Nem ült el a szabolcsi konzervgyári botrány

A kormányfő, s a korábbi pénzügyminiszter felelősségét firtató kérdést tett fel írásban Kis Zoltán, az SZDSZ ügyvivője Orbán Viktornak és Varga Mihálynak azzal kapcsolatban, hogy a kormány határozata alapján az 1999-ben tíz kicsi szabolcsi konzervgyár számára adott 2,33 milliárd forint államilag garantált hitel nagyobb részét a bankok számára az államnak kell kifizetnie. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy volt olyan konzervüzem, amely ellen a rendelet megjelenése után alig másfél hónappal felszámolási eljárás indult.

Írásos választ kér a szabolcsi konzervgyárak állami kezességvállalásával kapcsolatos kérdéseire Kis Zoltán, az SZDSZ ügyvivője, korábbi földművelésügyi politikai államtitkár. Külön Orbán Viktor miniszterelnökhöz és külön Varga Mihály pénzügyminiszterhez intézett tegnap kérdést Kis, amelyeket Áder János, az Országgyűlés elnöke számára küldött meg.

A képviselő arra kíváncsi, hogy valóban Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter és Torgyán József exagrárminiszter megállapodását követően döntött a kormány arról, hogy a szabolcsi-beregi térségben található kisebb konzervgyártó üzemek számára 100 százalékos állami kezesség mellett összességében 2,33 milliárd forint hitelt biztosít.

A megállapodás tényéről is érdeklődik, mert az egy a konzervgyárakkal kapcsolatos Kormányzati Ellenőrzési Hivatali (Kehi) vizsgálat során merült fel: Kovács Zoltán jelenlegi földművelésügyi közigazgatási államtitkár Kehi-nek küldött levelében olvasható a megállapodás tényét bizonyító mondat. Kis Orbán Viktortól azt is kérdezi, hogy tudott-e személy szerint a megállapodásról, s a miniszterelnök szerint terheli-e felelősség Járai Zsigmondot a nem mindennapi - s az állam, illetve az adófizetők számára egyértelműen veszteséget okozó - ügyletben.

Varga Mihálytól hasonlóakat kérdez Kis, aki még arra is kíváncsi, hogy "milyen szakmai - nem politikai - érvek szóltak amellett, hogy az adófizetők pénzéből hitelgaranciát nyújtsanak olyan FKGP közeli konzervgyáraknak, amelyekről már akkor valószínűsíthető volt, hogy nem tudják majd visszafizetni a hitelt".

A kérdéses ügyben 1999. június 11-én hozott határozatot a kormány, amelyben felelősként a pénzügyi és az agrártárca vezetőjét jelölik meg. A kormányhatározatban név szerint felsorolják azt a tíz kicsi szabolcsi konzervgyárat, amelynek összesen 2,33 milliárd forint államilag garantált hitelt kell biztosítani. A határozat mellékletében olvasható, hogy a kormány eleve számolhatott a kezesség beváltásával, mert ugyan 1999-re a várható kezességbeváltás mértékét nullára becsülték, de 2000-re már 2,33 milliárd forintot, azaz a teljes hitelösszeget tüntették fel.

Más kérdés, hogy a kezességből tavaly csak egy cég esetében tudott állami garanciát beváltani egy pénzintézet, a többi pénz kifizetése az idén terheli az államot. Pontosabban az agrártámogatási keretet, mivel a költségvetési törvény azt írja elő, hogy 2001-től nem külön garanciakeret, hanem az agrártámogatásokból kell a különböző állami garanciavállalásokat fedezni.

A konzervgyárak esetében ez több mint másfél milliárd forintos összeg, mivel szakértői becslések szerint a 2,33 milliárd forint hitel 70 százalékát nem tudják kifizetni.
A tíz cégből a jelek szerint hét nem tud fizetni, többükkel szemben már felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult. Egészen különleges a mátészalkai Vega-Food Kft. esete, mivel ez a cég alighogy megkapta a hitelt, már felszámolási eljárás alá került: a kormányhatározat alapján alkotott FVM-rendelet 1999. június 18-án jelent meg, s a Vega-Food Kft. ellen 1999. augusztus 6-án indult a felszámolási eljárás, miután felvett 250 millió forint államilag garantált hitelt.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Sokba kerülhet az államnak a konzervgyárak "tartósítása"
(2001. március 30.)