A londoni fémpiaci értéktőzsde (London Metal Exchange, LME)) 145 éves története során először kényszerült arra, hogy felfüggessze a kereskedést a nikkel piacán.
A fém árfolyama ugyanis átlépte a 100.000 dolláros tonnánkénti árfolyamot, ráadásul mindössze két nap alatt elképesztő drágulást produkált
– írja a CNBC.
Az LME az elmúlt évtizedekben mindössze két alkalommal kényszerült hasonló lépésre. Az 1980-as években az ónnal való kereskedést, míg az 1990-es években a rézkereskedést kellett – különböző okok miatt – felfüggesztenie.
Most azonban a nikkel drágulása már olyan ütemű volt, hogy az alapvetően kérdőjelezte meg a piac működőképességét. A felfüggesztés napján 67 százalékos volt a drágulás, de hétfő óta az árfolyam egészen 177 százalékot emelkedett – derül ki a Reuters összefoglalójából.
A tőzsde közleménye szerint nem valószínű, hogy péntek előtt újraindul a nikkel kereskedése. Az újraindítás után pedig csak az európai tőzsdék nyitvatartási ideje alatt zajlik kereskedés, és 10 százalékos napi limitet vezetnek be a jegyzések ingadozására.
A háttérben az áll, hogy az Oroszország ellen kivetett szankciók csak még tovább hajtották felfelé a nikkel árfolyamát, miközben a fém egyébként is emelkedő trendet produkált, elsősorban az alacsony kínálat miatt.
Az orosz kibocsátás kiesése viszont még tovább nehezítheti a nikkelpiac helyzetét. Az ország adja ugyanis a globális nikkelkínálat 10 százalékát.
Emellett az orosz Nornickel egyedül biztosítja az elektromos autók akkumulátoraihoz használható nikkelmennyiség 15-20 százalékát, amivel globális piacvezetőnek számít.
A nikkel ilyen elképesztő drágulása pedig a világgazdaság egészére is súlyos hatással lehet, különösen az egyre népszerűbb elektromos autók piacán keresztül. A nikkel ugyanis alapvető fontosságú nyersanyag a modern elektromos járművek akkumulátoraiban. A Morgan Stanley autópiaci elemzője például kedden úgy számolt, hogy csak az aznapi, 67 százalékos drágulás mintegy 1000 dollárral emeli meg egy átlagos elektromos autó költségeit az USA-ban.
Az elmúlt években ugyanis az autógyártók felfedezték, hogy ha több nikkelt adnak hozzá az akkumulátorok katódjaihoz, akkor ezzel meg tudják emelni a készülékek teljesítményét. Ennek eredményeként a jelenleg használt katódokban a nikkel aránya már legalább 60 százalék. Ráadásul egyes nagy gyártók a kobaltot is igyekeznek nikkellel helyettesíteni.
A dél-koreai LG Chem óriás katódjaiban például a nikkel aránya eléri a 90 százalékot. Az ázsiai óriásvállalat a Tesla egyik fő beszállítója is.
A szakértők pedig már tavaly ősszel úgy számoltak, hogy a magas minőségű nikkel kereslete 2024-ben elkezdheti felülmúlni a kínálatot. Vagyis a piac már eddig is úgy számolt, hogy a nikkelkínálat komoly gondokat okozhat az elektromos autók piacán, ha nem születik érdemi megoldás a hiányra. A jelenlegi drágulás tehát csak felgyorsítja az eddig is tapasztalható trendet. Mindennek eredményeként pedig akár jelentősen is megdrágulhatnak az elektromos autók a következő időszakban, ami alapvető hatást gyakorolhat az autópiac egészére.
A sanghaji határidős tőzsde szerdán azt közölte, hogy csütörtöktől egy napra felfüggeszti a nikkel egyes határidős jegyzéseinek kereskedését. Az intézkedés az április-július, a szeptemberi, valamint a decemberi és jövő januári jegyzést érinti.