Európai közvélemény: a szankciók legnagyobb vesztese az EU

2400686 Russia, St. Petersburg. 03/21/2014 Rossiya Bank building in St Petersburg. Visa and Mastercard stopped making payment transactions for the clients of the Rossiya Bank that was subjected to sanctions by the American authorities. Igor Russak/RIA Novosti

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.

A szankciókkal szemben támasztott elemi elvárás, hogy azok nagyobb kárt okozzanak a szankcionált országnak, mint az azokat kivető gazdaságoknak. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követő hónapokban a brüsszeli vezetők azzal indokolták az egyre szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésének szükségességét, hogy azok rövid időn belül

képesek lesznek térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot és ezzel lehetővé teszik a háború gyors lezárását.

Miután az eredeti elképzelés megbukott, Brüsszel változtatott korábbi érvelésén és azt kommunikálta, hogy bár a szankciók rövidtávon nem gyakorolnak kellő hatást, közép- és hosszú távon úgy vetik majd vissza az orosz gazdaságot, hogy azzal nem okoznak elviselhetetlen terheket az európaiaknak. A háború kezdete óta eltelt időszak gazdasági adatai mellett azonban az európaiak véleménye is azt mutatja, hogy az újabb érvelés is megdőlt és

a brüsszeli terv leginkább az Uniónak ártott.

Az USA és Kína nyer, az EU veszít a szankciókon

A Századvég kutatásának eredményei alapján valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik Amerikát és Kínát a szankciós politika nyertesének, az EU-t pedig a vesztesének tartják.

Az európaiak a saját országukra gyakorolt hatásokat is negatívan látják; mindössze a norvégok tartják úgy, hogy nyertek a büntetőintézkedéseken.

Ennek vélhetően az az oka, hogy a kieső orosz energiabeszerzéseket az Unió részben norvég szállítmányokkal helyettesítette, így a szankciók közvetett módon hozzájárultak Norvégia bevételeinek emelkedéséhez.

A válaszadók véleménye, országok szerint. Forrás: Forrás: Századvég, Európa Projekt, 2023

A háborúban közvetlenül érintett felekre gyakorolt hatások megítélése vegyesebb képet mutat: a ciprusiak és a görögök többsége Oroszországot, a skandináv és balti államok egy része pedig Ukrajnát is a győztesek közé sorolja. A vizsgált országok lakosságaival súlyozott átlag alapján,

az USA-t és Kínát az európaiak 54-54 százaléka gondolja inkább nyertesnek (22 és 19 százalék inkább vesztesnek),

az EU-t és saját országát pedig mindössze 26 és 23 százalék (míg 56 és 60 százalék vesztesnek).

A büntetőintézkedések elsősorban az Európai Uniónak ártottak, nem Oroszországnak

Arra a kérdésre, hogy a szankciók inkább az EU-nak, vagy inkább Oroszországnak ártottak, az uniós polgárok többsége (49 százaléka) semleges választ adott, azaz úgy vélte, hogy a büntetőintézkedések mindkét félnek okoztak károkat. Sokatmondó azonban, hogy a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya (31 százaléka) gondolta azt, hogy a szankciók elsősorban az EU-nak ártottak, mint akik szerint Oroszországnak (12 százalék).

A vélemények térképen Forrás: Századvég, Európa Projekt, 2023

Mindössze két tagállamban (Dániában és Finnországban) vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat, mint ahányan az EU-t jelölték meg az elsődleges vesztesnek. A szankciókkal szemben a leginkább kritikusak a görögök, a szlovénok és a magyarok; ezekben az országokban a válaszadók 5, 5 és 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42 és 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának.