Július -Szent Jakab hava

Júliust a régi magyar hagyomány Szent Jakab havának nevezte, a hónap utolsó dekádjában - 25-én - ünnepelt apostol, Jakab tiszteletére, aki Jézus legelső tanítványai közé tartozott öccsével, Jánossal együtt. A hónap régi latin neve Quintilis, mert a márciussal kezdődő római időszámítás szerint az ötödik helyen állt. A babiloni asztrológia heliocentrikus világképében a Nap e hónap 23-a tájában lépett az Oroszlán jegyébe, innen ered a régi naptárakban előforduló "Oroszlán-hava" elnevezés. Az egyházi ünnepek közül fontos a Sarlós Boldogasszony, Margit, Elek, Illés, Jakab és Anna napja. Legendák és folklorisztikus hagyományok koszorúja övezi mindegyik szent emlékét.

Július 11-e a római katolikusság egyházi ünnepe, Szent Benedek apát emléknapja. A Benedek-rend magyarországi alapítása nemzetünk keresztény hitre térésével áll összefüggésben. A rend szerzeteseit Géza fejedelem hívta hazánkba hittérítő céllal, majd 996-ban Pannonhalmán kolostort és kápolnát építtetett számukra. A fejedelem halála után fia, István még szilárdabb alapokra helyezte a pannonhalmi apátságot, mivel 1002-ben kiadott adománylevelében a kolostornak megadta mindazokat a jogokat, amelyekkel a híres Monte Cassinói rendház bírt. I. András nevéhez fűződik a tihanyi bencés apátság alapítása 1055-ben. Ennek szerzeteseit bízta meg a templomban létesített királyi temetkezőhely gondozásával is. A kereszténység hazánkban történő megszilárdulása mellett Szent Benedek fiai a tudomány, a művészet, az ipar és az ésszerű földművelés terén lettek mesterekké. Míg őseink karddal a kezükben a nemzet birtokát, életét védelmezték, a bencés kolostorok szerzetesei maguk köré gyűjtve az ifjúságot, iskolákat nyitottak és fáradhatatlan munkájuk nyomán felvirágzott, sőt európai rangra emelkedett a magyar kultúra.

Hajdanában július 12-e volt a tizennégy segítő szent közös nyári ünnepe. Általában betegség, járvány és egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Kultuszuk a nagy európai pestisjárvány idején terjedt el, főképp a németek által lakott vidékeken. Tiszteletükre a budai várnegyedben is építettek kápolnát.

A júniusi Margit-napot követően e hónapban ismét ünnepelhetnek a Margitok, mégpedig 13-án. Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Július 15-én, Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.

Egy másik jövendölés szerint, ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas. Csak azt felejtette el ránk hagyományozni a korai prognóziskészítő, hogy ő mit értett a szép és a rossz idő, a jó és az ártalmas fogalmán. Egyértelműbb jelzés, bár valóságtartalma nincs annak a jövendölésnek sem, ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz. Hasonlóan tévútra vezet bennünket az a megállapítás is, miszerint Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz.

Azoknak pedig, akik tudni szeretnék, hogy milyen idő lesz karácsony környékén, tanácsolom, hogy figyeljék Szent Jakab-nap (július 25.) időjárását, mert a délelőttje mutatja a karácsony előtti időt, a délutánja a karácsony utáni időt, mégpedig ha szépen süt a nap, hideg lesz, de ha eső esik, akkor meleg és nedves idő várható. Ha süt a nap és eső is esik, úgy jó idő valószínű.
Majd meglátjuk!

ICI Interaktív Meteorológia