Hatalmas változás jön a fogyasztóvédelmi törvényben, jobban járnak a vásárlók

A vásárlóknak kedvez a fogyasztóvédelmi törvény új módosítása. A cégek ugyanis kötelesek lesznek alávetni magukat a békéltető testületek döntésének kis értékű ügyekben, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, illetve az igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot – ismerteti az új szabályokat a Bank360.hu. Egy, már a nyáron hatályba lépett módosítás szerint egyes szervezetek - köztük az MNB és a fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztók nevében úgynevezett képviseleti kereseteket indíthatnak jogsértő vállalkozások ellen.

A fogyasztók és a cégek közötti vitákban közvetítő, békéltető testületek eljárásait tennék ismertebbé és egyszerűbbé a fogyasztóvédelmi törvény júniusi és a jövő év januárjától hatályos módosításaival. Főszabály szerint online tartanak majd meghallgatást a feleknek a megyei helyett regionális illetékességgel eljáró békéltető testületek, amelyekbe egyenlő arányba kerülnek be a fogyasztók és a vállalkozások képviselői.

A legfontosabb, fogyasztókat és cégeket egyaránt érintő, 2024. január 1-jétől hatályos változás, hogy a békéltető testület a vállalkozás alávetési nyilatkozata (amelyben vállalja, hogy kötelezően elfogadja a tanács döntését) nélkül is hozhat kötelezést tartalmazó határozatot akkor, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 000 forintot.

A vásárlóknak kedvez a fogyasztóvédelmi törvény új módosítása Forrás: Shutterstock

Ez a szabály 2017 óta létezik a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók – mint a bankok és biztosítók – közötti jogviták rendezésében közreműködő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg az egymillió forintot. A kamarák mellett működő békéltető testületek eljárása nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi tevékenységeket folytató vállalkozásokkal kapcsolatos viták rendezésére, azok fóruma a Pénzügyi Békéltető Testület.

Kötelező a határozat végrehajtása

Ha a cég mégsem teljesíti a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatában foglaltakat, akkor a fogyasztó bíróságtól kérheti a határozat végrehajtását (a céggel szemben végrehajtási eljárás indul). Ez az jelenti például egy levált talpú cipő esetében, amivel kapcsolatban a forgalmazó/gyártó elutasította a vásárlói panaszt arra hivatkozva, hogy az nem gyári eredetű, a testület eljárása nyomán – a felek meghallgatása, a dokumentumok és szakértői vélemények alapján – úgy is dönthet, hogy a cégnek kötelezővé teszi a cserét, a javítást, vagy a pénz visszafizetését.

Mire jó a békéltetési eljárás?

Ha valamely termék vagy ingatlan adásvételével, szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatban – akár minőségi, jótállási vagy garanciális – problémánk van, akkor azt először az eladó vagy szolgáltató vállalkozással kell megkísérelni rendezni. Ha a vállalkozás nem reagál, vagy nem orvosolja számunkra megfelelően a problémát, akkor panaszunkkal a – kormányhivatalok főosztályaiként működő – fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhatunk.

Ha valamely termékkel kapcsolatban – akár minőségi, jótállási vagy garanciális – problémánk van, akkor azt először az eladó vállalkozással kell megkísérelni rendezni Forrás: Origo

A fogyasztóvédelmi hatóság jogsértés esetén (például, ha a vállalkozás megtévesztő tájékoztatást közölt, vagy nem adott jótállási jegyet) bírságot szabhat ki, de az egyedi problémánk megoldásában (abban például, hogy a lakásfelújítás után észlelt hibát a kivitelező kijavítsa, illetve a hibás berendezést kicserélje; vagy ha olyan közmű csekk miatt kapunk fizetési felszólítást, amit korábban már befizettünk) a békéltető testületek nyújthatnak segítséget.

Újfajta perek indulhatnak a fogyasztók érdekébe

Idén június 25-től új jogintézmény segíti a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét: a képviseleti kereset. A fogyasztók széles körét érintő problémák, szabálysértések esetén bizonyos szervezetek és hatóságok, mint például a fogyasztókat képviselő civil szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság, az energiahivatal, az ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és több állami szerv képviseleti keresetet indíthat – belföldön vagy az országhatáron túl – a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében. A bíróságtól kérhető a jogsértés megszüntetése, a jogsérelem orvoslása és a fogyasztók kárának megtérítése is. Ilyen eset lehet például, ha egy kereskedelmi cégnek a meghirdetettnél korábban ér véget a pontgyűjtő akciója, és ezzel többen elesnek a pontokért járó kedvezménytől, vagy ha egy idegenforgalmi vagy távközlési szolgáltató az ügyfelek kárára módosít a szerződési feltételein, vagy ha egy pénzügyi szolgáltató a fogyasztók megalapozatlannak bizonyuló panaszának kezeléséért külön díjat számláz ki.

A békéltető testületek eljárása a bírósági pereknél gyorsabb és olcsóbb vitarendezést kínál a fogyasztóknak. A békéltetési eljárás célja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti vita egyezséggel záruljon, de ha nem jön létre egyezség, akkor a békéltető testület dönt az ügyben. A békéltető testületek eljárását a fogyasztóvédelmi törvény szabályozza. (A békéltetői eljárások indításáról és szabályairól ide kattintva talál további részleteket.)