Hatalmas gazdasági előnye lenne a demencia korai megelőzésének - videó

Illusztráció

A neurokognitív betegségek, köztük a legismertebb, az Alzheimer-kór, az idő előrehaladtával olyan súlyossá válhat, hogy a beteg elveszíti az öngondoskodási képességét. Ez nemcsak az egyénre nézve jár negatív következményekkel, hanem a családtagjaira is, akiknek gondoskodniuk kell a beteg szerettükről. A legújabb kutatásoknak és diagnosztikai lehetőségeknek köszönhetően azonban már nagyon korai szakaszban felismerhetők ezek a betegségek, így akár megelőzhetővé is válhatnak.

A neurokognitív betegségek olyan idegrendszeri kórképek, amelyek viselkedési, magatartásbeli és emlékezetzavart okoznak, tehát az érintett betegnél demencia alakul ki. A páciens idővel elveszíti öngondoskodási és szociális képességeit.

Bár a pontos számot nem ismerjük, a különböző becslések alapján Magyarországon körülbelül 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik ilyen betegséggel élnek.

A leggyakoribb ezek között az Alzheimer-kór: a betegeknek körülbelül a háromnegyede szenved Alzheimer-kórban, és ezen páciensek száma várhatóan a következő évtizedben jelentősen emelkedni fog.

Nagyon sok olyan betegség van, ami ha érinti az egyént, nem feltétlenül terheli meg extrém módon a családot. Ugyanakkor a demenciával élők esetében ez nem így van, hiszen kevés olyan betegség van, ami gondozási órában annyit igényelne, mint ez a betegcsoport

- mondta Dr. Horváth András Attila.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

Így pedig a becslések szerint legalább egymillió ember életére gyakorol direkt vagy indirekt hatást ez a betegség Magyarországon.

Úgynevezett szendvicsgenerációban jelenik meg ez a betegség, tehát a középkorú polgár neveli a kisiskolás gyermekeit, de már abban az életkorban van, amikor a szüleinél megjelenhet a neurokognitív zavar

– mondta Dr. Horváth András Attila.
Ez többek között annak is köszönhető, hogy az elmúlt években kitolódott a gyerekvállalás életkora, így a nagyszülők sokszor már túl idősek ahhoz, hogy aktívan segítsék a gyerekeiket az unokák nevelésében, és több esetben ők szorulnak segítségre.

Azok a felnőttek, akiknek két fronton kell helytállniuk, tehát nevelik a gyerekeiket és közben gondozzák a szüleiket, jelentős mentális terhelésnek vannak kitéve, és sokszor kiesnek a munkából is.

Ez az extrém terhelés annyira kihat az emberekre, hogy általános megfigyelésként elmondható, hogy a demenciában szenvedő családtag gondozójánál nagyon megemelkedik annak az esélye, hogy saját magának is neurokognitív betegsége alakuljon ki.

Azokban az országokban, ahol az elmúlt években megbecsülték, hogy ez mekkora kiesést jelent gazdasági szempontból, a GDP százalékában kifejezhető eredményre jutottak. A társadalomra és a családokra háruló betegségteher miatt is nagyon fontos a korai felismerés és a megelőzés.

A legújabb kutatások szerint minden harmadik esetben megelőzhető lenne a demencia, ami körülbelül 50-70 ezerrel kevesebb beteget jelentene Magyarországon.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

Természetesen, mint minden betegségnél, így ebben az esetben is van költsége a megelőzésnek, mivel a prevenciós programok, a szűrések és egyéb módszerek sok pénzbe kerülnek. A skandináv országokban már évekkel ezelőtt elindítottak egy nagy megelőzési programot, melyekből már konkrét adatokat is ismerünk azzal kapcsolatban, hogy a megelőzésbe fektetett pénz hogyan térül meg, és az eredmények nagyon biztatóak.

A megelőzésre fektetett hangsúllyal pénzt takarít meg az állam több szempontból is. Egyrészt kevesebb ellátandó beteg lesz, ami egyben kevesebb gyógyszert és egyéb kiadásokat is jelent.

Másrészt a kevesebb beteg kisebb terhet jelent a családnak, így jelentős számú, egyébként kieső munkaórát takaríthatunk meg. Természetesen egy megelőzési program legfontosabb eredménye az, hogy kitolódik a betegség kialakulásának időpontja és az egyén hosszú éveket nyer testi és szellemi jóllétben.

Egy sikeres prevenciós program az egészségügyi rendszer és ezen keresztül a társadalom számára pénzt takarít meg, továbbá a betegeknél később jelenik meg az első tünet, tehát hosszabban, tartalmasabban és jobb életminőségben élhetik az életüket

– foglalta össze Dr. Horváth András Attila.