Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár a Covid-19 vakcina még nem áll rendelkezésre, az IATA - együttműködve a légitársaságokkal, a repülőterek üzemeltetőivel, a globális egészségügyi szervezetekkel, gyógyszergyártókkal - már megkezdte a forgatókönyvek kidolgozását a készítmény disztribúciójára.
A szervezet álláspontja szerint az oltóanyag biztonságos szállítása globális léptékkel nézve, a "légi teherszállítás iparágában az évszázad missziója" lesz - fogalmazott a szervezet vezérigazgatója, Alexandre de Juniac. A szakember szerint ahhoz, hogy ezt az akadályt sikeresen ugorhassa meg a szektor egésze, már most körültekintő és minden részletre kiterjedő terveket kell készíteni a lebonyolításhoz.
A járvány alaposan visszavetette a polgári, kereskedelmi alapú légi közlekedést a világ lényegében valamennyi régiójában, ugyanakkor megnövelte a légi teherszállításra vonatkozó igényt, aminek volumene azóta is rekordokat döntöget. A cégek egy része erre fókuszálva próbál túlélni, nem egyszer azzal a megoldással, hogy gépeik utaskabinjaiban is árukat szállítanak.
Ennél azonban az oltóanyagok szállítása jóval kényesebb feladat
- hívják fel a figyelmet a szakértők.
Elsősorban pedig azért, mert a gépek jelentős része nincs felkészítve arra, hogy azokon a vakcinakészítmény számára megfelelő környezeti hőmérsékletet biztosíthassanak. A jellemző hőmérséklet erre 2 és 8 Celsius-fok közötti, de például akadnak olyan, korábban más célból kifejlesztett készítmények, melyeket csak fagypont alatti hőmérsékleten lehet szállítani. Arra kell készülni, hogy a gyógyszergyáraknak is lehetnek ilyen elvárásaik vakcinájukkal kapcsolatban.
Ez pedig rengeteg gépet eleve kizárhat abból, hogy bevonhassák a kivételesen sok járművet igénylő, grandiózusnak ígérkező terítési folyamatba.
Egyelőre még nincs megnyugtató válasz arra a kérdésre sem, van-e elegendő hűtőkamra, hűtőtáska a vakcinakészletek szállításához úgy, hogy azokat a lehető leggazdaságosabban lehessen elhelyezni, minél több adag egyszerre történő szállítását lehetővé téve.
Ha pedig a gépeket fel is készítik a feladatra, attól még további kihívásként jelentkezik az, hogy a világ számos régiójában a jelenlegi feltételek szerint nem lehet egyszerre teríteni a vakcinát. Az IATA egyenesen úgy fogalmaz, Afrika például ebbe a lehetetlen kategóriába esik. Egyrészt nem áll rendelkezésre megfelelő szállítmányozási kapacitás, másrészt maga a térség is óriási, ahol a terítést végezni kell majd, harmadrészt a kontinens egyes részein kifejezetten nehézkes procedúra a határátlépés, ami pedig komoly gondot jelenthet az olyan kényes szállítmányoknál, mint a leendő oltóanyag. Ez utóbbival kapcsolatban viszont jó hír, hogy vakcinákat eddig is szállítottak légi úton a fejlett világba, az ehhez szükséges szervezési feladatokban tehát mind a gyártóknak, mind a szállítóknak, mind a fogadó országoknak van már némi tapasztalatuk.
A szállítmányozást "katonás fegyelemmel" kell megszervezni egyes térségekben, és bizonyosan szükséges lesz az, hogy a megfelelő hűtést biztosítani képes létesítményeket állítsanak fel hálózatszerűen a vakcina tárolására
- figyelmeztet az IATA.
Mindezzel egybevágnak a DHL és a McKinsey közös tanulmányában foglalt állítások. A két vállalat jegyezte munkában közöltek szerint, mivel a koronavírus-vakcinák ugrásszerű fejlődési fázisokon mennek keresztül, valószínűleg szigorú (-80 Celsius-fokig terjedő) hőmérsékleti követelményeket fognak előírni bizonyos vakcinák számára, annak biztosítása érdekében, hogy a szállítás és raktározás során ne sérüljön a hatékonyságuk. Ez új logisztikai kihívások elé állítja a már meglévő orvosi ellátási láncokat, amelyek hagyományosan a már említett, nagyjából 2–8 Celsius-fokon szállítják az oltásokat.
A DHL szerint a feladat óriási, ami egybevág az IATA megállapításával a hűtési kihívásokkal kapcsolatban. A cég közlése alapján
a vakcinák globális lefedettségéhez, akár 200 000 raklappal és nagyjából 15 millió, szállításra alkalmas hűtőkamrával kell rendelkezni, valamint előzetesen kalkulálva, 15 000 repülőúttal lehet biztosítani az ellátási lánc működését.
Maradva a légi szállítás kérdésénél, a szervezetnél úgy becsülik, hogy mintegy 8000 Boeing 747-es óriásgép kapacitására lesz szükség a művelet sikeréhez. Ezt a kalkulációt úgy számolták, hogy mindenkinek elegendő egy dózis a vakcinából - előfordulhat persze az, hogy végül olyan vakcina vagy vakcinák készülnek el és vezetik be azokat használatra, melyek két- vagy akár háromkomponensűek. A további komponensek szállítása, tárolása újabb kihívást jelent.
Egyelőre persze nem ismert, ez a kapacitás pontosan milyen gépekkel, milyen sorrendiséggel áll majd össze, hiszen a felkészülés a feladatra most kezdődik. Az viszont kijelenthető, hogy ez létrehozná minden idők legnagyobb, globális, egyetlen feladat teljesítéséhez rendelt légihídját. A légihidak járvány alatti jelentőségét az alábbi összeállításban mutatta be az Origo:
Ahhoz, hogy ezt a jelzett gépszámot, valamint a DHL-McKinsey közölte 15 000 teljesített repülést jelentő számot viszonyítani lehessen, álljon itt két adat:
Tavaly, amikor a Thomas Cook utazási iroda csődöt jelentett, utasok százezrei ragadtak külföldön, akik több különböző ország állampolgárai voltak. A brit polgári légi közlekedési hatóság közlése szerint a II. világháború utáni legnagyobb légihíd megszervezésével - tavaly szeptember végétől október elejéig - több mint 1000 - előre tervezett - járat teljesítésével számoltak. Végül a brit mérleg szerint:
vitték haza az érintett nagyjából 140 ezer brit állampolgárt, ami az adófizetőknek 50 millió fontjába került.
Az érintett utasok száma globálisan közel 600 ezer volt.
A másik pedig a polgári célú repülőgépek száma, mely körülbelül a 24 ezret éri el globálisan. Ezek jelentős része a járvány miatt most pihen, tavasszal volt olyan időszak, amikor a leállások miatt, a globális repülőgép-állomány nagyjából fele közlekedett csak. Regionálisan és további időszakokat vizsgálva egyébként most is nagy szórást látni.
Az mindenesetre biztos, hogy az elkészült vakcina terítésében nemcsak a teherszállító, hanem az eredendően személyszállító gépeknek is óriási szerep jut majd - a teherszállító gépek száma, egy korábbi előrejelzés szerint, 2032 körül éri el a 3000-et, vagyis jóval kevesebb van azokból, mint utasszállítókból.
Ugyanakkor a Világgazdasági Fórum adatai szerint most is a személyszállító gépeken utazik a légi úton küldött áruk nagyjából 40 százaléka - a raktérben -, a teljes légi teherfuvarozás
áruértéke pedig eléri a világkereskedelem egészének harmadát, volumenében viszont csak 1 százalékát adja.
Légi úton tehát eleve az értékesebb áruféleségek utaznak célállomásukra. A légi teherfuvarozás számos lenyűgöző adata közül pedig kiemelkedik az, hogy ahhoz kapcsolódóan
évente nagyjából 2,5 millió életet mentenek meg vakcinákkal, köszönhetően annak, hogy a gépek lényegében órák alatt eljutnak a világ legtöbb pontjára.
Ennek pedig még nagyobb jelentősége lesz akkor, amikor lényegében az egész világ a vakcina elkészültére vár.
Jelenleg - idézi fel a BBC - nagyjából 140 különböző készítmény van a fejlesztés korai szakaszában, és mintegy kéttucat az, ami már a klinikai fázisban van, és embereken vizsgálják vagy rövidesen vizsgálni fogják hatásait.
