Mintha nem a Földön járnánk: képeken és videókon a jövő elképesztő csodavárosai

Lilypad az önmagát fenntartó, lebegő ökováros

Léteznek a Földön hatalmasra nőtt metropoliszok, amelyek végtelenül bonyolult struktúráikat elsősorban a belső fejlődésüknek köszönhetik. De csúcsvárosok nem csak így jöhetnek létre, hanem a tervezőasztalon is. A jövő városai a környezettel való harmónia és az új technológiák alkalmazásának jegyében születnek. A tervezett hatalmas fejlesztések, illetve a folyamatban lévő projektek azt ígérik, hogy már a viszonylag közeli jövőben ellátogathatunk a városépítészet tökéletesen új szemléletét tükröző helyekre. Cikkünkben a Blikk összeállításának segítségével bemutatjuk számos szuperváros tervét.

Akon City (Szenegál)

Akon City egy 809 hektárra tervezett futurisztikus város, amelyet az Atlanti-óceán partján, Dakartól 100 kilométerre építenének fel. A projektet az énekes és vállalkozó Akon indította el. Elképzelései szerint az intelligens város környezetbarát lesz, és megújuló energiával működik majd. Az Akon által "igazi Wakandaként" jellemzett Akon City - utalva az őt inspiráló Fekete Párduc című filmre - nagy felhőkarcolókkal, bevásárlóközpontokkal, parkokkal, egyetemekkel, stadionnal és technológiai központtal kiemelkedő központjává válik a térségnek. A szuperváros tervéről az Origo korábbi cikkét itt találja.

Woven City (Japán)

A Toyota japán autógyártó már megkezdte a 70 hektáros intelligens város építését Japánban, a Fudzsi-hegy lábánál. Egy teljesen autonóm közösség fog élni a világ egyik első okosvárosában, amelyet olyan új technológiák használatának tesztelésére terveztek, mint az automatizált vezetés, a robotika és a mesterséges intelligencia valós környezetben történő használata. A város teljesen fenntartható lesz, hidrogén üzemanyagcellákkal működtetik, ahol a gyalogosutcák keresztezik majd az önvezető autók számára fenntartott utcákat. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében az épületek elsődleges anyaga fa lesz, a tetőket pedig fotovoltaikus panelek borítják majd a napenergia előállítása érdekében. A város lakossága kezdetben mindössze 360 fő lesz, de a tervek szerint az elkövetkező években ez a szám növekedni fog.

Paris Smart City 2050 (Franciaország)

A Paris Smart City 2050 tulajdonképpen vegyes felhasználású ökotornyok nyolc prototípusát jelenti. Ezek nem önálló városi körzetként mutatkoznának be, hanem beleépülnének Párizs meglévő szövetébe. A projekt célja a globális felmelegedés elleni küzdelem olyan innovatív épületekkel, amelyek helyreállítják a települési környezetet egy fenntartható, kompakt és összekapcsolt város kialakítása érdekében.

Masdar (Egyesült Arab Emírségek)

Az Abu Dzabi melletti sivatagban épül fel a magát a világ első, valóban nulla szén-dioxid-kibocsátású és hulladékmentes városaként meghatározó Masdar, amely egy hatalmas tömegközlekedési rendszernek ad majd otthont a személyi járművek helyett, és teljes egészében nap-, szél- és geotermikus energiával fog működni. Az óriás napraforgószerű „esernyők" napközben mozgatható árnyékot adnak, miközben hőt tárolnak, éjszaka pedig záródnak, hogy a hőt a városon belül tartsák.

Pollinator Park (Montenegró)

A Pollinator Park az Európai Unió virtuális reality projektje, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a beporzó rovarok riasztó fogyatkozására. Egy olyan disztópikus tájat festenek fel, ahol "a remény pazar zöld lámpása" a Beporzó Park (Pollinator Park), amely biztonságos menedéket nyújt a beporzóknak. A történet szerint a park Montenegróban van, ahol jelenleg Európa leggazdagabb növény- és állatvilágát találhatjuk. A helyet egy 30 perces sétával járhatjuk végig az interaktív valóságban. A kis ország egyébként rendkívül változatos ökoszisztémáiról nevezetes, mintegy 3250 növényfajnak és becslések szerint 16-20 ezer rovarfajnak ad otthont.

(Cikkünk kiemelt képe illusztráció!)