Egyre több fiatal jogszerűen használja az online digitális tartalmakat

A 18 és 26 év közötti korosztály digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásait vizsgáló felmérés rávilágít arra, hogy a fiatal felnőttek kevesebb zeneszámot és filmet töltenek le illegálisan, ugyanakkor itthon csökkent a youtube felhasználók száma is. A koronavírus járvány alatt pedig tovább nőtt a legális digitális tartalmak fogyasztása.

A streaming szolgáltatások elterjedésével visszaszorultak az illegális letöltések, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából - írja Origóhoz eljuttatott közleményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A felhasználók tudatos tartalomfogyasztása azért is fontos napjainkban, mert ezzel is segítik a nehéz helyzetben lévő zeneipari szereplőket.

Így változnak a fiatalok zenehallgatási szokásai

A fiatalok körében még mindig a Youtube számít a zenehallgatás legelterjedtebb platformjának (a hazai válaszadók 88 százalékának ez a zenehallgatás fő felülete), de egyre elterjedtebbek a különböző streaming oldalak is – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület legfrissebb felméréséből.

2017-hez képest jelentős csökkenés tapasztalható az illegális letöltéseknél, 64 százalékról 43 százalékra csökkent az online letöltések aránya.

A több mint 20 százalékos visszaesés hátterében a streaming szolgáltatások állnak, amelyeket a válaszadók 31 százaléka választja – amelyek közül 82 százalékkal a Spotify a legnépszerűbb. A kutatásból kiderült, hogy a zenei streaming szolgáltatást használók körében 14 százalékkal kevesebb lett az illegális letöltők aránya.

Illusztráció Forrás: AFP/Robyn Beck

„Az illegális letöltés visszaszorulása annak is köszönhető, hogy a jogtiszta szolgáltatók egyre jobb alternatívát kínálnak a fiatalok számára, de még van dolgunk a tudatosságnövelés területén.

Kulcsfontosságú feladat a fiatal felnőttek pontos tájékoztatása a jogszerűtlen tartalmak letöltésének hatásairól, különösen most, amikor a szórakoztatóipar szereplői a járvány miatt rendkívül nehéz helyzetbe jutottak."

– emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. Hozzátette: az elmúlt években az üzleti modell innovációk terén a zeneiparban alakult ki a legtöbb és legváltozatosabb megoldások. Ezeknek köszönhetően a fogyasztók felhasználói díjat fizetnek, amelyek a jelenlegi nehéz helyzetben a zeneipar szereplőit is segítik.

Pomázi Gyula kiemelte: A jogszerű tartalmak biztosítása érdekében Magyarország még 2018-ban csatlakozott az Európai Unió agorateka projektjéhez, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közreműködésével létrejött hungaroteka.hu oldalon bárki könnyedén tájékozódhat a legális online tartalomszolgáltatásokról.

A fentiekhez kapcsolódóan a 16 éve magyar dalszövegeket gyűjtő és rendszerező, legális dalszöveg portál a Zeneszöveg.hu ügyvezetője, Csipai Roland elmondta, hogy adataik és számításaik alapján a technika ma már lehetővé teszi, hogy a tudatosítás és szabályzói környezet megfelelő alakításával a digitális felhasználások is nyomon követhetővé váljanak, ami egyúttal bevétellé alakítható, és nem csak a jelenlegi krízis helyzetben, hanem általánosságban is további jogdíjakat generálhatnak a szerzőknek. Ezek havi szinten akár több tízezer forintot is jelenthetnek a művészeknek.

A filmeknél is csökkenés figyelhető meg: 2017-ben a fiatal felnőttek 64 százaléka választotta az illegális letöltést, ami 2020-ra 45 százalékra esett.

Ugyanakkor az előfizetéses szolgáltatásokat (például a HBO GO-t, Netflix-et, MyTV-t) használók aránya 19 százalékról csaknem duplájára, 34 százalékra emelkedett.

A HENT kutatása a 18-26 évesek letöltéssel kapcsolatos szokásait és motivációit vizsgálta. A következő eredményeket kapták:

• Míg a legnépszerűbbnek számító YouTube downloader-nél 71-ről 58 százalékra csökkent a felhasználók aránya, addig a torrentes letöltéseknél 55 százalékról 37 százalékra esett vissza az illegális fogyasztás.
• Ezzel párhuzamosan megnégyszereződött (16 százalék) azoknak a száma, akik semmilyen illegális módon nem töltenek le online tartalmakat.
• A kutatás szerint a kalózkodók főleg az egyszerű és gyors hozzáférés miatt töltenek le illegálisan tartalmakat (78 százalék), de az ingyenesség is szerepel a motiváló tényezők között (75 százalék).
• Sokan arra hivatkoztak, hogy azért választják az illegális letöltést, mert máshonnét nem tudják megszerezni az adott tartalmat. 2017-ben a fiatalok 56 százaléka, 2020-ban pedig 67 százalékuk jelölte meg ezt a válaszlehetőséget.
• A fiatalok negyede emellett úgy nyilatkozott, nem érdekli őket a tartalmak elhelyezésének jogszerűsége.
• A felmérés szerint a vizsgált korcsoport hetede költ pénzt a különböző letölthető digitális tartalmak megszerzésére, közülük is a városokban élők körében nagyobb a fizetési hajlandóság.

Az online játékok esetében is nőtt a letöltők száma (férfiaknál 22, nőknél 6 százalék).

Illusztráció Forrás: Pixabay / Pexels

Így alakította a koronavírus-járvány a digitális tartalmak fogyasztását

A HENT 2020-as kutatása az koronavírus-járvány hatásait is vizsgálta. A tanulmányból kiderült, hogy a annak következtében általánosan megnőtt az internet használat:

a válaszadók több mint egyharmada (35 százaléka) arról nyilatkozott, hogy jelentősen több hírt olvas, mint korábban, 63 százalékuk pedig a tanuláshoz használta többet az online forrásokat.

A vizsgált korosztály egyedül az online vásárlás kapcsán jelzett csökkenést (24 százalék), a megkérdezettek 51 százaléka pedig arról számolt be, hogy nem változtak meg online vásárlási szokásaik a járvány miatt.

Illusztráció Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson / Altopress/Sigrid Olsson

Emellett jelentős erősödés figyelhető meg a filmnézés és zenehallgatás intenzitása terén is: a fiatal felnőttek 56 százaléka jelezte, hogy több filmet nézett, 43 százalékuk pedig, hogy több zenét hallgatott az elmúlt időszakban.

A tanulmány a járvány miatt ingyenesen elérhetővé tett online tartalmak fogyasztását is felmérte. A fiatal felnőttek 38 százaléka nézett meg, vagy használt valamilyen, a koronavírus miatt ingyenessé tett online tartalmat, amelyek közül a filmek voltak a legnépszerűbbek.

A demográfiai tényezőket is figyelembevéve azt látszik, hogy a férfiak voltak a filmek elsődleges fogyasztói, illetve a budapestiek körében a külföldi, a kisebb települések lakói között pedig a magyar filmek voltak a legkedveltebbek.