A szupersztárok kereshetik a legtöbb pénzt a jövőben a zenei streaming átalakulásán

Deezer

A Universal Music egy a zenei streaming iparágat forradalmasító megállapodást kötött a francia Deezerrel, ami kijelölheti a zenei streaming jövőjét, és visszaadja a kiadóknak a régi hatalmát, azaz újra a szupersztárok kapják a pénzek oroszlánrészét, de az amatőr művészeket hátrébb sorolja.

A világ legnagyobb lemezkiadója és a Deezer közötti új szerződés az első nagy változás lehet a zeneipar üzleti modelljében a Spotify 2008-as indulása óta. A megállapodástól azt várják, hogy a „hivatásos művészeknek" járó kifizetések 10 százalékkal emelkedjenek. Az új modellben a hivatásos előadóktól – akiket a szerződés szerint úgy határoznak meg, hogy havonta legalább ezer meghallgatást generálnak – származó zeneszámok súlya megduplázódna a jogdíjfizetések kiszámításakor.

A Universal a Spotify, a Tidal és a Soundcloud streamingszolgáltatóval is tárgyal, hogy a Deezerhez hasonló szerződéseket kössenek, és ezeken a platformokon is magasabb jogdíjakhoz juthassanak hozzá.

A Deezerrel kötött megállapodás hatalmas változás a zeneipar működésében: 90 millió zeneszám van fenn ezen a platformon, amelyek közül konkrétan egyszerűen csak zaj. Alapvetően helytelen, hogy ezekért ugyanannyit fizessünk, mint Harry Styles legújabb kislemezéért"

– mondta Jeronimo Folgueira, a Deezer vezérigazgatója.

A Universal és a Deezer hivatalosan azt akarja ezzel elérni, hogy kiszűrjék a platformjaikon hemzsegő robotokat, az AI-generált zenéket és a „zajokat", ám a lépés áldozatai az amatőr és pályakezdő művészek lesznek, akik eddig sem kaptak sok pénzt a munkájukért.

Illusztráció Forrás: AFP/Lionel Bonaventure

A zenei streaming szolgáltatók a youtubbal együtt komoly lehetőséget adnak egy-egy művésznek, vagy zenekarnak a befutáshoz, csakhogy ezzel néha egy besorolásba kerülnek a befutott nagy nevű művészekkel. Nem szabad elfelejteni, hogy a nagy zenei produkciók mögött hatalmas iparági befektetések valósultak meg, amelyeket a streming szolgáltatók jogdíjfizetési rendszerei időnként lenulláznak. A megtérülések kizárólag turnék, vagy koncertek alkalmavál valósulhat meg, ám ahhoz, hogy rentábilis bulikat tudjanak szervezni a zenekarok nagyon sok stúdiómunkára van szükségük. Régen a kiadott lemezek eladási ára ezt fedezte. Ma ha egy streaming szolgáltatók jutaléka csak nagyon nagy letöltésszám esetén hozza vissza a stúdiómunka árát. Hozzá kell tenni persze, hogy míg a lemezeknél 9-12 számmal sikerült mindez, a streamingeken egyetlen számmal is lehet nagyot „gurítani"

A Goldman Sachs becslése szerint a „nem hivatásos előadók" tavaly mindössze 900 millió dollár jogdíjat hoztak, szemben a Universal Music többmilliárdos bevételével, amit negyedévenként megkeresnek.

De a szupersztárok és természetesen a nagy lemezkiadók még nagyobb előnybe kerülnek, ha például a hallgatók aktívan keresnek egy dalt vagy egy zenészt: ilyen esetben a streamek súlya ismét megduplázódik. Ha pedig valaki egymás után többször is meghallgat egy számot, az egy újabb kétszeres szorzót ad a kifizetéseknél – vagyis érvényesül a szupersztárok multiplikátor hatása. Ezzel egyenesen arányosan az amatőrök, a zajok kisebb bevételhez jutnak, hiszen a szolgáltatók csak azt a pénzt osztják szét, amit az előfizetésekből és reklámokból beszednek. Sem többet, sem kevesebbet, ami mára konstans szám lett.

Az olyan szolgáltatások, mint a Spotify, az Apple Music és a Deezer, korábban teljesen átalakították, és sok szempontból újjáélesztették az iparágat, az eladások pedig több mint egy évtizede folyamatosan nőnek. A streamingért járó kifizetések módja azonban változatlan maradt, ami nem kevés frusztrációt okozott a nagy lemezkiadóknak és a sztároknak, akik úgy érzik, hogy az egyenlő kifizetések rendszere megkárosítja őket. Ha ezt sikerül megváltoztatni a szupersztárokat is rá lehet végre venni az alkotásra (stúdióba lehet vinni őket), hogy

dolgozzanak és lássák el tartalommal a szolgáltatókat, ne csak a zajok és a lelkes amatőrök töltsék meg a streaming csatornákat.

A jelenlegi struktúrában a hallgatók havi előfizetéseit egy összegben gyűjtik, amelyet a szerzői jogtulajdonosok között a hallgatottságuk aránya alapján osztanak fel. A jogdíjak értéke függetlenül attól, hogy ki alkotta a dalt, valamint attól, hogy azt algoritmuson keresztül vagy kereséssel találta meg a felhasználó. Csak az számít, hogy a számot 30 másodpercnél tovább hallgatták, ez számít ugyanis egy streamnek, amelynek alapján az arányt kiszámítják.

Idén a teljes zenei streamingpiac 38 milliárd dolláros bevételt érhet el.

Ebből az összegből mindenki a meghallgatások alapján kap részesedést, és nem számít, hogy egy független előadó 31 másodperces daláról, egy népszerű zenész háromperces számáról vagy egy félórás felvételről van szó, amelyben az eső esik – jegyezték meg a Goldman Sachs elemzői.

Az ágazat vezetői az elmúlt években egyre keményebben kritizálták a streamingszolgáltatókat, ugyanis szerintük a platformokon elszaporodtak a csalások és az alacsony minőségű zeneszámok, amelyek a lemezkiadók és a művészek jogdíjait veszik el. Ez az aggodalom nem alaptalan: a Spotify-ra 2023-ban naponta több mint 120 ezer zeneszámot töltöttek fel, míg 2018-ban ez csak 20 ezer volt – magyarán az élelmesek rést találtak a pajzson és digitális szeméttel „kereskedtek".