A robotok megjelenésével az emberek tartalmasabb feladatokra koncentrálhatnak

Fedor funkcióit a mesterséges intelligencia segítségével tovább fogják bővíteni

Pánikra semmi szükség, de résen kell lenni, mert a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) 2030-ig a hazai munkahelyek negyedére lesz hatással - derül ki a PwC erre vonatkozó tanulmányából. De ne sajnáljuk ezt: a robotok csinálják csak azt, amiben jók, így mi, emberek végre a tartalmasabb feladatokra koncentrálhatunk. A MI-támogatott jövőbe azonban képzési modulokon és innováción át vezet az út.

Mára már egyértelmű, hogy akarjuk, vagy sem, jön a mesterséges intelligencia! De tényleg odatolakodnak majd mindenhová az algoritmusok, és kiszorítanak minket a munkahelyünkről? – vetődhet fel a kérdés, hiszen nemrég jelentették be, hogy a Microsoft éppen most küld el újságírókat, hogy helyettük robotkollégákat állítson csatasorba, vagy hogy a Bloombergnél a cikkek harmadát már programok írják.

A helyzet korántsem ilyen drámai. A McKinsey Magyarországra vonatkozó kutatásából kiderült: mindössze az összes állás 3 százaléka váltható ki teljes mértékben gépesítéssel. A felmérés szerint ugyanakkor a foglalkozások 60 százalékában legalább a tevékenységek 30 százaléka automatizálható, ami rávilágít arra, hogy a munka nem vész el, csak átalakul. Azaz a munkakörök nagyobbik része óriási változáson megy át a vártnál gyorsabban. Márpedig ehhez alkalmazkodnunk kell.

Siránkozás helyett innováció

Az ingujj feltűrést választotta – a fenti médiapéldát tovább fűzve – a News Break, a világ első intelligens helyi hírportálja, amely a siránkozás helyett úgymond menekülő útvonalként az innovációt választotta. Mintegy 10 millió napi aktív felhasználót hozott nekik az a modell, amely felhasználói preferenciákra és lokációra felfűzött, hiperperszonalizált tartalmakkal szólította meg az érdeklődőket.

A Fedor nevű robot funkcióit a mesterséges intelligencia segítségével tovább bővítették Forrás: Rosskosmos

A News Breaknek olyan jól megy, hogy most igazolták le a Microsoft AI kutatási guruját, Harry Shumot is, s miközben folyamatos bővülnek, az ő üzleti modelljük segít talpra állítani a Google és a Facebook algoritmusai által ledarált helyi médiumokat is. A News Breaknél nem átokként, hanem kihívásként élték meg, hogy ma már tartalomajánló algoritmusok mentén találkozunk a hírtartalmak 70 százalékával, ők tehát a mesterséges intelligencia páratlan targetálási és személyre szabási képességével vágtak vissza.

Mindez jól mutatja, hogy

az MI forradalomra az innováció a válasz, ami – a munkaerő képzésével kiegészülve – a gazdaság minden területén elengedhetetlen lesz.

Felesleges az önáltatás: a munka világában semmi sem lesz már úgy, mint azelőtt. Persze akadnak is bőven olyan feladatok, amelyeket örömmel hagyunk rá a bennünket egyre inkább körülvevő gépekre.

Lélekölő munka? Viheted, robot kolléga!

Az MI transzformáció egy paradigmaváltás, ahol annyi történik, hogy egy halom munkafázist gépek vesznek át, bizonyos állásokra egyáltalán nem lesz szükség, vagy átalakulnak, miközben létrejön egy sor soha nem látott új munkahely és pozíció. Ma Magyarországon például lassan nagyobb szükség lesz permetező drónpilótákra, mint szalag mellett álló munkásokra, mert a selejtválogatást az automatizáció sokkal hatékonyabban oldja meg. Drónt reptetni viszont mégiscsak szórakoztatóbb, mint egy kattogó gépsor mellett ácsorogni, és árgus szemmel figyelni.

Gyermekek interaktív játéka robotokkal egy kínai kiállításon Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Mao Siqian

Elsőre az is ijesztőnek hathat, hogy a Washington Post Heliografja a mérkőzés adatai alapján minden középiskolai amerikai futball találkozóról automatizált tudósítást képes összerakni. De lássuk be, mennyivel izgalmasabb a mélyére ásni a csapatok körüli pletykáknak, újdonságoknak, terveknek, mint lélekölő meccs statisztikákat gyártani? Pont ez az MI egyik ereje: a repetitív, adatalapú feladatokat képes „futószalagosítani", és ezzel leveszi a terhet az emberek válláról, hogy sokkal tartalmasabb feladatokra koncentrálhassanak.

Ütős beszédpanelek az algoritmus cilinderből

Az MI felhasználási területek száma már ma is megszámlálhatatlan. Miért mi hajtsuk a korábban hideghívással megszólított ügyfeleket, ha az MI számon tartja helyettünk, hogy ki mennyire volt érdeklődő, majd akár időpontot is egyeztet, hogy nekünk már csak az utolsó pitchet kelljen elmondanunk?

Festeni tudó robot egy high-tech kiállításon Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Mao Siqian

Ha már pitchelés, akkor az MI abban is dörzsölt, hogy kigyűjtse a sales szemszögéből a legütősebb paneleket, hogy a feladatot ellátó embereknek már csak elő kelljen húznia a legjobb megoldásokat a cilinderből. De ha arra gondolunk, hogy egy automatizált ügyfélszolgálattal növeljük az online ügyfélélményt, vagy egy előrejelző rendszerrel optimalizáljuk például a bárunk beszerzéseit, megint csak nyerünk.

Közben emberből sem kell kevesebb, ellenben végre másra lehet majd koncentrálni, miután az MI elvégzi helyettünk a pepecselős munkát.

A MI ezáltal hatékonyságot és bevételt növel számunkra, amivel végeredményben nagyobb hozzáadott értékű munkát és több szabadidőt is teremt.

A tömeges jobban fizető munka a tét

Ahogy egy közelmúltbéli kutatás is mutatja, szerencsére itthon is egyre nagyobb a fogadókészség az MI iránt. Eszerint azon munkavállalók közül, akik már részesültek MI képzésben, minden második ember úgy gondolja, hogy potenciálisan jobban fizető munkához segítette őket ez a speciális tudás, közel felük pedig még a munkahelyváltást is megfontolná ennek megszerzéséhez.

A mesterséges intelligencia konceptuális képe Forrás: https://www.bbc.co.uk/programmes/p0844pgw

Erre a pozitív hozzáállásra lehet és kell is építeni, hiszen csak az egyének és a vállalatok felkészítésén keresztül válhat a magyar gazdaság MI-kompatibilissé, ami a hosszú távú versenyképesség záloga.

Ehhez nyújthat majd kereteket a MI Országstratégia, amely kijelöli azokat a csapásirányokat, ahol Magyarország a legoptimálisabban tudja kihasználni az MI technológiát.

Információs gyűjtőoldallal készülhetünk a jövőre

A témával kapcsolatos információk rendszerezésére hozta létre a napokban élesedő AI Hungary weboldalt az MI Koalíció, amely a magyar gazdaság digitalizációját számtalan kulcsterületen segítő Digitális Jólét Program keretében működik. Az AI Hungary portál az adatpiacterek létrehozásán túl többek között abban segít eligazodni, hogy az egyének és vállalkozások hogyan tudják magukat és üzleti folyamataikat a MI révén fejleszteni.

Mesterséges intelligencia irányítja a jövő városának prototípusát

A "jövő városának" prototípusát készül megépíteni a Fudzsi hegy lábánál a Toyota Motor japán járműgyártó, amelynek tervei szerint a hidrogén üzemanyagcellás technológiára épülő város laboratóriumként fog szolgálni az önvezető autók, az "okosotthonok", a mesterséges intelligencia és egyéb technológiák számára.

Ám ne legyenek illúzióink: a házifeladatát mindenkinek magának kell elvégeznie. Csináljunk végig alapozó kurzust, hallgassuk az MI Stúdió podcastot, ássuk bele magunkat az üzleti felhasználásokba, iratkozzunk fel az AI Hungary értesítéseire. Mert az MI, az jön. Az ösvény végén azonban nem egy robothadsereg vár minket, hanem saját önfejlesztendő énünk.

A cikk szerzője Hörömpöli-Tóth Levente, a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció kommunikációs vezetője