A bújtatott foglalkoztatást szűri ki a kata változtatása

Opera női varroda, Magyar Állami Operaház 
ruha, varrónő, jelmez, ruhavarrás, ruha, varrás, varr
2017.04.04.
Opera női varroda ruha, varrónő, jelmez, 2017.04.04.
Vágólapra másolva!
A bújtatott foglalkoztatást szűri majd ki jórészt a népszerű kisadózó vállalkozói forma, a kata szabályaiban hozott változás. A Magyar Nemzet megnézte, miről is van szó, és hogy miért nem érinti a szigorítás a szabályos vállalkozókat.
Vágólapra másolva!

A kata lényege a csökkentett adminisztráció és a kisebb költség: a kisvállalkozói adó, ami minden közterhet tartalmaz, havi 50 ezer forint, amihez még az iparűzési adó és a kamarai díj társul, összesen kb. havi 55 ezer forintra növelve a költséget.

Mivel ez a költség fix, ezért egy meghatározott éves limitig minél nagyobb a havi bevétele egy katás vállalkozónak, százalékosan annál kevesebb adót fizet,

például havi 300 ezer forintnál már csak 18 százalék a közteher összege. Kezdetben ez az éves árbevételi limit 6 millió forint, azaz havi átlagban 500 ezer forint volt. Mára ez évi 12 millió forintra, azaz havi átlagban 1 millió forintra növekedett.

A katát a tényleges vállalkozóknak szánták,

de a munkaadók meglátták a katában a költségcsökkentési lehetőséget, és rávették vagy akár rá is kényszerítették a munkavállalóikat a kata alkalmazására.

Bruttó 300 ezer forintos fizetésnél már havi közel 100 ezer forint is megspórolható így. Ez azonban törvénytelen változtatás a munkáltató részéről, hiszen valójában ugyanúgy megmarad a munkaviszony jellege a foglalkoztatás változása után is.

Ezzel az alkalmazottakat a nyugdíj vagy a fizetett éves szabadság kapcsán éri kár, az államot pedig az eredeti és a ténylegesen befizetett adó különbségében.

Képünk illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ennek kiküszöbölésére találták ki azt az új szabályt, mely szerint egy kifizetőnek maximum 3 millió forint összegben számlázhat egy vállalkozó évente. Ez havi 250 ezer forintot jelent, ahol még nem túl nagy az eltérés a két forma adózása között, így a munkaadónak nem érdemes az illegális megoldást választania. Ha mégis nagyobb lesz ez az összeg, úgy a munkaadónak kell 40 százalékos különadót fizetnie, nem a katás vállalkozónak. Ettől a bújtatott munkaviszonyok visszaesését reméli a kormányzat.

Ezzel a változtatással megmarad a vállalkozók szabadsága, hiszen nem életszerű, hogy egy magánorvos vagy egy alkalmi megbízást teljesítő vállalkozó egy megbízótól ekkora összegű munkát kap évente. A bújtatott foglalkoztatás viszont visszaszorulhat, hiszen a visszaélés már nem lesz olyan vonzó, ráadásul később tovább változhat a szabályozás ennek kiszűrésére, írja a Magyar Nemzet.