Több mint 9 százalékkal nőttek a keresetek januárban

munkavállaló, dolgozó
Vágólapra másolva!
Januárban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 ezer 200 forint volt, 9,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 385 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 
Vágólapra másolva!

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 249.500, a kedvezményeket is figyelembe véve 256.900 forintot ért el, 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset 8,8 százalékkal, 385 ezer 300 forintra, a költségvetési szektorban 8,6 százalékkal, 391 ezer 200 forintra emelkedett.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye a friss KSH adataival kapcsolatban kiemeli, hogy a koronavírus-járvány hatásai várhatóan e területen is érezhetőek lesznek, az elsődleges kihívást a munkahelyek védelme jelenti.

A kormány ezért is döntött több gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedésről és továbbiakon dolgozik.

A közlemény hangsúlyozza: az év első hónapjában a bérek 9,2 százalékkal nőttek a nemzetgazdaságban; a versenyszférában a bérnövekedési ütem 8,6 százalék volt, a közfoglalkoztatottak nélküli közszféra bérei gyorsabb ütemben, 9,7 százalékkal emelkedtek januárban.

A pénzügyi ágazatban dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb. A legjelentősebb bérnövekedés más szektorok mellett az egészségügyben, az építőiparban és a mezőgazdaságban volt tapasztalható.

A családi adókedvezmény bevezetése következtében a három vagy több gyermekkel rendelkezők nettó keresete nőtt a legnagyobb mértékben 2010-hez képest.

A kétgyermekesek esetében kisebb, de szintén jelentős volt a kedvezmények hatása, a 2016 óta bevezetett adóváltozások azonban éppen esetükben növelték meg az adókedvezmények összegét.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A koronavírus-járvány hatásai a következő hónapokban érződni fognak a keresetek alakulásában is. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései (szociális hozzájárulási adó és a KIVA csökkentése, a kisvállalati adók optimalizálása, adóelőleg-feltöltés eltörlése stb.) hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez.

Az egyik legfőbb cél, hogy aki elveszíti az állását, lehetőség szerint mielőbb újra munkába állhasson.

A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes nemzetközi összevetésben is kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtani. A kormány gazdaságélénkítési akciótervet készít elő, amely a munkán keresztül segíti jövedelemhez az embereket - zárul az ITM közleménye.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve többek között a következőket mondta: a legtöbb ágazatban az előttünk álló időszakban nagyon mérsékelt fizetésemelés várható. Ugyanakkor a járvány leküzdésében főszerepet vállaló egészségügyben emelkedhetnek a bérek és nem lenne meglepő, ha a kiskereskedelem bizonyos területein, elsősorban a nagy hálózattal rendelkező, hiper- és szupermarketekkel rendelkező láncoknál jelentősebb emelkedés menne végbe. Ugyanakkor a kiskereskedelem más szegmenseiben, mondjuk a ruhákat kínáló kereskedőknél a kereslet várható csökkenése miatt nem valószínű a fizetések növekedése.