevérek és halak számára nyújthat biztonságos élőhelyet - akár egy Budapest méretű nagyváros kellős közepén is.
Vágólapra másolva!

Rohamosan fogyatkoznak a vadon élő állatok számára megfelelő élőhelyek a klímaváltozás és az urbanizáció következtében a városi környezetben is. E trenddel kíván szembeszállni a holland Waterstudio építésziroda vezetője, Koen Olthuis, aki megtervezte a világ első úszó parkját: ez a SeaTree, azaz Tengeri Fa. A különböző fajok igényeinek megfelelően az egyes szinteken megpihenhetnek a madarak, méhek, rovarok és denevérek, míg a vízfelszín alatt a halak és más élőlények lelnek búvóhelyre. Nevével ellentétben a létesítményt folyóra és tengerre egyaránt lehet telepíteni.

Forrás: Architect Koen Olthuis - Waterstudio.NL
Az úszó park az építésziroda látványtervén

"Budapest szívében is elképzelhető a SeaTree, igaz, kisebb átalakításokkal - mondta az [origo] kérdésére Ankie Stam építész, a Waterstudio munkatársa. - A Duna csekély mélységéhez igazítva az építmény alapzatát szélesebbre kell tervezni, a vízszint feletti emeletek számát pedig muszáj némileg csökkenteni."

Az úszó tornyot kábelek rögzítik a folyómederhez vagy tengerfenékhez, máskülönben pedig enyhén ringatózik a szélben. A SeaTree különlegessége, hogy úgy teremt lehetőséget a helyi flóra és fauna megmentésére a város közepén, hogy közben nem igényel drága földterületet, ami a mai körülmények között megvalósíthatatlanná tenne egy ilyen beruházást. Amennyiben tengerparton létesül a vízen lebegő park, a növényzet édesvízellátása az építmény közepén kialakított ciszternából történik.

Forrás: Architect Koen Olthuis - Waterstudio.NL

Forrás: Architect Koen Olthuis - Waterstudio.NL
A park felső része magasan felnyúlik a felszín fölé

A világ nagyvárosaira jellemző, hogy a zöldövezetek beépítettsége a határokat feszegeti, és ha ki is alakítanak új zöld területeket, azok fiatal és gyér növényzete nem alkalmas a vadon élő állatok megtelepedésére. A városok egykor színes élővilága napjainkban maroknyi fajra korlátozódik: eltűnnek a feketerigók a környezeti stressz miatt, nem találnak fészkelő helyet a fecskék, a repülőgépes irtás által megtizedelt rovarok továbbállnak az agglomeráció felé. A kacsák, varjak és verebek ideig-óráig kihasználják a városi élelembőséget, de nem tudni, meddig képesek sikeresen fennmaradni a génjeikbe kódolt természetes életmódhoz szükséges körülmények híján.

Forrás: Architect Koen Olthuis - Waterstudio.NL
Az iroda New Yorkba már tervezett egy úszó parkot