Népszokások és babonák a márciusi időjárásról

A meteorológusok március elsejétől számítják a tavaszt. Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását. Böjtmás havához számos ősi szokás, babona kötödik, ismerjünk meg közülük néhányat!

A hónap közepe a népi kalendáriumban az esztendő legpezsdítőbb időszakára tereli a figyelmünket. A csillagászati évszakváltásra, amely ugyebár Sándor, József és Benedek "meleghozó" közreműködésével, végérvényesen meghozza az igazi tavaszt. Ebben a reményben fejezték be a fonást, a szövést március 17-én, guzsalyütő Gertrúd napján az asszonyok, és láttak hozzá a kinti munkához.

Szintén március 17-én van az emléknapja annak az Arimathiai Józsefnek, aki Wagner híres operájában a Grál-misztérium hőse. Ő előkelő zsidó tanácsúr volt, Jézus titkos követője, aki később a keresztre feszítés után, Jézus méltó eltemetéséről gondoskodott. A grál szó eredetileg széles tálat jelentett. A legenda szerint ez a tál étellel, itallal és minden egyéb szükséges dologgal ellátja híveit. Az utolsó vacsorán Jézus erről a tálról vendégelte meg tanítványait, majd József ebben fogta fel a kereszten függő megváltó vérét. Jézus feltámadása után az angyalok ég és föld között tartották az ereklyét, majd a templomos lovagok - más néven Grál-lovagok - őrizték a Megváltás hegyén. A legenda szerint voltaképpen egyetlen darab jáspisból készült, és csupa varázslatos tulajdonsággal rendelkezik: látása örök ifjúságot ad, a főnix megfiatalodik, ha megfürdik benne.

Sándor, József, Benedek

A legismertebb időjárási regula szerint: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget". Az Alföldön Sándor névünnepét március 18-át tartották alkalmasnak a fehérbab vetésére, Bukovinában ez a nap a zab és az árpa vetési ideje. A Dél-Alföldön sokfelé Sándor napján hajtották ki először a nyájat a juhászok.

A legtöbb népszokás József naphoz kötődik: A názáreti ács, Jézus nevelője mind a négy evangélistánál más-más szerepet kap. Lukácsnál családfő, Jánosnál az alázatos ember, Máténál mint az élet harcosa szerepel, Márk nem emeli ki nevelői szerepét, csak egyszer említi, mint "ácsot". Szent József a famunkások védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot". A méhészek is ekkor engedik ki a méhrajokat. A méheket igen szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyát - Jézus jelképét - viaszból és nem faggyúból.

Ezen a napon várták a messzi útról visszatérő gólyákat is, és ha piszkos volt a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre következtettek. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.

Március 20., Klaudia

Mindenesetre 20-án, Klaudia napján a Nap az égi egyenlítőn delel, és ez jelenti az északi féltekén a tavasz hivatalos, csillagászati kezdetét, a tavaszi napéjegyenlőséget, aminek következtében Benedek pontosan felezi a nappalt az éjszakával. Régebben a Göcsejiek Szent Benedek apát ünnepnapján hagymát és zsírt szenteltek. Hiedelmük szerint az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz, amellyel azután számos betegséget lehetett gyógyítani. Ugyanilyen gyógyír volt az e napon vetett vöröshagyma főzete is, amellyel a tífuszos beteg testét mosogatták, hogy a fájdalmait enyhítsék. Olykor-olykor a pásztorok a hagyományos mondókát is csúfondárosan átköltötték: "Benedek, zsákban hozza a hideget". Egyébként a Benedek-napi időjárásból jósoltak is: "ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz".

A Kos, a természetes újév kezdete

Az asztrológus kalendáriuma szerint március 21-től április 22-ig a Nap a Kos jegyében jár és "midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak és zöldülnek, a források és folyóvizek kiáradnak, az emberek örvendeznek, az állatokban megbővül a vér és a nedvesség, a madarak énekelnek, bízván a szántó embernek szántásában, a jövendő időnek földi munkájában és az esztendő bő termésében" - olvashatjuk az ős-öreg csíziók könyvében. A régi könyvek, igazodva a valamikori római naptárakhoz, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét. Van is ebben valami, hiszen mintha minden új arcot öltene körülöttünk és a tavasz megújító ereje érződik mindenünnen.

Március 22., Beáta

Beáta napján, március 22-én pedig azok az asszonyok is felhagytak a fonással, szövéssel, akik Gertrúd ünnepén ezt a rossz idő miatt elmulasztották.

Teljesen új keletű, ám jellegénél fogva is említésre méltó dátum március 23-a, amely 1960 óta a meteorológusok nemzetközi világnapja. Annál is inkább jeles nap ez, mert tapasztalhatjuk, hogy a tudományos módszerekkel dolgozó szakemberek sem vetik el az évszázados megfigyeléseket, sőt igyekeznek hozzájárulni a "népi prognózisok" helyes értelmezéséhez.