Van, ahol nagyon megnőhet a légszennyezettség a koronavírus miatt

elektromosság illusztráció
A Chinese electrician installs electrical wires on a pylon near the Xiaowan Hydropower Station in southwest Chinas Yunnan province, 11 September 2009. China Huaneng Group plans to start operation of the first generation unit of its Xiaowan hydropower project in southwestern Chinas Yunnan Province on September 25, state media reported. Huaneng plans to put two of the 24.1 billion yuan (US$3.53 billion) projects generation units into operation this year, Xinhua news agency reported. The project, which features six 700-megawatt generation units, is built on the middle reaches of the Lancang River. Construction started in 2002 and is scheduled to be completed by 2011. Half of the projects electricity output will be transmitted to Guangdong Province, while the rest will be consumed locally.
Vágólapra másolva!
A koronavírus-járványhoz köthetően jelentősen csökkent a légszennyezettség a világ egyébként legrosszabb levegőjű régióiban is. A fejlődő országokban, főként Afrika egyes térségeiben viszont növekedésnek indult, ami az elégtelen villamosenergia-szolgáltatást nyújtó hálózatoknak köszönhető - és persze közvetett módon, a koronavírusnak.
Vágólapra másolva!

A koronavírus-járvány talán egyetlen pozitív hozadékának tekinthető az, hogy a levegő szennyezettsége jelentősen csökkent a világ számos térségében. Az ipari termelés majdnem teljes leállása miatt Kínában például jelentősen mérséklődött az energiafelhasználás, amihez egyébként még számos széntüzelésű erőmű szolgáltatja a hátteret. De az autós forgalom mérséklődése is hozzájárult a levegő minőségének javulásához, ahogy azt az Origo ebben a cikkében bemutatta.

Nemrég pedig arról számoltunk be, hogy március közepén Spanyolországban is komolyan csökkent a légszennyezettség. A Statista grafikonján szembeszökő, hogy egyetlen hét alatt is mekkora volt a változás mértéke, köszönhetően a járvány miatti korlátozásoknak. Az üvegházhatású nitrogén-dioxid gáz szinte egyes spanyol nagyvárosokban kevesebb mint a felére esett vissza egyetlen hét alatt:

Statistic: Decrease in the level of nitrogen dioxide registered during the coronavirus crisis in selected Spanish cities between 10-14 March and 15-20 March 2020 | Statista
Find more statistics at Statista

Európától délre tekintve viszont azt látni, hogy bár a Covid-19 fertőzés már ott is felütötte fejét, sok helyen nemhogy csökken, hanem egyenesen nő a levegő szennyezettsége. Ez elsősorban Afrika országaira, illetve a Szaharától délre eső térségre igaz. Ez annak ellenére történik, hogy ezekben az országokban a járvány miatt éppúgy bevezetik a gazdasági életet és az emberek mozgását valamilyen módon korlátozó intézkedéseket, mint a világ más pontjain korábban.

A magyarázat a kontinens egyik általános jellegű problémájára, nevezetesen a stabil és elegendő kapacitással működő villamosenergia-szolgáltatás hiányára, illetve nehézségeire vezethető vissza.

Erről a kérdésről az Origo többször is írt, például ebben az összeállításban. S bár a kontinensen több innovatív megoldással próbálnak megfelelni a növekvő népesség energiaellátási gondjaira, a nagy áttörés egyelőre várat magára.

Négyszáz évre elegendő energiát adhat a gyilkos tó

Hamarosan nem csak saját szükségleteit fedezheti önállóan villamos energiából, hanem exportra is termelhet áramot a kicsiny kelet-afrikai ország, Ruanda, ahol a világ egyik legkülönösebb természeti képződménye, a Kivu-tó található. A felfoghatatlan mennyiségű metánt, és annál is több szén-dioxidot rejtő tó lehetőségei régóta foglalkoztatják az energetikai szakembereket és a vállalatokat.

A koronavírus pedig ismét egy olyan ponton támadja, ezúttal az afrikai országok gazdaságait és társadalmait, ahol azok a legérzékenyebbek. Ezt a nyugat-afrikai Nigérián, Lagos nagyvárosi térségének példáján lehet bemutatni.

A magát és infrastrukturális lehetőségeit jócskán túlnövő Lagosban egészen rendkívüli kihívást jelentenek a március 30-án éjjel hatályba lépett lezárások és kijárási korlátozások. A szubszaharai térség legnépesebb városának centruma egy megfizethetetlenül drága, modern üzleti negyed, ami körül végelláthatatlanul sorakoznak a jóval szegényebb városrészek, egészen a széleken található nyomornegyedekig.

Ebben a több mint 20 millió lakosú metropoliszban kell megoldani a korlátozások fenntartását, a lakosság élelmiszerrel való ellátását, és az otthoni munkavégzést, otthon tartózkodást.

Ez utóbbi egészen sajátos nehézséget jelent, hiszen az otthoni munkavégzéshez szükség lenne villamos energiára is. Ezt pedig a túlterhelt, korszerűtlen rendszerek csak szünetekkel, vagy olykor sehogy sem képesek biztosítani. Ezért Lagosban a helyiek elővették benzinmotoros áramfejlesztőiket, hogy azzal oldják meg háztartásilag az elektromos áram rendelkezésre állását.

Nigéria a 23 millió háztartási aggregátor országa, ahol tavalyi jelentések szerint ezek összesített kapacitása nyolcszorosa a központi hálózatokénak.

Ez pedig a mértéktartónál csak egy fokkal merészebb becslés, van olyan kalkuláció, amely szerint akár a 60 milliót is elérheti a számuk.

Ez hallatlanul sok, s még ha a szerényebb becslés is a valós, a tendencia azt mutatja - számol be arról a Quartz -, hogy a népesség növekedésével a mostani 23 millióról ütemesen emelkedik majd a berendezések száma.

Ez egyébként önmagában azért is különös, mert az ilyen berendezések kereskedelmi célú importja elvileg évek óta tilos.

Mégis egyre több van azokból, hiszen ezek nélkül a háztartásokban se egy telefont nem lehetne feltölteni, se a hűtőt működtetni.

Házi áramfejlesztők száma 2030-ig Forrás: Quartz

A probléma komoly, hiszen az országban rengeteg a kisvállalkozás, és a gazdaságban nagy súlyt képvisel az informális szektor is. Egyes kalkulációk szerint a GDP 60-65 százalékát is ez utóbbi adja, ennek sokszor nincsenek egyértelmű határvonalai a törvényeknek megfelelően működtetett kisvállalkozásokhoz képest.

A Bloomberg tavaly ősszel arról írt, hogy

a gyakori áramkimaradások miatt akkor szinte az egész ország ezekkel az eszközökkel működött, és hogy mindez éves szinten 12 milliárd dollárjába került az ottani háztartásoknak.

Ha pedig az embereknek otthon kell maradniuk most a járvány miatt, a központi rendszerek túlterheltsége miatt házilag oldják meg, saját berendezéseikkel az áramszolgáltatást, ami jelentősen növeli a levegő szennyezettségét. Ez utóbbinak pedig további káros hatása lehet.

A járvány kapcsán ugyanis egyre nagyobb figyelmet kap, hogy a szennyezett levegőnek jobban kitett légzőszervekre veszélyesebb a koronavírus.

A Carnegie Mellon University szakértői úgy becsülik, hogy a villamos energiához köthető éves karbonkibocsátás 60 százalékáért a házi aggregátorok felelősek Nigériában.

Illusztráció Forrás: AFP/Imaginechina/Long yudan

Egyes becslések szerint Lagos és más városok lezárásával

több millió órával megnő az otthoni benzines áramfejlesztők használata, melyeket több száz nagyobb, dízeles berendezés bekapcsolása egészít ki.

Nigériában egyáltalán nem ismeretlen a ciklikus otthoni munkavégzés, sőt, szerves része a munkakultúrának. Mint a Quartz bemutatja, az áramellátási problémák miatt sok vállalat időről időre erre kéri alkalmazottait, sőt, némelyikük még anyagilag is támogatja az otthoni aggregátorok beszerzését. A gond csupán az, hogy a járvány kapcsán megnövekvő légszennyezettség egészen biztosan tovább fog megmaradni, mint a lezárások és korlátozások, melyeket első körben április közepéig rendeltek el.

S bár az állandóan forgalmi dugókban fuldokló Lagosban a leállások miatt most visszaesett a városi forgalom, ez csak részben fogja kompenzálni a légszennyezettség emelkedését. Az ország és nagyvárosai egyébként rendre elől végeznek a légszennyezéssel foglalkozó kimutatásokban is, amihez még az is hozzájárul, hogy a vidéki háztartásokban sok helyen fával tüzelnek.