Tovább zuhan az olaj, már 17 éves mélyponton az árfolyam

Kaombo, olajprojekt Angola vizein
A view of the Kaombo Norte, a Floating Production Storage and Offloading vessel (FPSO), a project operated by Total, the French multinational oil company, on November 8, 2018, about 250km off the coast of Angola in the Atlantic Ocean. - A column of flame emanates from the bow of the boat, illuminating the jet-black ocean for miles around. For three months now the Kaombo Norte has been anchored off the northern coast of Angola and has recently begun to pump up crude oil secreted in the depths below. The arrival of the platform ship which belongs to French oil giant Total has been a timely lifeline for the Angolan government. (Photo by Rodger BOSCH / AFP)
Vágólapra másolva!
Hétfőn újabb esésekkel kezdte a napot a kőolaj, aminek következtében az árfolyam több mint 17 éves mélypontra süllyedt. A koronavírus-járvány következményei, illetve a nem enyhülő olajárháború Szaúd-Arábia és Oroszország között ugyanis folyamatos negatív hatással van a nyersanyagra.
Vágólapra másolva!

A nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú olaj ára hétfő reggel, az ázsiai kereskedésben, elérte a hordónkénti 23,03 dolláros árfolyamot, ami 2002. november 15-e óta nem látott mélypont volt. Noha néhány óra alatt az árfolyam föl tudott pattanni 26 dollár fölé, még így is több mint 6 százalékos mínuszban állt közép-európai idő szerint hétfő reggel.

Az amerikai WTI közben rövid időre lecsúszott a hordónkénti 20 dolláros szint alá is, és megérintette a 19,90-es szintet, amivel szintén 2002 óta nem látott mélypontra süllyedt. A WTI aztán szintén visszakúszott 20 dollár fölé, de tartva a közel 6 százalékos mínuszt.

A hétfő délután is folytatódtak a kemény mínuszok, és a WTI alig 20 dollár fölött, míg a Brent valamivel 26 dollár fölött forgott.

A mostani esések azt követően jöttek, hogy a befektetők realizálták, semmilyen áttörés nem látszik a Szaúd-Arábia és Oroszország között fennálló olajárháborúban. Pénteken a két ország továbbra is patthelyzetben állt, ahogy a szaúdi vezetés közölte, nem folytattak párbeszédet Moszkvával az olajpiac stabilizálásáról. Annak ellenére jött ez hír, hogy Washington igyekszik nyomást gyakorolni a felekre annak érdekében, hogy véget érjen a konfliktus – írja a CNBC.

Tovább zuhant hétfőn az olaj ára Forrás: AFP/NurPhoto/Danil Shamkin

A háttérben az áll, hogy március elején az OPEC és külsős szövetségesei (beleértve Oroszországot) nem tudtak megállapodni egy újabb kitermelés-csökkentésről. Az OPEC ugyanis további, napi 1,5 millió hordós csökkentést javasolt (áprilistól az év végéig), de Moszkva megvétózta a tervet. Ezt követően Szaúd-Arábia bejelentette, masszív kedvezményekkel kezdi exportálni az olajat, vagyis lényegében elkezdi elárasztani a piacot.

Ez pedig különösen nehéz helyzetbe sodorhatja az amerikai vállalatokat, mivel az USA-ban a palaolaj-kitermelőknek magasabb olajárra volna szükségük ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni.

Nem véletlen tehát az amerikai kormány nyomásgyakorlása, hiszen ha a jelenlegi állapot tartósan fennáll, akkor félő, hogy tömegesen fognak csődbe menni az amerikai olajcégek.

Ezzel együtt a koronavírus-járvány hatásai szintén negatív hatást gyakorolnak a nyersanyagpiacon. Ahogy globálisan számos ágazat szinte teljesen leállt, az olajkereslet is radikálisan megcsappant. Ezzel egyre inkább túlkínálat alakul ki a piacon, ami szintén csökkenti a nyersanyag árát.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője még pénteken úgy nyilatkozott, ha 3 milliárd ember lényegében karanténba kerül, akkor a globális olajszükséglet akár 20 százalékkal is csökkenhet.

Most tehát az olaj egy hatalmas deflációs (árcsökkenési) sokknak van kitéve. A WTI ára januárban még hordónként 60 dollár körül forgott, és innen szakadt egészen 20 dollárig. A világgazdaság számos területén megroppant a kereslet, a gazdasági aktivitás pedig lényegében megállt – hangsúlyozta Kishti Sen, az ANZ Research elemzője.

A Goldman Sachs amerikai befektetési nagybank elemzői azt is lehetségesnek tartják, hogy soha nem tér vissza a világjárvány előtti szintre a légitársaságok által támasztott kereslet, amely napi mintegy 16 millió hordót, a globális igény nagyjából 16 százalékát tett ki.

Más elemzők sem optimisták. "Lehetséges, hogy ez a lemorzsolódási játszma még lejjebb húzza az árakat, és már nem elképzelhetetlen a hordónként 10 dollár alatti ár sem" - vélte Huszein Szájed, az FXTM, ciprusi székhelyű brókercég elemzője.