Így harcol New York és Seattle a klímaváltozás ellen

Kulturális és földrajzi különbségeik ellenére két amerikai város, Seattle és New York nagyon hasonlóan készül a közelgő klímaváltozásra. Miután megkeresték üvegházgáz-kibocsátásaik fő gócpontjait, mindkét város agresszív csökkentésbe kezdett. Ezzel együtt az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.  

A Washington államban lévő Seattle és a keleti parti New York nem sok mindenben hasonlít egymásra. Míg előbbit mindössze 600 ezer ember, utóbbit több mint nyolcmillióan lakják. Napjaink egyik legégetőbb ügyében mégis ugyanazt az utat járják: mindkét nagyváros kiemelkedően teljesít a klímaváltozás elleni küzdelemben, és mindkettő műholdas adatok segítségével készül a közelgő változásokra - írja a NASA által üzemeltetett Global Climate Change nevű oldal munkatársa.

Még azelőtt, hogy hivatalosan is foglalkozni kezdtek volna a klímaproblémával, mindkét város élen járt az üvegházhatású gázkibocsátások mérséklése terén. Seattle teljes elektromos áramfogyasztásának több mint 90 százalékát vízerőművekből fedezi, és - bár meglepően hangzik -, a hatalmas New York széndioxid-lábnyoma is alacsony. Ez persze népsűrűségének is köszönhető, de nagy mértékben az igen népszerű tömegközlekedési hálózatának is. Az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás mértéke így csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.

Mindkét város tud és akar is még fejlődni: Seattle vezetése 7 százalékos csökkentést vállalt az 1990-es kibocsátásához képest 2012-re, 30 százalékot 2024-re, és ambiciózus 80 százalékot 2050-re. New York 30 százalékos csökkentést vállalt 2005-ös szennyezéseihez képest 2030-ra. Mindkét város azt állítja, egyelőre terv szerint halad a célok felé.

Zöldebb épületek és zöldebb közlekedés lassítja a klímaváltozást

Seattle és New York vezetői azzal kezdték, hogy leltárba vették, hol és mivel termelik a legtöbb szén-dioxidot. New Yorkban - ahol egyébként a lakosság felének nincsen saját autója - kiderült, hogy a kibocsátások háromnegyedéért az épületek a felelősek: vagy közvetlenül a fűtésük miatt, vagy közvetetten módon, elektromos áramfogyasztásukból adódóan.

A városvezetés úgy döntött, mivel a mostani New York-i épületek jelentős része még 2030-ban is állni fog, törvényileg teszik kötelezővé az ötvenezer négyzetméternél nagyobb házak energiahatékonyságának fejlesztését. Seattle üvegházhatású gázkibocsátásainak legnagyobb részét az autók és egyéb szállítóeszközök okozzák (a szállítás New Yorkban a második legnagyobb szennyező). Mindkét város vezetése kevesebb és inkább környezetbarát autókat, több biciklist és gyalogost szeretne látni a jövőben. Bár e törekvésekkel lehet némi időt nyerni, és a klímareformok talán segítenek elkerülni a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztét, a témakört tanulmányozó tudósok legtöbbje egyetért abban, hogy a klímaváltozás már elkezdődött, és következményei visszafordíthatatlanul közelegnek.

New York a 2007-es Föld Napja alkalmából jelentette be, összehangolt erőfeszítésekre készül, hogy alkalmazkodni tudjon a közelgő változásokhoz. Seattle mindössze 2009-ben kezdett hozzá az alkalmazkodási tervek kialakításához, de a helyi vízművek, a Seattle Public Utilities már 2002 óta dolgozik együtt a Washingtoni Egyetem tudósaival azon, hogy megtervezzék, hogyan kezelhetik a legjobban mindazt, ami a régióra vár.

Forrás: globalchange.gov

^{Ezeket a New York-i térségeket öntené el a tenger a globális felmelegedés miatt}

Mindkét város vezetői felismerték, hogy a klímaváltozás miatt előttük álló problémák már ismerős események variációi lesznek. Vagyis bár nagyobb intenzitású és sokkal gyakoribb jelenségekre kell számítani, mint korábban, a jövő ugyanúgy nyári szárazságokat, téli, vagy éppen a megemelkedő tengerszint miatti áradásokat hozhat - az ezekhez való alkalmazkodásra pedig már vannak stratégiák.

A tengerszint emelkedése valószínűleg mindenképpen óriási kihívás majd a két nagyvárosra nézve. Műholdas adatok szerint a világtenger szintje közel 18 centiméterrel emelkedett az elmúlt száz évben, és mindkét part menti nagyváros aggódik az óceán közelsége miatt. A New York-i part mentén 30 és 140 centiméteres emelkedést is lehetségesnek tartanak 2080-ra: a globális felmelegedés hatását ugyanis itt annak a tektonikus lemeznek a folyamatos süllyedése is súlyosbítja, melyen maga a város fekszik.

Seattle-ben újra építeni a partokat védő falat, amit az idők során az ott élő rákok meggyengítettek. A tengerszint várható emelkedése miatt most a városnak még azt is el kell döntenie, magasabbra építkezzenek-e a fallal, és ha igen, mennyivel. Jelenleg ugyanis 15, de akár 130 centiméteres tengerszint-emelkedést is lehetségesnek tartanak a környéken.

Nagy befektetések helyett ésszerű változtatások

A két város klímavédelmi intézkedéseinek lényege, hogy általában nem kezdtek hatalmas vállalkozásokba, vagy vezettek be drámai változtatásokat azért, hogy csökkentsék káros üvegházgáz-kibocsátásukat. A környezetbarát fejlesztések legtöbbje praktikus és észszerű, és sok olyan is van, melyet nem is feltétlenül a klímaváltozás elleni küzdelem motivált, mint inkább a hatékonyság növelése.

Új létesítmények telepítése helyett a meglévők használatának rendjén változtat például a Seattle-i vízművek is. A várható nagy hóolvadás miatt újabb tározó építésére lenne szükség, ezt megpróbálják kiváltani azzal, hogy úgy változtatják az egyes tározók vízszintjét, hogy teljesen kihasználják az összkapacitást. A Seattle-i vízügyi szakembereket ebben a projektben már Washington állam egyetemének klímakutató csoportja (Climate Impacts Group) és az USA meteorológiai szolgálata (NOAA) kutatócsoportja is folyamatosan segíti. A kutatócsoport a NOAA és a NASA megfigyelési adatain alapuló előrejelzésekkel dolgozik. Igyekeznek ezekből az adatokból meghatározni, a vízmű szakembereinek milyen változásokkal kell számolniuk a vízkészletre vonatkozóan az egyes területeken, beleértve Seattle vízgyűjtőit is.

New York szintén fontosnak látta, hogy lépéseit az elérhető legnívósabb kutatási eredményekre alapozza. Michael Bloomberg, a város polgármestere tanácskozást hívott össze a NASA és a New York-i egyetem munkatársainak vezetésével, hogy előrejelzéseik alapján dolgozhassák ki a város klímaváltozáshoz való alkalmazkodási terveit.