Soha ilyen tél nem volt Magyarországon

Rendkívüli három hónapon vagyunk túl, melyet ráadásul egy szintén különleges ősz vezetett be. A múlt század elején rendszeresített meteorológiai mérések kezdete óta ilyen enyhe még nem volt a téli évszak hazánkban. Globális szinten viszont jóval kiegyenlítettebben alakult a szezon, hiszen az északi féltekén a nagy térbeli és időbeli eltérések mellett kimondottan kemény, zord időjárással találkozhattunk. A tavasz is szokatlanul melegen kezdődik.

A 2006-os rendkívüli ősz után igazuk lett azoknak a brit meteorológusoknak, akik hasonlóan meleg folytatást vártak. A 2006-2007-es tél meteorológiai adatainak elsődleges feldolgozása alapján megállapítható, hogy a kontinens nyugati és középső vidékén a mérések kezdete, azaz nagyjából 1901 óta nem volt ilyen enyhe tél. A rendkívüli időjárás tehát most már fél éve tart szinte folyamatosan a kontinens jó részén.

Térségünket szinte folyamatosan elkerülték a hideg légtömegek

Európában a nagy enyheség kiváltó oka kezdetben az volt, hogy szeptember után az Atlanti-óceán európai partjainál tartósan nagy kiterjedésű, markáns ciklonok mélyültek ki. Eközben a kontinens keleti szélén stabil anticiklonok épültek fel, így tartós délies áramlás alakult ki a kontinens középső területei felett. Január közepéig csupán néhány napra tudott sarkvidéki levegő érkezni Közép-Európa fölé, de ezt gyors visszarendeződés követte, és ismét hatalmas ciklon épült fel az atlanti térségben. A tél feléig az egész kontinensen tartott az enyheség, még Oroszország európai területén is alig fordultak elő fagyok. Ugyanebben az időszakban Észak-Amerika keleti részén szintén stabil délies légáramlatok okoztak rendkívül enyhe időt. Egyes meteorológusok mindkét dolgot az erősödő El Nino, a világszerte időjárási anomáliákat okozó jelenség számlájára írták.

Január végétől változott a helyzet. Eleinte Skandinávia és Kelet-Európa felett alakultak ki ciklonok, majd később Északkelet-Európa fölé helyeződött igen stabil anticiklon. Az előző következményeként a kontinens középső vidékén orkán erejű széllökések pusztítottak, miközben egyre téliesebbé vált az idő Skandinávia egy részén és a Kelet-európai-síkságon - a stabil anticiklonnak köszönhetően ezt a területet sarkvidéki hideg levegő árasztotta el. A zord légtömeg többször elindult Közép-Európa felé, de a Kárpátok és az Alpok vonulatánál délebbre nem jutott. Ennek köszönhetően hazánkban szinte megszakítás nélkül, egyenletesen enyhe volt az idő, míg a szintén rekord enyhe telet megtapasztalt Nyugat-Európában, de még a szomszédos Szlovákiában is voltak több napig tartó periódusai a télnek. Hetekig csak egy-kétszáz kilométer választotta el hazánkat az igazi téltől, a Tisza felsőbb szakaszain például méteres hó hullott.

Példátlan értékek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az egész tél középhőmérséklete mintegy 4 fokkal volt magasabb az átlagosnál. Ez a több mint százéves múltra visszatekintő mérések alapján abszolút példa nélküli! Különösen enyhe volt a január. Az év első hónapjában 6,2 (!) fokkal haladtuk meg az átlagot, ezek március végének megfelelő értékek. Emlékezetes a január 13-án Sopronban mért rekorddöntő 17,8 fok: ez az érték április második felének a szokásos hőmérséklete.

Más jellegű anomália, hogy rendkívül szárazon indult a tél, decemberben helyenként semmi (!) csapadék nem hullott. Januárban és februárban sokfelé - különösen északon és nyugaton - "bepótolta magát a természet", de az Alföld közepén tovább tartott a csapadékhiány.

Nagyobb léptékben kiegyenlítettebb volt a tél

Ha az egész északi féltekét nézzük, már sokkal kiegyensúlyozottabb volt az elmúlt három hónap időjárása. Európában a tél közepén bekövetkezett nagy fordulat 5-6 fokkal az átlag alatti hőmérsékleteket eredményezett Skandinávia északi és keleti vidékein, a Baltikumban és Oroszországban. Ugyanilyen erőteljes változás érte el Észak-Amerika keleti vidékét is, gondoljunk csak az Erie-tó szinte teljes - igen ritka - befagyására. A Távol-keleten pedig az egész tél hőmérséklete az átlagos körül alakult, sőt helyenként egy-két fokkal átlag alatt maradt.

Az elmúlt napokban Európa egyes országaiban már megjelentek előzetes összefoglalók. Ezek szerint Németországban is rekordot döntött az idei tél. Még nyugatabbra, Hollandiában is kiemelkedően enyhe időjárás jellemezte a téli időszakot. Nyugat- és Közép-Európában más országok esetében is hasonló eredményekre van kilátás, az összesítések most készülnek.

Vegyes hatások, sok még a kérdőjel

Magyarországon összességében rendkívül szerencsésen zajlott le a rekord meleg tél. Az egyenletes enyheségnek, az erősebb hidegbetörések elmaradásának köszönhetően a növényzet korán elindult hajtásai egyelőre nem károsodtak, a tavaszi kockázatok pedig talán már nem sokkal nagyobbak, mint "normális" években. A rovarvilág és más kártevők, kórokozók esetleges túlszaporodásának következményeit még nehéz lenne megbecsülni.

A gazdaság számára egyértelműen "telitalálat" volt az elmúlt három hónap időjárása. Az energia-megtakarítás, az útfelfagyások elmaradása vagy a megrövidült építőipari uborkaszezon rendkívül nagy megtakarításokat hozott mind az államháztartás, mind a háztartások számára.

A tél egyenlegének pontos elkészítése még sok elemzést kíván az egyes szakterületek szakemberei részéről. Mindenesetre a stratégiai klímaelemzőket inkább aggodalommal, mint örömmel töltik el a szélsőséges események. Ez a tél jelentős érv lehet a klímaváltozás hívei számára, de semmiképpen se felejtsük el, hogy a klíma egy hosszabb időszak jellemzője.

Szokatlanul meleg a tavaszkezdet is

Már a meteorológiai tavasz első napja is szokatlanul melegen indult, a hőmérsékletek mintegy 5 fokkal haladták meg az ilyenkor szokásos értékeket. A változékony idő továbbra is átlag feletti hőmérsékletekkel párosul, már megint hetekkel megelőzi magát az időjárás. Az elmúlt napok esőzései mindenesetre nagyon jót tettek a télen kialakult aszály hatásai ellen, örüljünk a következő napok esőinek, záporainak is.

A jelenlegi kilátások szerint ez a tendencia a jövő héten is megmarad: a változékony, de egyre melegedő időben a jövő hét közepére már jóval 15 fok feletti értékek is várhatók, melyek nem koratavaszi, inkább április eleji értékek (erről itt olvashat részleteket). Ebből persze még nem következtethetünk egy meleg tavaszra vagy pláne egy meleg évre. És ne felejtsük el: a veszélyes tavaszi fagyok időszaka még előttünk van!

Kérjük kedves olvasóinkat, írják meg véleményüket, tapasztalataikat az időjárással és a klímaváltozással kapcsolatosan. Ha szokatlan jelenséget tapasztalnak, fényképezzék le és küldjék be képgalériánk számára, az [email protected] címre.