Időjárás 2005: újabb melegrekord

Előzetes értékelést jelentettek meg a Föld átlaghőmérsékletét figyelő kutatócsoportok bolygónk éves átlaghőmérsékletének alakulásáról. Az eredmények még kissé ellentmondásosak, de a lényeget tekintve megegyeznek: valószínűleg 2005. lesz a legmelegebb év a megbízható mérések 1860 óta tartó, mintegy másfél évszázados történelmében.

Egyértelmű, hogy a legbiztosabb amit tehetünk, az üvegházgázok kibocsátásának erőteljes visszafogása és lehetőség szerinti visszaállítása a természeteshez közeli szintre. Mit tehetünk és teszünk a kibocsátás mérséklésére?

A kérdés kizárólag globális szinten kezelhető. Az üvegházgázok rövid idő alatt elkeverednek a légkörben, így helyi vagy kontinentális megoldás nem lehetséges. Hiába fogja vissza a kibocsátást például Európa, ha az olyan gazdaságok, mint az USA, vagy mint a rohamosan fejlődő Kína nem tesz hasonló lépéseket. Márpedig az egyoldalú vállalás nemcsak egyszerűen értelmetlen, hanem veszélyeztetheti az adott térség versenyképességét is.

A globális megoldás csak globális szerződések megkötésén és azok szigorú betartásával képzelhető el. Ennek a folyamatnak az eddigi legnagyobb, bár korántsem elegendő eredménye a Kiotói Jegyzőkönyv idei aláírása volt. A benne rögzítettek, még csak egy kis lépést jelentenek a probléma megoldása felé, az igazi eredmény inkább a megállapodás megkötésének ténye volt, ami egyúttal a figyelem középpontjába helyezte a témát.

A másik fontos teendőnk, hogy megoldjuk az alkalmazkodás kérdését. Ha már egyszer megindultak bizonyos változások, akkor azok hatásait túl kell élnünk, be kell építeni jövőbeli döntéseinkbe, esetleg előnyt kell belőle kovácsolnunk. Ez egy ország vagy régió jövője, sikeressége szempontjából, idővel stratégiai kérdés lehet.

Az alkalmazkodás két fontos dolgot is jelent: alkalmazkodnunk kell az esetlegesen megváltozó éghajlathoz, illetve annak közvetlen hatásaihoz, mint például az alacsonyan fekvő országok esetében az emelkedő tengerszint, másrészt fel kell készülnünk bizonyos közvetett, valószínűleg ma még nem is ismert hatásokra. Ilyen lehet például a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulása és a katasztrofális időjárási jelenségek (pl. hurrikánok, özönvizek) gyakoribbá válása. Bár ez a kérdés még meglehetősen vitatott, mégis tény, hogy az idei volt, a feljegyzések kezdete óta a legtöbb és legpusztítóbb hurrikánokat hozó év és világszerte, valóban sok szélsőséges időjárási eseményről értesültünk.