Két kilométeres sor és rendőrkordon, megrohamozták az emberek a boltokat a Bánfi-hajszeszért

Rákóczi úti bolt külseje

A feltalálók útja sokszor ezernyi buktatóval teli, míg sikerül elfogadtatniuk találmányukat. Különösen igaz ez azokra, akik egy-egy adott szakmán kívülről érkeznek, hiszen így bizton számíthatnak a szakmabeliek fenntartásaira, esetleg ellenszenvükre. Ha pedig mindez egy olyan torz társadalmi rendszer keretei között megy végbe, mint amilyen a szocializmus időszaka volt Magyarországon, az már pokoljárással is felérhet. Cikkünkben három olyan feltaláló - Béres József, Bánfi András és Kovács Ádám - sorsát mutatjuk be, akik a Kádár-korszakban hihetetlen kálváriát jártak be találmányaikkal. Kuruzslónak, sarlatánnak és szélhámosnak egyaránt titulálták őket, az utókor azonban nem kevés elégtételt szolgáltatott számukra, hiszen az általuk kifejlesztett készítmények túlélték feltalálóikat és azt a politikai rendszert is, amelyben megszülettek, mind a mai napig kaphatók az üzletekben, és sokan használják azokat. Természetesen nem teszünk egyenlőségjelet például a nagy humanista és zseniális feltaláló, Béres József és a zavaros múltú Celladam-fantaszta között, erről szó sincs: cikkünk szereplőiben az a közös, hogy a szocializmus évtizedeiben akartak valamit, a rezsim pedig gondolkodás nélkül akadályozta őket.

Bánfi András - Bánfi hajszesz

Az egyszerű parasztcsaládban született Bánfi András nevétől volt hangos az ország 1979-ben, miután híre ment, hogy feltalálta a hajnövesztőszert. A feltaláló, aki akkoriban üzemi előadóként kereste a kenyerét a békéscsabai faipari ktsz.-ben, és még az érettségit is csak később tette le, korábban a saját kopaszsága megszüntetésére kezdett kísérleteibe.

Folyamatosan kísérletezett a saját fejbőrén az általa összeállított különböző kevercsekkel, ám a kívánt eredmény csak nem akart megszületni.

Végül sorozatos kudarcok után, 1967-ben végleg elvesztette a türelmét: olyan dührohamot kapott, hogy össze akarta törni a lombikjait, és meg akarta semmisíteni addig kikísérletezett szereit.

Ám ekkor egy mesébe illő fordulat történt, kisfia ugyanis az utolsó percben észrevette, hogy apja tarkóján kezd kiserkenni a haj.

Ezt követően tizenkét esztendőn keresztül ajánlgatta gyártásra találmányát a különböző vállalatoknak, a gyártást azonban senki sem vállalta. És az állam is megpróbálta akadályozni boldogulását. Végül 1977-ben szerződés született a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezettel a Bánfi hajszesz gyártásáról és forgalmazásáról. Hat év kemény küzdelem után pedig, 1978-ban a Bánfi-féle hajnövesztőszer védetté vált.

Bánfi András mindenáron olyan szert szeretett volna feltalálni, amely megszünteti a kopaszságot Forrás: https://library.hungaricana.hu/

Amikor 1979. február 20-án a Herbária Rákóczi út 49. szám alatti üzlete megkezdte a szer árusítását, kis híján - ahogy mondani szokták - elszabadult a pokol, és egészen elképesztő tömegjelenetek zajlottak le.

A vásárlók szó szerint megrohamozták a gyógynövényboltot, és egészen a Keleti pályaudvarig tartó, körülbelül két kilométer hosszú sor alakult ki.

Akkora volt a tömeg, hogy rendőrkordonra is szükség volt. Az első nap a legyártott több mint hatvanezer flakon hajszesz gazdára is talált.

Ám a feltaláló ezzel messze nem ért révbe, ehelyett - ahogy korábban is - rengeteg gáncsoskodáson ment keresztül. Kezdve környezete rosszindulatú gúnyolódásain, az útjait, sétáit végigkísérő ironikus mosolyoktól a vegyész-, gyógyszerész- és orvosszakma csúfolódásán át egészen a szélhámosok jelentkezéséig, akik át akarták verni.

Utólag azt nyilatkozta, hogy a feleségével együtt szinte belerokkant a „sikerbe". Egy idő után már úgy reszketett a keze, hogy nem ismerte meg a saját írását, a felesége pedig már az utcára sem mert kimenni.

Hajmeresztő, amit én a hajnövesztő miatt átéltem"

- fogalmazott ironikusan. Ezerszer elátkozta állítása szerint azt a napot, amikor egy újságcikk híressé tette.

A feje ugyan nem fájt a megélhetés miatt, de dúsgazdag sem lett. Különös érvágást jelentett számára, amikor a kilencvenes évek legelején a hajszesz szovjet exportját leállították, hiszen ekkor már egy-egy negyedévben csak hét-nyolcezer forintot kapott a havi hétezer forintos nyugdíja mellé. Bánfi András végül a világtól visszavonultan, hosszú betegség után 1996-ban halt meg Békéscsabán.

Kérjük, lapozzon! A következő oldalon bemutatjuk, miért került összeütközésbe a törvénnyel Kovács Ádám, a Celledam megalkotója.