A parlagfű okozta légúti megbetegedések

A parlagfű pollen előidézte allergia a 20. század utolsó harmadától rohamosan terjed, s mára népbetegséggé vált Magyarországon. Hozzá kapcsolódóan jelentősen megnőtt a szénanátha és az asztma előfordulása. Az allergiás tüneteket erősítik az ún. kereszt allergiát okozó zöldségfélék, illetve gyümölcsök. Vizsgálatok szerint a meleg, száraz levegő jobban hajlamosít a légúti megbetegedésekre, illetve az összes kiváltó ok közül a megbetegedések száma a parlagfű pollen koncentrációjára a legérzékenyebb. Az allergiás megbetegedéseket, így a parlagfű okozta szénanáthát, illetve asztmát meggyógyítani nem lehet, csupán a tünetek csökkenthetők. Ezért fontos a megelőzés.

A légúti megbetegedések és az időjárás kapcsolata

Egyik kutatásunkban megvizsgáltuk egyrészt a meteorológiai paraméterek, másrészt a kémiai és biológiai légszennyezők napi értékeinek a kapcsolatát a légúti megbetegedések előfordulási számaival, szegedi adatok alapján. Eredményül azt kaptuk, hogy a nyári és kora őszi időszakban (július 15. - október 15.) a hőmérsékleti paraméterek (középhőmérséklet, maximum- és minimum hőmérséklet), valamint a relatív nedvesség mutatnak szoros kapcsolatot az összes betegszámmal. Ez részletesebben azt jelenti, hogy a légúti megbetegedések száma a hőmérséklet emelkedésével növekszik, továbbá azok gyakrabban lépnek fel, ha alacsony a relatív nedvesség. Tehát a meleg, száraz levegő jobban hajlamosít a légúti megbetegedésekre. Ugyanakkor a téli hónapokban nem találtunk szoros kapcsolatot a meteorológiai változók és az összes betegszám között. Továbbá a nyári, kora őszi időszakban az összes betegszám csökken, ha a levegőben található parányi (szilárd és cseppfolyós) részecskék, valamint a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid napi átlagos koncentrációja, valamint az ózon maximális napi koncentrációja alacsony, illetve nő, ha ezek értéke magas. Mindazonáltal az összes betegszám változása a parlagfű pollen koncentrációjára a legérzékenyebb, s azzal arányosan változik.

A tudomány mai állása szerint az allergiás megbetegedéseket, így a parlagfű okozta szénanáthát, illetve asztmát meggyógyítani nem lehet. A kezelések mindössze a tünetek csökkentését képesek elérni, azonban az immunrendszer fokozott reakciókészségét megszüntetni nem tudják. A kezelés első lépése a problémát okozó allergén megtalálása, a szervezet állapotának felmérése, a részletes allergiavizsgálat és allergiateszt.
Az allergén ismeretében hatékony kezelési módok az antihisztaminok (szájon át szedve, orr spray használata), valamint a szteroidok, amelyek gátolják a gyulladást fokozó anyagok képződését, növelik a béta-receptorok érzékenységét (orr spray, inhaláció és injekció révén). Ezeket egészíthetik ki az orrkenőcsök, melyek kiszűrik a belélegzett levegőből a pollent, továbbá az ideiglenesen a tünetek csökkentése érdekében használható spray-k, melyek mérséklik az orrnyálkahártya gyulladását. A kezelési módok közül megemlíthetők még a homeopátia, az akupunktúra, a polarizált fény- és a fitoterápia (pl. teák, stb.). Újabb kutatások szerint, ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagainak hatására ellenanyag képződik a kecske szervezetében, ami a tejében is megjelenik. Amikor tehát kecsketejet fogyasztunk, egyúttal a parlagfű pollenjének egészségkárosító hatása ellen is védekezünk.

Makra László (SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék)