Egyre optimistábbak a magyarok és a magyar cégek

Vágólapra másolva!

A Századvég Gazdaságkutató 2019 augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Felmérésünk szerint decemberben érdemben javult a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete. A javulásban közrejátszhatott, hogy a gazdasági szereplők egyre közelebb érzik a vakcinát és ezzel a járványhelyzet végét, illetve hogy a tavaszi tapasztalatokból kifolyólag novemberben túlbecsülhették a bevezetett korlátozások hatását. A lakossági index értéke a novemberi –14,9 pontról –10,6 pontra, míg a vállalati index értéke –21,4 pontról –16,4 pontra emelkedett a –100 és +100 közötti skálán. A gazdasági közérzet további javulásához a járványhelyzet enyhülésére, illetve a korlátozások akár csak részleges feloldására van szükség.

Origo

Vágólapra másolva!

Századvég háztartás vállalatok

A lakossági konjunktúraindexen belül mind a négy alindex, eltérő mértékben, de javult decemberben az előző hónaphoz képest. A háztartások változatlanul az inflációt ítélik meg legnegatívabban (–25,5), és ezen a téren is volt a legkisebb javulás novemberhez képest.

A korábbi hónapokhoz hasonlóan a vizsgált tényezők közül a foglalkoztatás megítélése volt a legkedvezőbb, –6,3 pont, amely 3,9 pontos javulást jelent az előző hónaphoz képest. A munkaerőpiaci helyzet kedvező megítélése azzal magyarázható, hogy a válsághelyzet ellenére nem került sor széleskörű elbocsátásokra, illetve azok egy része, akik a korlátozások nyomán elvesztették állásukat, el tudtak helyezkedni a betöltetlen álláshelyek valamelyikében.

Kedvezőbbé vált az anyagi helyzet megítélése is decemberben, az alindex értéke – 4,5 ponttal –8,8 pontra emelkedett, míg a legnagyobb javulást a novemberben a korlátozások bevezetése miatt érdemben visszaeső gazdasági környezet alindex mutatta fel: –19,9 pontról –14,7 pontra.

Decemberben érdemben javultak a háztartások várakozásai a munkaerőpiaci folyamatokkal kapcsolatban, így ledolgozták a novemberi visszaesésüket és augusztusi szintjükre emelkedtek. Az év utolsó hónapjában a válaszadók 34,2 százaléka számított a következő egy év során a foglalkoztatás kismértékű növekedésére, míg 11,1 százalék volt a jelentős emelkedést várók aránya, szemben a novemberi rendre 26,5, illetve 8,7 százalékkal. Mindeközben a kismértékű csökkenést várók aránya 26,5 százalékról 18,2 százalékra, a jelentős visszaesést váróké pedig 16,0 százalékról 9,3 százalékra mérséklődött.

A foglalkoztatással kapcsolatos várakozásokkal összefüggésben a háztartások kilátásai a saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban is javultak. Azok aránya, akik anyagi helyzetükben kismértékű javulásra számítanak, 21,9 százalékról 26,2 százalékra, míg azoké, akik jelentős javulásra számítanak, 4,7 százalékról 6,0 százalékra emelkedett egy hónap alatt. Ezzel párhuzamosan a kismértékű romlásra számítók aránya 17,5 százalékról 16,9 százalékra, míg a jelentős romlásra számítóké 10,2 százalékról 7,1 százalékra emelkedett.

Érdemi javulást mutatott a vállalati konjunktúraindex értéke is decemberben: a novemberi –21,4 pontról –16,4 pontra emelkedett a mutatószám értéke.

Mind a négy számított alindex értékében növekedés történt decemberben, de legnagyobb mértékben az iparági környezet megítélése javult, a novemberi –9,2 pontról 4,1 pontra.

Vagyis a vállalatok az év utolsó hónapjában sokkal optimistábbá váltak saját iparáguk kilátásait illetően, amely leginkább a vakcina közelségével indokolható. A vállalkozások körében változatlanul a gazdasági környezet megítélése a legnegatívabb, amely alindex esetében történt a legkisebb javulás is az előző hónaphoz viszonyítva: –31,9 pontról –29,3 pontra.

A termelési környezet alindex értéke ezzel szemben decemberben –19,7 pontról –14,4 pontra, míg az üzleti környezeté –24,5 pontról –20,4 pontra javult. Előbbi így az augusztusi, míg utóbbi az októberi szintjére emelkedett. Az iparági környezet alindex javulása annak eredményeként következett be, hogy amíg novemberben még a vállalatok 28,0 százaléka számított az iparági kilátások kismértékű romlására a következő 1 év során, addig ez az arány decemberben már csak 21,0 százalék volt. Ezzel egyidejűleg a kismértékű javulásra számítók részaránya 21,4 százalékról 29,4 százalékra emelkedett. Hasonló javulás figyelhető meg a kereslettel kapcsolatos várakozásokban. Azok aránya, akik az iparági termékek, illetve szolgáltatások iránti kereslet kismértékű csökkenésére számítanak, a novemberi 26,0 százalékról 18,7 százalékra mérséklődött, míg a kismértékű növekedést várók aránya 26,4 százalékról 32,5 százalékra emelkedett. Mindkét kérdés vonatkozásában elmozdulás figyelhető meg a pozitív válaszok irányába, amely a kilátások javulását mutatja.

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, valamint 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy -100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket.

Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy–egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.