Veszélyben a Föld természetes szénnyelői

Ahogy a globális átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben emelkedett, úgy vontak ki a légkörből és alakítottak át szerves anyaggá egyre több szén-dioxidot a zöld növények. Eddig. Egy új kutatás ugyanis kimutatta, hogy ennek a kivonási-átalakítási folyamatnak az intenzitása az utóbbi évtizedben mérséklődött.

Egy 2003-as tanulmányból még azt derült ki, hogy a növények szerves anyag előállítási képessége (produktivitása) 1982 és 1999 között emelkedett, amit a kutatók a melegebb éghajlattal és a megnövekedett napsugárzással magyaráztak. Ennek alapján hasonló növekedést vártak a szakemberek a 2000-2009 közti időszakra is. Az eredmények azonban nem igazolták a várakozásokat.

Egy Nagy-Britanniányi CO2-dal több marad a légkörben

Becslések szerint ez időszakban globálisan 0,55 gigatonnával (Gt) csökkent a növények nettó primer produktivitása (NPP, az új biomassza produkciójának mértéke, amely a heterotróf szervezetek számára táplálékként elérhető). Összehasonlításul, Nagy-Britannia 2007-ben 0,56 Gt szén-dioxiddal járult hozzá a globális kibocsátáshoz, míg a világ légiközlekedése 0,88 Gt-t adott hozzá a világ teljes 29,3 Gt-s emissziójához.

Az óceánokhoz hasonlóan a növényvilág is fontos szerepet játszik az ember által nagy mennyiségben a légkörbe bocsátott üvegházhatású szén-dioxid gáz "eltakarításában", hiszen mindkettő hatalmas méretű gáz-elnyelőként működik. Azonban úgy tűnik, hogy az óceánok mellett a bioszféra sem képes a végtelenségig lépést tartani melegedő világunkkal.

A kutatók a NASA Terra műholdján elhelyezett MODIS (közepes felbontású képalkotó spektroradiométeres) műszer segítségével végeztek méréseket, azaz készítettek műhold felvételeket a látható és infravörös tartományban, hogy megkülönböztessék az egyes növényi ökoszisztémákat, illetve, hogy meghatározhassák mennyire dús az adott vegetáció. Ezután olyan tényezők figyelembe vételével, amelyek befolyásolják a növények fejlődését, úgymint a rendelkezésre álló víz mennyisége vagy a nappalok hossza, megbecsülték, hogy mennyi légköri CO2-ot tudnak átalakítani biomasszává.

CO2-nyelő vagy forrás lesz a növényzet a jövőben?

Az eredmények alapján egyes területeken - főként az északi féltekén, beleértve Észak-Amerikát, Nyugat-Európát, Indiát és Kínát - valóban emelkedett a gázfelvétel, a déli földrészen azonban drasztikusan csökkent.

Habár az elmúlt évtized a műszeres mérések kezdete óta az eddigi legmelegebb volt, a forróság nem kedvezett a növényzetnek, hiszen szárazságot és vízhiányt okozott főként a déli félgömbön és a bolygónk legnagyobb biomassza állományával rendelkező esőerdők területén. A vízhiány fokozott respirációt (fotoszintézissel ellentétes folyamat) eredményez, ami CO2-felszabadulással jár, azaz nyelő helyett forrás válik a növényzet. Ez pedig ellensúlyozta az északi féltekén tapasztalt növekedést.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy a két félteke miért viselkedik eltérően. Az azonban tény, hogy az északi féltekén a növények növekedését a hőmérséklet és a vegetációs időszak hossza határozza meg, melyek növekedtek a felmelegedéssel, míg a déli féltekén a fő befolyásoló tényező a vízkészlet - ezért lehetnek itt nagyobb hatással a növényzetre az aszályos időszakok.

Mindenesetre, további megfigyelésekre van szükség annak megállapítására, hogy a most tapasztaltak csupán egy anomáliának (eltérés az átlagtól) minősülnek, vagy egy jövőben is folytatódó trendet jeleznek előre.