Ezt az 5 dolgot kell betartani az Alzheimer-kór megelőzéséhez - videó

Illusztráció

Világszerte milliókat, Magyarországon pedig több százezer embert érintenek a különböző neurokognitív betegségek, köztük a legismertebb, az Alzheimer-kór. A betegség kutatása során számos új információ látott napvilágot, például, hogy viszonylag kicsi a betegség genetikai meghatározottsága és az esetek egyharmadában egyáltalán nem is alakulna ki a betegség, ha az emberek pár apró életmódbeli változtatást megtennének. Dr. Horváth András Attila elmondja, hogy mire kell odafigyelnünk.

Az egészségünk védelme minden életkorban, tünetektől függetlenül fontos. Az idő előrehaladásával azonban jelentkezhetnek olyan tünetek vagy tünetegyüttesek, amelyeket az ember hajlamos az öregedés számlájára írni. Fontos azonban megkülönböztetnünk azokat a tüneteket, amelyek az idősödés normális velejárói azoktól, amelyek akár egy komoly betegség előszelei is lehetnek.

Alapvetően ez a betegség nem úgy indul, hogy egyszer csak valakinél a demencia klinikai kritériumai teljesülnek, hanem ez egy folyamatnak a végén következik be

– kezdte Dr. Horváth András Attila.
A Neurokognitív Kutatási Központ vezetője elmondta, hogy három szakasza van a betegség megjelenésének, az első a szubjektív kognitív hanyatlás, amikor az ember saját maga megéli azt, hogy valami nincs rendben vele.

Ez az az időszak, amikor nagyon nehéz azt megkülönböztetni, hogy egészséges idősödésről vagy patológiás öregedésről van szó.

Azonban mindenképp érdemes elmenni egy kivizsgálásra vagy szűrésre, ha ezek a tünetek jelentkeznek, mint például a memóriazavar.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

A következő szakasz az enyhe kognitív zavar, ami már a betegség előszobájának tekinthető, ezért mindenképp orvoshoz kell fordulni. Ebben a szakaszban a beteg tünetei már objektíven vizsgálhatók és kimutatható, hogy mennyire tér el a normálistól.

Több ilyen rizikótényezőt szoktunk elkülöníteni, hogyha mondjuk valakinek az 40-es, 50-es éveiben kialakul olyasmi, amit korábban nem tapasztalt. Például ha alvás-, hangulat vagy szaglászavar jelentkezik nála, az arra utalhat, hogy valamilyen eltérés indult el

- mondta Dr. Horváth András Attila.
Ezek a tünetek nem feltétlen jelentik azt, hogy az adott ember beteg, azonban mindenképp kivizsgálásra adnak okot. Végül a harmadik szakasz pedig az, amikor valakiről megállapítják, hogy beteg.

A megelőzés minden életkorban más és más, azonban a lényeg az, hogy számos módon késleltetni vagy akár megelőzni tudjuk a neurokognitív betegségeket.

Élethosszig tartó tanulás

Már nagyon korai életkorban meghatározó az edukáció szerepe. Minél több időt tölt valaki az iskolarendszerben, annál védettebbé válik az idős korban bekövetkező kognitív zavar vonatkozásában.
Fontos az, hogy folyamatosan az életünk minden szakaszában valami újat tanuljunk, ezzel is ösztönözve az agyunkat a munkára. Érdemes lehet akár idős korban is elkezdeni megtanulni egy új nyelvet vagy valamilyen hangszeren játszani.

Kognitív képességek frissen tartása

Idősebb korba lépve oda kell figyelni arra, hogy az esetleges hallás- és látászavart kezeljük (hallókészülék, szemüveg), mivel ha valaki nem hall vagy nem lát jól, az olyan mértékben csökkenti a kommunikációs készségét, ami rizikót jelent a demencia .

Bizonyos képességek romlanak az idősödéssel, de ezek valamilyen mértékben kompenzálhatók, ha valaki tudatosan odafigyel. Próbáljuk magunkat folyamatosan szellemileg frissen tartani, képezni, akár úgy, hogy erre dedikált tréningekre megyünk. Ezek a kognitív tréningek ma nagyon divatosak a demencia megelőzésében

– mondta Dr. Horváth András Attila.

Közösségi élet

A szociális interakciók száma és minősége is nagyon fontos, mivel minél inkább izolálódik valaki, annál nagyobb a demencia rizikója, mivel az agy kommunikációs képességeit nem használja ki. A szociális kapcsolatok, a családdal és a barátokkal töltött idő, a kollegiális viszonyok mind hozzájárulnak az ember agyának a frissen tartásához.

A betegség megelőzése szempontjából fontos az aktív közösségi élet Forrás: pixabay.com

Táplálkozás

Az, hogy mit, mennyit és hogyan eszünk, kardinális kérdés a demencia szempontjából. Jó példa a cukorbetegség, ami kifejezetten emeli a demencia kockázatát. Az elhízottság is hasonló hatással van

- mondta Dr. Horváth András Attila.
A súlyunk mellett arra is érdemes odafigyelni, hogy milyen diétát követünk. A demencia megelőzésének szempontjából a mediterrán étrend javasolható.

A szív- és érrendszer védelme, aktív életmód

Ahogy idősödünk úgy érdemes odafigyelnünk a szív- és érrendszerünk egészségére. A már ismert megelőzési módszerek, például a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, a rendszeres testmozgás és az aktív életmód, segítenek elkerülni a neurokognitív betegségeket is.

A fizikai immobilitás talán az egyik legfontosabb kockázati tényező, amit ma már szinte minden betegséggel kapcsolatosan igazolnak. Jelentős rizikót jelent, ha valaki nem sportol, nem mozog aktívan az életkorának és az egészségügyi helyzetének megfelelő mennyiségben és minőségben

- fejezte be az ismertetést Dr. Horváth András Attila.