Valóban egyre szélsőségesebb az időjárás

Augusztus elején jelent meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által készített jelentés, amely az évből eddig eltelt időszak extrém időjárási és klímaeseményeit foglalja össze.  2007 januárjától világszerte számos szokatlan, az átlagostól eltérő időjárási eseménnyel találkozhattunk.

Globális felmelegedés és szélsőséges időjárás

Általánosan elfogadott tény, hogy napjainkban egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események. Arról azonban, hogy ez összefüggésben van-e a globális felmelegedéssel már megoszlanak a vélemények. Tény azonban, hogy a rendkívül bonyolult légköri folyamatok eredményeképp létrejövő időjárási jelenségeket nagyon sok tényező befolyásolja. A napjainkban tapasztalható melegedés hatására az éghajlati rendszer elemei között zajló kölcsönhatások megváltozhatnak, egyes folyamatok felerősödhetnek, mások pedig gyengülhetnek. Ennek hatására a szokásos időjárási események erőteljesebben jelentkezhetnek, gondoljuk például a heves esőzésekre az indiai monszun idején. Ugyanakkor az ellenkező eset is előfordulhat, amikor hónapokon keresztül egy csepp eső sem esik, mint ahogy az idén nyáron Törökország fővárosában, Ankarában történt. Ugyanígy problémát jelenthet az éghajlat eltolódása, amelynek következtében olyan időjárási jelenségekkel találkozhatunk, amelyeket eddig nem vagy csak ritkán tapasztalhattunk, mint Dél-Amerikában a téli időszakban történt rendkívüli havazás.
A Meteorológiai Világszolgálat (WMO) által készített jelenség is az idei év szélsőséges eseményeit veszi számba.

Heves esőzések, ciklonok és szélviharok

Az indiai monszun időszak első felében (június-július) óriási esőzések és áradások sújtották a dél-ázsiai országokat, Indiát, Pakisztánt és Bangladest. A meteorológiai mérőállomások adatai alapján, a 24 óra alatt lehullott csapadék sok helyen meghaladta a 350 mm-t. A folytonos esőzések óriási áradásokat okoztak Ázsia déli részén, több mint 500 halálos áldozatot követelve, és több mint 10 millió embert téve hajléktalanná.

Gonu volt az első ciklon, ami az Arab-tengeren kialakult és júniusban heves esőzéseket okozott Omanban és Iránban. Az esőzéseket közel 150km/órás széllökések kísérték.

Heves esőzések pusztítottak Dél-Kínában is június elején. Az esőzések hatására megáradt folyók több mint 120 halálos áldozatot követeltek és 13,5 millió embert tettek hajléktalanná.

Angliában és Walesben 2007 májusa és júliusa, a szigetországban 1766-ban megkezdett mérések óta a legcsapadékosabb volt. A lehullott 406 mm esővel, a korábbi, 1789-ből származó 349mm-es rekord dőlt meg. Nyáron kétszer is megdőlt a 24 órás csapadékrekord, először északkelet Angliában június 24-én mértek 103,1 mm-t, amely egy újabb esőzés következtében, július 20-án meg is dőlt, amikor Anglia középső részén 120,8 mm eső esett.

Mióta Németországban 1901 óta meteorológia méréseket folytatnak, még sohasem volt olyan csapadékos a május mint 2007-ben. Ebben a hónapban 126 mm eső esett az ország területén.

2007 januárjában Észak-Európában is óriási viharok pusztítottak, heves esőzésekkel és közel 170 km/órás széllel. A viharok legkevesebb 47 halálos áldozatot követeltek.

Mozambikot az elmúlt 6 év legnagyobb áradása sújtotta februárban, amelyben becslések szerint legalább 30 ember vesztette életét és 120 ezer embert kellett kitelepíteni. A február 22-én érkezett trópusi ciklon, a Favio is további áradásokat okozott az országban.

Szudánban a szokatlanul nagy esőzések következtében megáradt a Nílus és számos kisebb folyó is kilépett medréből. Hasonlóan áradás okozott fennakadásokat Uruguayban is, ahol a májusi özönvízhez hasonlót 1959 óta nem tapasztaltak.