Sikeresen küzdünk a korrupció ellen

A politikai és gazdasági élet tisztaságáért küzdő nemzetközi jogászszervezet, a Transparency International (TI) értékelése szerint Magyarország élenjár a vállalatok külföldön elkövetett korrupciós ügyeinek feltárásában - írja a Világgazdaság.

Magyarország élenjár a vállalatok külföldön elkövetett korrupciós ügyeinek feltárásában - derül ki a Transparency International (TI) értékeléséből. A politikai és gazdasági élet tisztaságáért küzdő nemzetközi jogászszervezet az OECD 1999-ben hatályba lépett megállapodásának megvalósulásáról készített elemzést. Az egyezményt aláíró 36 ország vállalta: az igazságszolgáltatás eszközeivel küzd az ellen, hogy a vállalatok külföldön állami, önkormányzati tisztviselők lefizetése révén jussanak megbízásokhoz.

A jelentésben vizsgált 31 aláíró ország kétharmada semmilyen vagy csupán minimális erőfeszítést tett az egyezmény megvalósításáért - állítja a TI. Sok helyen nincs megfelelő ügyészi, nyomozói háttér, így egyáltalán nem indulnak büntetőeljárások a korrupt cégek, üzletemberek ellen. Magyarországon azonban eddig majdnem két tucat ügyben emeltek vádat, csak az Egyesült Államokból jelentettek ennél magasabb számot. A többi visegrádi országban egyetlen vádemelésről sem tudnak a TI helyi képviselői, mindössze Szlovákiában indult egy - nem feltétlenül vádemeléshez vezető - vizsgálat.

A TI szakértője, Gillian Dell különösen azt tartja aggasztónak, hogy a nemzetközi beruházások és a kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú országok sem tesznek eleget a vállalati korrupció felszámolásáért. Idesorolja Nagy-Britanniát, Kanadát, Olaszországot, Japánt és Hollandiát; ezekből az országokból egy vagy nulla vádemelést jelentettek az elmúlt hat évben. Patrick Moulette, az OECD korrupcióellenes részlegének vezetője a Financial Timesnak kijelentette, hogy ezekre az országokra nyomást kell gyakorolni az egyezmény szigorú betartása érdekében.

Nagy problémának tartják a szakértők azt is, hogy az érintett állami tisztviselők többségének nincs tudomása az OECD-egyezményről, így nem is tudják, hogy ilyen esetben vádat kell emelni. A vállalatok etikai kódexei pedig a legritkább esetben térnek ki a külföldi tisztviselők lefizetésének tilalmára; ezt egyebek mellett Magyarország vonatkozásában is kiemelték a TI jogászai. A javasolt teendők között a vádhatóságok és a jogszabályi háttér erősítése mellett éppen ezért kiemelt helyen szerepel a szakmai és a tágabb közvélemény tájékoztatása.