A háború után kiszabadult Kallós Ernő vezetésével a vállalat 1945-től már a Vörös Hadsereg részére végezte a munkát. Az Elzett szovjet teherautókhoz és tankokhoz készített alkatrészeket, lakatokat és kulcsokat gyártott, és a háború utáni kényszerű jóvátételre is dolgozott.
Fontos változás történt akkor, amikor a második világháborút követően, a kommunista diktatúra legelején megkezdődött az államosítás időszaka, összevonások és átszervezések sora érte el a vállalatokat.
Az Elzett társaság 1948-as államosítása után a győri Fémdoboz és Tubus Művek, később a Lemezárugyár is
az Elzett gyáregységeként hozta forgalomba népszerű játékait.
Külföldi mintára készültek a lendkerekes autómodellek és az újszerű rugós játék, a hegyi vasút. 1954-től a nagysikerű fémházas Elzett diavetítővel bővült tovább a kínálat.
Az itt készült játékok:
A hidegháborús űrversenyt felidéző holdrakétajáték a Retronóm képén:
Gondolta volna, hogy a csengős mozdony is Elzett volt?
A vállalatot 1965-ben beolvasztották a több fémipari tömegcikket gyártó cégből összevont Fémlemezipari Művekbe, amely ekkor felvette az Elzett nevet, és ettől kezdve a soproni és sátoraljaújhelyi gyár is a márkajelzés alatt gyártotta a különféle árucikkeit. Még ugyanebben az évben az Elzett Fémlemezipari Művek Győri Gyára megkezdte slágertermékének, a szerszámos ládának gyártását, és az esztendőt hatalmas, 43 millió forintos termelési értékkel zárta.
A termékpaletta tehát jócskán bővült, de a sikertörténet így is folytatódott tovább. A márka világhírnevét az is bizonyítja, hogy a hetvenes években még Thaiföldön és Törökországban is hoztak forgalomba hamis zárakat és lakatokat Elzett-jelzéssel.
1984-ben az Elzett Fémipari Műveket feloszlatták, a társaság ismét önállóvá vált, az elsődleges profil pedig újból a zár-, illetve ajtó- és ablakvasalás lett.
A rendszerváltás után a vállalatot is elérte a privatizáció, több különböző céggé vált szét, napjainkra pedig külföldi társaságok leányvállalataként működik tovább.