Szubtrópusi meleg miatt van ilyen szép ősz

Meglehetősen ritka a mostanihoz hasonló időszak szeptemberben, amikor ennyi napon át száraz és a sokévi átlagnál jóval melegebb az idő. A szép idő, a 25-27 Celsius-fokig melegedő levegő egy szubtrópusi eredetű anticiklon miatt tart ki szeptember végéig.

Az augusztus közepe óta tartó meleg időt szívesen fogadták volna azok, akiknek júliusban el kellett szenvedniük a több mint egy hétig tartó, hideget hozó ciklont és a sorozatban kialakuló záporokat, heves zivatarokat. Vajon mi okozza ezeket a sokak számára hihetetlen időjárási eltolódásokat -egyáltalán beszélhetünk-e bármilyen eltolódásról, vagy ez is belefér az időjárás szokásos évközi változékonyságába? A jelenséget a mérsékelt égöv légáramlási viszonyai magyarázzák.

A Föld légköre cirkulációs szempontból alapvetően három részre oszlik. A levegő áramlását az egyenetlen hőmérséklet- és légnyomáskülönbség biztosítja folytonosan úgy, hogy az Egyenlítő felett lévő, legmelegebb légtömeg felső része a sarkok felé, míg a pólusok leghidegebb légtömege alul az Egyenlítő felé áramlik. A Föld mérete, forgási sebessége és a változó mértékű hőmérséklet-különbség évszakosan változó méretű és intenzitású cirkulációs tartományok kialakulását teszi lehetővé.

Az egyik ilyen tartomány az Egyenlítőtől nagyjából a 30. szélességi körig tartó trópusi cirkulációs zóna vagy a meteorológusok szaknyelvén Hadley-cella, amelyben a légmozgás két áramlásból adódik: az egyik egy függőleges sík mentén az Egyenlítőtől felfelé tart, míg a másik lefelé a 30. szélességen. A lefelé tartó áramlásnál a felszín közelében magasnyomás vagy szubtrópusi anticiklon jön létre felhőtlen égbolttal, a kontinensek felett nyáron forrósággal és szárazsággal.

Ettől északabbra, a mérsékelt övezetben, nagyon változó mértékben, de átlagosan a 60. szélességi kör mentén hatalmas, közel vízszintes kiterjedésű örvények keletkeznek egy markáns frontálzóna hatására. Ezek a jól ismert, hideg- és melegfrontokkal együtt járó mérsékeltövi ciklonok, amelyek a feláramlás következtében alacsony légnyomást, felhőzetet és csapadékot, valamint erős szelet eredményeznek.

Végül a sarkvidéki övezetben, egészen a sarkvidékig egy keleties irányítottságú, viszonylag sekély hidegáramlat a jellemző. Mindebből az is következik, hogy az Egyenlítő és a sarkvidék közötti hőmérséklet-különbség elég bonyolult úton egyenlítődik ki, és ez nagyrészt a mérsékeltövi ciklonok hatására következik be, amelyek dél felől szállítják a meleget északra és a hideget délre.

Ciklont vagy anticiklont sodor a nyugati légáramlás

A Kárpát-medence és Magyarország időjárását ezek után az határozza meg, hogy a mérsékelt övezetben uralkodó nyugati áramlás vagy a meleg, szubtrópusi anticiklonokat, vagy a mérsékeltövi ciklonokat, vagy éppen a sarki keleties áramlási zónát "sodorja" ide. Ezek a jelenségek napokon át döntően befolyásolják az ország időjárását.

Július második felében azért volt rossz idő, mert egy hosszú periódus alatt a nyugati légáramlás hatalmas hullámai közül Magyarországra éppen a "ciklonos, hideg" tartomány esett, a ciklon középpontja sokáig szinte egy helyben tartózkodott. Az időjárási térképen több napon keresztül kellett az időjárási frontokat berajzolni, miközben az Atlanti-óceán felett egy hatalmas anticiklon biztosította a hajósok számára a napsütéses, frontmentes időt.

Most viszont a ciklonok pályája északra húzódott a frontokkal együtt, akárcsak 2009 szeptemberében. Ez azt eredményezi, hogy nálunk a szubtrópusi eredetű és a Hadley-cellához tartozó anticiklon veszi át az uralmat az időjárás irányításában. Az anticiklonban kialakuló légáramlások szárító hatásúak, így alig van felhő az égen, és csapadékmentes, nyugodt az idő. Ez a képződmény egyben akadályozza is a frontok vonulását, illetve jelentősen gyengíti őket.

A Magyarországon élőket persze az érdekli a legjobban, hogy miért tud ilyen magas földrajzi szélességre felnyomulni a Hadley-féle magasnyomás és miért "szeret" ilyen hosszan a Kárpát-medence fölött tartózkodni. Ezekre, és még sok ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a klímakutatás, az időjárás hosszabb távú viselkedésének, epizódhelyzeteinek elemzésével foglalkozók tudománya. Annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy statisztikai értelemben az augusztus és a szeptember valóban szárazabb és napfényben gazdagabb, mint bármely másik hónap. A mostanihoz hasonló, hosszúra nyúlt száraz és tartósan a sokévi átlagnál jóval melegebb időszakra viszont nehéz lenne példát találni - legalábbis a "ritka" kategóriába tartozik.