A vanília ízű jégkrém a legkedveltebb a világon, a magyaroknál a csokoládé vezet

gyümölcs fagylalt
Vágólapra másolva!
A világszinten mintegy 70 milliárd dollár (28 ezer milliárd forint) értékű jégkrémpiac évente átlagosan 5 százalékkal bővül. Bár az egyre hosszabb és forróbb nyarak miatt a forgalom várhatóan hosszútávon is növekedni fog, az energia- és klímaválság, a geopolitikai konfliktusok, az akadozó ellátás, a minden jégkrémre, így a cukormentesre is kivetett NETA és az emelkedő árak miatt a jégkrémválaszték szűkülhet, az innováció pedig lassulhat, mutatott rá a Magyar Édességgyártók Szövetsége.
Vágólapra másolva!

Eléggé konzervatív a jégkrémfogyasztók ízlése mind a nemzetközi, mind a hazai piacon.

Világszinten változatlanul a vanília a nyerő íz, amelyet a csokoládé és a gyümölcs követ a dobogón.

A vásárlók a hagyományos jégkrémeket keresik, hazavihető, dobozos kiszerelésben, de a leggyorsabban a kézműves termékek szegmense bővül. Növekszik ugyan a mentes jégkrémek forgalma is, de piaci szeletük nem számottevő.

Illusztráció Forrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ)

A magyarok kedvence a csokoládé, de az alapízek, a vanília és az eper mellett a hazai fogyasztók keresik a különlegességeket is, legutóbb a sós karamell aratott körükben nagy sikert. Bár az eladások több mint 95 százalékát továbbra is a hagyományos termékek forgalma teszi ki, az itthoni piacot íz, formátum, méret és csomagolás tekintetében egyaránt növekvő változatosság színesíti.

A legkeresettebbek a 100-249 milliliteres jégkrémek, amelyek a piac 30 százalékát adják, de terjed a multipack (már a forgalom 21 százaléka) és a „pint poharas" kiszerelés is, a hazavihető, dobozos csomagolás részesedése pedig már eléri a 48 százalékot.

Erős ugyan a nagy gyártók jelenléte, a saját márkás termékek forgalma mostanra mégis elérte az eladások 40 százalékát – a fogyasztók konzervatívabb ízlése így meglepő márkahűtlenséggel társul.

Növekvő alapanyagárak

Az Egyesült Államokban 1923-ban szabadalmaztatott jégkrém története során átvészelt már néhány válságot. Most épp a növekvő alapanyag- és energiaárak nehezítik meg a gyártók dolgát. A mélyhűtés miatt a jégkrém raktározása és szállítása is fokozottan energiaigényes, ami a klímaválságban eleve komoly kihívást jelent, és a helyzetet az üzemanyag, a tengeri és a közúti szállítás, valamint az alap- és csomagolóanyagok euróban számolt – növekvő infláció és forintgyengülés miatt elszálló – ára drámai módon súlyosbítja.

Az élelmiszeripar egészében a drágulás mértéke már az 50-100 százalékot is meghaladja, de a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarok miatt az édesség- és jégkrémgyártók az olyan, klímaváltozás miatt veszélyeztetett alapanyagok beszerzésével is küzdenek, mint a kakaó, a kávé és a vanília.

Szárítják a vaníliát Madagaszkárban, a világ egyik legnagyobb vaníliatermelő országában Forrás: AFP/Biosphoto/Dominique Halleux

Hab a tortán, hogy piaci anomáliák következtében Európában cukorhiány is kialakulhat.

A Kereskedelmi Világszervezet intervenciója és az Európai Unió cukorpiaci rendtartása nyomán 2006 és 2017 között csaknem felére csökkent az európai cukorgyárak száma és termelése, térségünk így exportőrből importőrré vált. Több más tényező – a fogyó répaültetvények, a klímakrízis, a növénybetegségek, a répa és a kukorica hozamcsökkenése – is közrejátszik abban, hogy a cukor és az izoglükóz (kukoricaszirup) kínálata egyre kisebb, miközben a behozatal a magas vámok és a szűkös kvóták miatt akadozik.

Állandó jégkrémpiaci újítások

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke elmondta, hogy a gyártók újabban olvadásmentes, színváltoztató és sötétben világító termékeken dolgoznak, valamint „jégkrém a jégkrémben" kombinációt fejlesztenek, amely jeges mikrogömbökből szájban kiolvadó, második ízzel lepi meg a fogyasztót. A palettán továbbá olyan izgalmas ízek is megjelenhetnek, mint a paradicsom, írta közleményében a Magyar Édességgyártók Szövetsége.